- Gazdaság
- euró
- forint
- dollár
- háború
- béke
- vámok
- oroszország
- usa
- mnb
- magyar nemzeti bank
- varga mihály
- kína
Nagyhatalmi alkuk kavalkádjában vagyunk, és ez a pénztárcánkat is érinti

További Gazdaság cikkek
-
Ezek a számok csaknem hárommilliárd forintot értek
- Soha nem látott attrakció nyílt a Balatonnál
- Hatalmasat kaszálhat Vlagyimir Putyin, az iráni olajválság megmentheti Oroszországot
- Az építészeti államtitkár elmondta, miért módosítják a „plázastop” rendeletét
- Milliárdok hevernek a földeken – mégis miért küzd versenyhátránnyal a magyar agrárium?
Hétfő reggel még bal lábbal kelt fel a forint, és rövid idő leforgása alatt 406 fölé gyengült az euróval szemben – emlékeztetett Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője. Az erősödés irányába történő korrekció ugyanilyen gyorsan bekövetkezett, majd szép lassan folytatódott is egészen péntekig, amikor már a forint a 402-es szintet közelítette felülről az euró ellenében.
Ezzel egyhavi csúcsára ért a forint az euróval szemben.
Az elemző szerint a nemzetközi befektetők a geopolitikai hírekre koncentráltak a héten, és kifejezetten várták a csütörtöki isztambuli orosz–ukrán béketárgyalást, amely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A kínai–amerikai vámcsörte kapcsán ugyanakkor történtek előrelépések: az ismételt vámfelfüggesztés az Egyesült Államok részéről kedvezett a kis nyitott gazdaságok devizáinak, mint amilyen a forint is. Az Egyesült Államok és Kína ugyanis megállapodott 90 napra a vámok csökkentéséről, ami a recessziós kockázatok mérséklését jelentette.
A dollár és az eurózóna hírei is hatással voltak a forintra
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető szakértője rámutatott, hogy bár a kínai–amerikai vámcsörte enyhülése erősíti az olyan kis nyitott gazdaságok devizáit, mint amilyen a forint is, hétfőn mégis némi gyengülést láttunk, főként a dollár erősödése miatt.
A dollárerőt a Kína és az Egyesült Államok közötti hétvégi megállapodások segítették.
Emlékezetes, hogy a korábbi hetekben tapasztalt kereskedelempolitikai bizonytalanság megijesztette a befektetőket, és arra késztette őket, hogy átstrukturálják portfólióikat.
Péntekre visszagyengült a dollár is 1,12 környékére az euróval szemben, amely a lassú és fokozatos forintfelértékelődést támogatta – jelezte az Indexnek Rodic Ádám. Ebben szerepet játszhatott, hogy a várthoz képest jobban lassult az amerikai infláció áprilisban. Tavaly áprilishoz képest csak 2,3 százalékkal emelkedtek az árak, szemben a 2,4 százalékos várakozással. Ezzel párhuzamosan pedig a német ZEW gazdasági hangulatindexe nagyot javult májusban – részletezte Rodic.
A román elnökválasztás is mozgathatja a következő heti árfolyamot
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az Indexnek megerősítette, hogy a héten viszonylag nyugodt kereskedésben erősödni tudott a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben.
Az euró-forint árfolyama április közepén járt ilyen alacsony szinten
– tette hozzá. Kiemelte, hogy szerda délután jelent meg a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatdöntő üléséről szóló jegyzőkönyv, melyben a döntéshozók jelezték, hogy „a stabilitásorientált megközelítéssel összhangban a Tanács az áprilisi ülésén egyhangúlag az alapkamat változatlan szintet tartásáról döntött”. Ez némileg segítette a forint erősödését – magyarázta.

Regős Gábor szerint a következő héten bár több makrogazdasági adat érkezik, várhatóan nem ezek lesznek a piacot leginkább megmozgató tényezők. Ennél sokkal fontosabbak lehetnek a következő események:
- a vámháborúval kapcsolatos esetleges fejlemények,
- az orosz–ukrán háború lezárásával vagy le nem zárásával kapcsolatos események,
- illetve az orosz gáz importjának Európai Bizottság által szorgalmazott betiltásával kapcsolatos hírek.
Hozzátette, hogy ami még mozgathatja a piacot, az valamilyen monetáris politikával kapcsolatos kommunikáció – ez mind az EKB, mind a Fed, mind a lengyel jegybank esetében érdekes lehet.
A szakértők előrejelzése: a 400–410-es sáv tűnik reálisnak az euróval szemben
Regős külön kiemelte a vasárnapi romániai elnökválasztás eredményének piacbefolyásoló hatását. Bár az elnökválasztás eredménye közvetlenül a magyar piacot nem kell, hogy érintse, de a román piacon jelentős volatilitást okozott már eddig is, és szomszédos országként ennek mégiscsak lehet hatása hazánkra is – mondta.
A román lej korábban megszokott stabilitása helyett egy 2-3 százalékos gyengülés következett be – az is azért volt csak ekkora, mert a jegybank a devizatartalékból érdemi mennyiséget felhasználva vásárolt lejt, hogy ezzel stabilizálja az árfolyamot
– magyarázta. Az elemző szerint ha a hét vége felé tapasztalt enyhe erősödés folytatódni tudna, akkor lassan célba vehetné a 400-as szintet is a forint – de csak lassan.
A háború lezárásával kapcsolatos jelentősebb pozitív fejlemény ugyanakkor tudna segíteni az erősödésben, valamilyen negatív hír azonban erősen tudná gyengíteni a forintot – így akár a 410-es szintet is megközelíthetné az árfolyam. Varga Zoltán ehhez hasonlóan nyilatkozott: az euró-forint árfolyamában továbbra is a 400–410-es, míg a dollár-forint esetében a 355–370-es tartomány látszik bejárhatónak.
A magyar tőzsde kiemelkedően teljesített, az energiaárak stabilak maradtak
Regős Gábor szerint a magyar tőzsde a héten nagyot ment: 94 ezres nyitóáráról közel 97 400-ig menetelt péntekre, majd innen egy kicsit lefelé korrigált.
Ez azt jelenti, hogy sorra dőltek meg a történelmi rekordok a magyar tőzsdeindexben.
A tőzsdére mindenképpen pozitívan hatott a kínai–amerikai vámfegyverszüneti megállapodás, amelynek keretében a vámok 90 napra a horribilisan magas, 100 százalék feletti szintekről 10, illetve 30 százalékra csökkentek a két irányba – tette hozzá.
Az elemző kitért arra is, hogy a hét az olajár szempontjából nem volt túl izgalmas – minimális mozgások után gyakorlatilag visszajutottunk oda, ahonnan hétfő reggel elindultunk, a Brent típusú kőolaj ára ismét 65 dollár körül alakul hordónként. A gáz esetében szintén nem volt jelentősebb változás az árban, az 35–36 euró között ingadozott MWh-nként. Ez a januári 60 eurós szintnél továbbra is érdemben alacsonyabb, ám az egy évvel korábbit mintegy tizedével meghaladja.
(Borítókép: Az amerikai delegációt szállító járművek közelednek a török elnökség Dolmabahce-i munkahivatalához, ahol az orosz-ukrán közvetlen tárgyalásokra kerülhet sor, Isztambulban, Törökországban, 2025. május 16-án. Fotó: Leonhard Foeger / Reuters)
