Indul a fegyverkezés – Európa ezt már nem tűri tovább

Az EU fővárosai történelmi lépésre szánták el magukat: elindítják a közös költségvetésből fedezett, 150 milliárd eurós fegyverkezési hitelalapot. A döntés hátterében Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Donald Trump amerikai nyomása áll – az amerikai elnök többször sürgette Európát, hogy vegye komolyabban saját védelmét.

Az Európai Bizottság által korábban beterjesztett terv lényege, hogy az uniós országok Brüsszeltől vehetnek fel hitelt, és azt közös beszerzések keretében fegyverrendszerekre és haditechnikai eszközökre fordíthatják. A cél felgyorsítani a kontinens újrafegyverkezését, és közben új lendületet adni az évtizedek óta sorvadó európai védelmi iparnak.

Mutatjuk a részleteket

Az egyezmény szerint a támogatás döntő része EU-s székhelyű cégeknél landolna – a Financial Times összefoglalója alapján –, de arra is ösztönözné a nem uniós alvállalkozókat – például amerikaiakat vagy briteket –, hogy települjenek át Európába.

A megállapodás legvitatottabb pontja éppen a nem EU-s országok részvétele volt: különösen a brit, amerikai és török cégek szerepe osztotta meg a tagállamokat. Franciaország vezette azt a törekvést, hogy a források többsége maradjon az unión belül. Hosszú alkudozás után végül sikerült megállapodni:

Törökország esetében különösen érzékeny a helyzet, főleg Görögország és Ciprus számára, a két ország régóta vitában áll Ankarával Észak-Ciprus megszállása miatt. „Nem finanszírozhatjuk olyan ország védelmi iparát, amely nyíltan kihívást intéz uniós tagállamok ellen” – fogalmazott egy tárgyaláson részt vevő tisztviselő.

Athén azt is elérte, hogy a török cégek esetleges részvétele csak fokozatosan, visszafordítható módon, konkrét politikai engedményekhez kötve történhessen – még akkor is, ha a hitelek jóváhagyásához nincs szükség egyhangú szavazásra.

Harmadik országok – például az Egyesült Királyság – védelmi cégei, mint a BAE Systems, legfeljebb a beszerzési érték 35 százalékát tehetik ki, kivéve, ha az adott ország kétoldalú védelmi megállapodást köt az EU-val, amit egy külön technikai egyezmény követ. Az Egyesült Királyság és az EU épp a hétfői londoni csúcson készül aláírni az első ilyen paktumot.

Egy-egy nem EU-s alvállalkozó részvétele bármely projektben legfeljebb 15 százalék lehet, ami 35 százalékig növelhető, ha már meglévő kapcsolatban áll az adott EU-s fővállalkozóval, vagy ha az vállalja, hogy két éven belül megvizsgálja az EU-n belüli kiváltás lehetőségét. Ez a megoldás „bizonyos rugalmasságot” biztosít – fogalmazott az egyik uniós tisztviselő.

A program a katonai képességek beszerzését támogatja többek között tüzérségi lőszerek, rakéták, drónok, légvédelmi rendszerek, stratégiai katonai mobilitást szolgáló repülőgépek, valamint kiber- és mesterségesintelligencia-rendszerek terén. Mivel a kezdeményezést az EU-szerződések rendkívüli hatáskörére hivatkozva nyújtották be, nem igényelt külön jóváhagyást az Európai Parlament részéről – így már a hónap vége előtt életbe léphet, miután a hivatalos jóváhagyás is megtörténik.

(Borítókép: Katonák sorakoznak 2025. május 8-án. Fotó: Martin Schutt / picture alliance / Getty Images)