Donald Trump megtorpant, és nem ugrott be a szakadékba – de a magyar gazdaság igen?

Joggal bízhatunk abban, hogy a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, ám a növekedés üteme több ok miatt is elmaradhat a korábban várttól – állapították meg legfrissebb, első negyedéves makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank szakértői.

Extrém magas bizonytalanság

A magyar gazdaság külső környezetét 2025-ben a megszokottnál jóval nagyobb bizonytalanság jellemzi. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az új adminisztráció várható lépéseivel, azok időzítésével, makrogazdasági és piaci hatásaival kapcsolatos várakozások folyamatos korrekcióra szorulnak.

A magyarországi kilátásokat legközvetlenebbül a kereskedelempolitikai döntések érintik, az előrejelzéseket viszont megnehezíti, hogy továbbra sem lehet tisztán látni azzal kapcsolatban, hogy középtávon milyen vámrezsimmel kell együtt élni.

Alapforgatókönyvünkben azzal számolunk, hogy az április elején bejelentett vámtételek mérséklődni fognak, az elmúlt hetek eseményei azonban így is tartós negatív következményekkel járhatnak a globális kereskedelemre. A legnagyobb veszélynek a tervezhetőség hiányát érezzük: egy konzisztens, megalapozott és véglegesnek tekinthető vámcsomagnak is lennének inflációs és növekedési hatásai, de ehhez a gazdasági élet szereplői képesek lennének alkalmazkodni

– mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Hozzátette: bár a piacok örülhetnek a legújabb USA–Kína-vámegyezségnek, nem nyugodhatnak meg.

Trump megtorpant a szakadék szélén, és nem ugrott bele, a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság azonban továbbra is velünk maradt.

Az euróövezet növekedésére vonatkozó előrejelzésüket lefele korrigálták a bank szakértői. Bár a német költségvetési fordulat középtávon javítja a növekedési kilátásokat, a két hatás időben elcsúszva jelentkezik. Rövid távon a fiskális lazítás nem jár akkora növekedési többlettel, amely képes lenne a kereskedelempolitikai lépések negatív hatását ellensúlyozni. Így az elemzők számításai szerint az euróövezet GDP-je idén 0,7 százalékkal nőhet, amit 2026-ban 1 százalékos dinamika követhet.

Az Egyesült Államok növekedésére vonatkozó prognózist szintén lefele korrigálták az elemzők, az effektív vámkulcs emelkedése azonban egyszeri inflációs sokkot okoz, megemelve a 2025-ös inflációs pályát. A sokszor kiszámíthatatlan, potenciálisan számottevő makrogazdasági hatással járó intézkedések a jegybankok dolgát is megnehezítik. A jegybanki prognózisok változásának iránya viszonylag egyértelmű: a tengerentúlon alacsonyabb növekedés és magasabb inflációs pálya körvonalazódik, míg az euróövezetben a gyengébb növekedés árnyalatnyival alacsonyabb inflációval párosul. „Az EKB-nál így egyelőre folytatódhat a monetáris normalizálás. Júniusban újabb 25 bázispontos kamatvágásra számítunk, majd az alapkamat tartósan e szinten maradhat. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nehezebb helyzetben van, hiszen mindkét célját (munkanélküliség és infláció) veszély fenyegeti. Rövid távon azonban az inflációs várakozások horgonyzása élvez prioritást, így a Fed irányadó kamata őszig változatlan szinten maradhat, év végéig maximum 1-2 kamatvágást várunk” – mondta a vezető elemző. Bár – tette hozzá – az áprilisi sokkot követően a globális piacokon nyugodtabb periódus következett, a piaci volatilitás időről időre megemelkedhet.

Romló hazai növekedési kilátások

Az év eddig eltelt időszakában a CIB elemzői többször lefele kényszerültek korrigálni az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzésüket. A márciusi alapforgatókönyv 2025-re még 2 százalékos reálnövekedéssel kalkulált, amit az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépéseinek fényében 1,5 százalékra korrigáltak. Az első negyedéves GDP első becslését követően azonban már ez a prognózis is optimistának tűnik: bár a KSH a részletes bontást csak később publikálja, jelenleg úgy látszik, hogy

Trippon Mariann szerint a kereskedelempolitikai feszültségek direkt és indirekt csatornákon keresztül rontják a hazai gazdaság külső keresleti környezetét, ami negatívan érinti az ipari és exportteljesítményt.

A termelési oldal legfőbb gyengesége az ipari szektor, különösen a jármű- és akkumulátorgyártás – utóbbi márciusban éves szinten jelentős, 40 százalékos visszaesést is mutatott, de a járműgyártásban is két számjegyű a csökkenés mértéke. Az építőipar sem jelent támaszt a növekedésnek, mivel az állami beruházások elmaradnak, az EU-s források továbbra is befagyott állapotban vannak. A mezőgazdaság kis súlya miatt nem tudja érdemben befolyásolni a GDP-t.

– mondta Trippon Mariann.

A kis súlyú mezőgazdaság és építőipar nem lesz képes érdemi növekedési hozzájárulásra, így termelési oldalon ebben az évben is a szolgáltatások jelentik az egyetlen motort. A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás jelenti a biztos pontot. A fogyasztással kapcsolatban ugyanakkor rámutatott: az óvatossági motívumok oldódtak ugyan, de nem tűntek el. A bővülő fogyasztás összességében nem tudja ellensúlyozni a többi területen várható visszaesést.

A beruházások idén is visszaeshetnek, és a nettó export sem lesz képes nagymértékű növekedési hozzájárulásra. A beruházási volumen idén 2 százalékot közelítő mértékben zsugorodhat – jól látható a beruházások uniós források befagyasztásával párhuzamos visszaesése. A már korábban is jelen lévő okok mellett (gyenge kereslet, korábbi költségsokkok hatása, EU-források és költségvetési mozgástér hiánya) az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépései által okozott extrém bizonytalanság egyébként tervezett beruházások elhalasztását, felfüggesztését, törlését eredményezheti. Ugyanakkor 2026-ban a beruházások esetében éves bázison 5,5 százalékos bővülést várnak, amit a magánberuházások felfutásával indokolnak.

A stabil munkaerőpiac, a reálkeresetek folytatódó emelkedése, a háztartások erős mérlegpozíciója és a választások előtti költségvetési intézkedések viszont támaszt nyújtanak a lakossági fogyasztásnak, amely 2025-ben reálértelemben 3,7 százalékkal nőhet.

Nem tartható a hiány

A költségvetési pálya komoly kihívások előtt áll. Trippon Mariann szerint az idei költségvetési hiány nagyobb lehet a tervezettnél. A tavalyi 4,9 százalék után idén 4,5 százalékos államháztartási deficitet várnak (a 2025-ös költségvetésben 3,7 százalékos célérték szerepel), ami megkérdőjelezi az államadósság csökkenését. Ez hitelminősítői leminősítési kockázatot is hordoz – az S&P már negatívra módosította a kilátásokat, és esély van arra, hogy további nagy elemzőházak is lefelé módosítják Magyarország adósbesorolását.

Ahogy arról az Index beszámolt: 2025 első négy hónapjában a költségvetési hiány mértéke az éves cél 71 százalékát tette ki, ami hasonló az előző évekhez. A költségvetés az év első négy hónapjában 2851,5 milliárd forintos hiányt halmozott fel, miközben a bevételek nőttek, de a kiadások jelentősen megterhelték az államháztartást. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány kész beavatkozni a költségvetésbe.

Stabil munkaerőpiac, magas bérdinamika

Pozitívumként megállapítható, hogy a lanyha konjunktúra ellenére a munkaerőpiac meglehetősen ellenálló maradt. A munkanélküliségi ráta a tavaly nyári–őszi hónapokat jellemző, 4,5 százalék feletti szintről az első negyedévben 4,3 százalékig süllyedt. A vállalati szektorban továbbra is jellemző a munkaerő „felhalmozása”. A következő hónapok fő kérdése, hogy a globális vámháború mennyire veti vissza – elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő – cégek keresletét, és ez mennyiben hat vissza a foglalkoztatottságra. Alapvetően azonban a kereskedelmi feszültségek eszkalálódását a hazai munkaerőpiac erős pozícióból várta. A munkanélküliségi ráta azonban a második–harmadik negyedévben újra 4,5 százalék fölé kúszhat.

Ez nyilvánvalóan a bérekre is nyomást helyez, bár februárban a nominális bérdinamika mérséklődött. A januári 10,4 százalékot követően az év második hónapjában a teljes gazdaságban 9,3 százalékkal emelkedtek a nominális átlagkeresetek, a vállalati szektorban ennél valamivel alacsonyabb, 9 százalékos volt az éves dinamika.

A bank elemzői

A jegybanki inflációs cél elérése nem reális

2025 első két hónapját a pénzromlási ütem gyorsulása jellemezte, márciusban azonban az éves fogyasztói árindex 4,7 százalékra, majd áprilisban 4,2 százalékra szelídült. A lassulásban meghatározó szerepe volt a bevezetett árrés- és ársapkáknak, illetve a világpiaci energiahordozó árak mérséklődésének.

A volatilis tételektől, adóváltozásoktól megtisztított magindexek alakulása azonban azt mutatja, hogy az árnyomás az alapfolyamatok szintjén továbbra is erős maradt. Bár a KSH maginflációs mutatója a februári 6,2-ről márciusban 5,7 százalékra, majd áprilisban 5 százalékra süllyedt, ez a szint továbbra is jócskán meghaladja az MNB 3 százalékos célja körüli toleranciasáv 4 százalékos felső szélét.

Az eszkalálódó vámháború hazai inflációra gyakorolt tényleges hatása több ellentétes irányú folyamat eredője, összességében azonban rövid távon a dezinflációs tényezők lehetnek túlsúlyban. A gyengébb kereslet dezinflációs hatású lehet, ugyanígy árleszorító hatással járhat, ha az USA piacáról kiszoruló export egy része esetleg Európába irányul át. Az EU potenciális válaszlépései ellenben emelhetik az inflációs rátát. A forint gyenge/gyengülő árfolyama felfele mutató kockázatot, a globális lassulás miatt az energiahordozók potenciálisan alacsonyabb világpiaci ára lefelé mutató kockázatot jelent. Az inflációs cél elérése időben kitolódott, a bank számításai szerint

400 forint felett ragad az euróárfolyam

Az MNB Monetáris Tanácsa legutóbb tavaly szeptemberben mérsékelte 25 bázisponttal az irányadó rátát, amely 2024 októbere óta 6,5 százalékon áll. A romló hazai inflációs kilátások, a forintban denominált eszközök sérülékenysége és a változó külső környezet drasztikusan beszűkítette a jegybank mozgásterét. A 2025-ös kilátásokat jellemző historikusan is magas bizonytalanság, az inflációs cél elérésének időbeli kitolódása, a gyengén horgonyzott és magasan álló inflációs várakozások rövid távon nem teszik lehetővé az irányadó kamat mérséklését. Emellett az új jegybanki vezetés számára – különösen az első időszakban – kiemelten fontos feladat a hitelesség felépítése, ami erős pótlólagos indok a rendkívül prudens monetáris politika fenntartásához.

A rendkívül erős globális bizonytalanság, a törékeny piaci hangulat és az a tény, hogy a piaci percepció szerint a régióban a magyar gazdaság az egyik leginkább kitett a vámháború negatív hatásainak, semmiképpen sem nyitja meg az utat a folytatódó normalizálás előtt. Így a CIB Bank szakértőinek előrejelzése szerint nyár végéig az MNB irányadó kamata nem változik, mert a jegybanknak nagyon óvatosan kell lavíroznia a romló növekedési kilátások, inflációs kockázatok és pénzügyi stabilitási megfontolások útvesztőjében.

ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése nem romlik, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is újraindítja lazítási ciklusát.

2025 eddig eltelt időszakában az euró-forint keresztárfolyam meglehetősen széles, 397 és 416 közötti sávban ingadozott. A hazai fizetőeszköz árfolyamát ebben a periódusban elsősorban külső tényezők alakították, és előretekintve is az látszik, hogy a forint érzékeny marad a globális kockázati hangulat ingadozásaira. Ahogy azonban haladunk előre az időben (és közeledünk a 2026-os választások időpontjához), az EU-val kapcsolatos feszültségek, az EU-források sorsa, a költségvetési folyamatok és a belpolitikai fejlemények – amelyek közül egyik sem kifejezetten forintot erősítő tényező – ismét fókuszba kerülhetnek, megemelve a piaci volatilitást.

Középtávon a fokozatos nominális leértékelődési trend folytatódásával kalkulálnak a bank elemzői.

A magyar gazdaság stagnáló állapotban van, és a növekedéshez szükséges húzóágazatok – ipar, beruházás, export – jelenleg gyengélkednek. A fogyasztás stabilizálja ugyan a helyzetet, de nem elégséges a dinamika visszaállításához. A fiskális és inflációs pályák kockázatosak, a forint stabilizálódása pedig politikai szempontból is kulcskérdés. A monetáris politika mozgástere szűk, és csak fokozatos, óvatos lazításra van lehetőség. A következő időszakban a nemzetközi környezet és a belpolitikai változások is meghatározó szerepet fognak játszani Magyarország makrogazdasági teljesítményében

– összegezte Trippon Mariann.

Előrejelzések (éves átlagos százalékos változás, ha nincs másképp jelezve)
	2020	2021	2022	2023	2024	2025	2026
GDP	-4,7	7,1	4,6	-0,9	0,6	1,1	3,1
Háztartások fogyasztása	-2	4,3	6,5	-1,9	3,4	3,7	3,8
Beruházások	-3,8	4,2	1,8	-7,3	-12,5	-2	5,5
Ipari termelés	-6	9,5	5,8	-5,5	-3,9	-1,5	5,5
Munkanélküliségi ráta (%)	4,10	4,10	3,68	4,1	4,55	4,4	3,8
Bruttó keresetek	9,80	8,70	17,62	14	13,4	9,2	8
ÁTH-egyenleg (GDP %-a)	-7,8	-6,8	-6,2	-6,7	-4,7	-4,5	-4,1
C/A egyenleg (GDP %-a)	-1,1	-3,2	-8,1	0,2	2	1,8	2,1
Fogyasztási árindex (éves átlagos %)	3,3	5,1	14,51	17,6	3,7	4,5	3,8
MNB-alapkamat (%, időszak vége)	0,6	2,4	13	10,75	6,5	6	5
EUR/HUF, időszak vége	365,1	369,0	400,3	382,8	400,0	407,5	414,0
EUR/HUF, éves átlagos	351,7	358,5	391,3	382,0	395,2	405,6	410,2
10 éve MÁK-hozam (időszak vége, %)	2,16	4,40	8,98	5,86	6,55	6,45	5,93
10 éve MÁK-hozam (éves átlagos, %)	2,23	3,06	7,61	7,52	6,56	6,57	6,18

Forrás: CIB Bank

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)