Több mint két év börtönbüntetést kér az ügyészség Varga Zoltánra, a 24.hu tulajdonosára

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat az ügyészség a Central Médiacsoport tulajdonosával, Varga Zoltánnal szemben. Az Index birtokába jutott vádirat szerint Varga Zoltán mint elsőrendű vádlott és további három személy a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjaiként követték el a bűncselekményt.

A vádirat központi eleme az a tranzakció, amelyben a vádlottak hozzájárultak, hogy a Tőkealap a Nógrádi Vegyipari Zrt. 99,3 százalékos részvénycsomagját a piaci érték alatt, az alap éves zárásakor készült értékelés szerinti 737 millió forintos értékkel szemben 459,3 millió forintért értékesítsék. A vevő a vegyipari zrt. egyik igazgatósági tagja által képviselt, frissen alapított cég, az Avogadro 2020 Projekt Kft. volt, amely azóta is nyereségesen üzemelteti a vállalkozást.

A vádirat szerint a vádlottak tudták, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. magasabb értéket képvisel, mint az Avogadro ajánlatában szereplő összeg, és erről a 2020. április 9-i igazgatósági ülésen tájékoztatták is a többi igazgatósági tagot. Ennek ellenére a vádlottak nem kezdeményezték a cég valós értékének megállapítását.

Az ügy előzményei még 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Central-Fund Zrt. megalakult, és az Új Magyarország Tőkeprogramok pályázat (GOP-2009-4.3.) keretében létrehozott egy kockázati tőkealapot, amely különböző vállalkozásokba fektetett, többek között a Nógrádi Vegyipari Zrt.-be. Az ilyen alapok lényege, hogy a befektetők – jelen esetben az állam is egy befektető volt a tőkeprogramon keresztül – az összegyűjtött pénzt pár év alatt kihelyezzék, cégeket vegyenek, azokat támogassák, fejlesszék, majd a szabályzatukban rögzített, előre meghatározott befektetési időszak végén ezeket a befektetéseket értékesítsék, és a keletkezett hasznot az előre lefektetett szabályok szerint elosszák egymás között. 

Az ügyészség vádirata szerint a vádlottak úgy követték el a bűncselekményt, hogy az alapból megvásárolták a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeit, amelyre kölcsönökkel együtt 640 millió forintot költöttek, majd amikor az értékesítési időszak következett, akkor érdemi értékelés nélkül, pár vevő megszólítása után egy aránytalanul alacsony ajánlatot elfogadva eladták a társaságot, így nemhogy nem keletkezett nyereség az ügyleten, de az veszteséges volt. Pedig a vegyipari cég nem teljesített rosszul, sőt az eladás évében több mint 500 milliós üzemi eredményt és közel 400 milliós mérleg szerinti eredményt produkált. 

A vádirat alapján az ügyészség valamennyi vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. 

továbbá 300 napon keresztül napi 20 ezer forintos pénzbüntetésre, és 3 évre való eltiltásra a vezető tisztviselői pozíciók betöltésétől és a közügyek gyakorlásától.

A JEREMIE-források

Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok célja az volt, hogy erősítsék a hazai kis- és középvállalkozások tőkéhez jutását, különös tekintettel az induló, illetve növekedési szakaszban lévő, innovatív cégekre.

Az európai uniós támogatással működő programon, az ún. JEREMIE-alapon (Joint European Resources for Micro to Medium) keresztül a cégek tőkéhez juthattak. Különösen fontos volt ez azoknak a kkv-nak, amelyek más forrásból, például bankokon keresztül nem jutottak hitelhez. 

A pénzt több körben osztották ki, a cikkünkben szereplő Central Fundot az első körben, még 2009-ben hirdették ki nyertesnek, több más hazai befektetői csoport alapkezelőjével együtt.

Az első körben kiválasztott tőkealap-kezelők – köztük például a Portfolion, a Big George’s NV vagy a Primus Capital – csaknem 45 milliárd forintot mozgósítottak, amely részben a JEREMIE-forrásokból, részben magántőkéből tevődött össze. A Central Fund 5 milliárd forintos alapot tudott elindítani, amelybe 3,5 milliárd uniós és 1,5 milliárd forintos magánforrás került.

Ez önmagában nem lenne bűncselekmény, amennyiben az alapok kezelésénél bizonyíthatóan gondosan jártak el, különösen amikor egy megvásárolt céget felszámolnak vagy értékesítenek. 

A vádiratban szereplő esetben ez a gondosság maradt el, mivel egy olyan társaság részvényeit játszottak ki – vélhetően az eladóval együttműködő cégnek –, amely a vásárlás előtt pár hónappal alakult, és kevesebbet fizetett a vegyipari cégért, mint a cég az évi üzemi eredménye. Ráadásul ebben az esetben az eladó tudatában volt annak, hogy a piaci ár alatt értékesíti a vállalkozást, így szándékosan károsította meg a befektetőket és közvetve az államot is.

A per precedensértékű lehet, hiszen ez az első eset, hogy egy kockázati tőkealap vezetőit felelősségre vonják a közpénzekkel való gazdálkodásuk miatt.

(Borítókép: Varga Zoltán 2017. október 20-án. Fotó: Bődey János / Index)