Jelentősen megváltozhat a budapesti kerületek népszerűségi rangsora a helyhatósági törvény miatt

További Gazdaság cikkek
-
A MÁV eddig több mint 80 millió forintot utalt vissza az utazóknak a késések miatt
- Navracsics Tibor nagy horderejű javaslatot tett, emelné a béreket
- Vizsgálat indult a Wizz Air ellen a Közel-Keleten rekedt magyar utasok ügyében
- 1300 milliárd forintnyi forráshoz jutott a magyar állam dollárkötvény-kibocsátással
- Varga Mihály kemény üzenettel állt ki a jegybank függetlenségéért
Budapest lakáspiaca hagyományosan a mobilitásra és a kerületek közötti szabad költözésre épül. Egyes kerületek azonban évek óta kiemelkednek kereslet szempontjából, aminek nyomán az árak is jelentősen differenciálódtak.
A törvény elfogadásával azonban most megváltozhat a régebb óta stagnáló népszerűségi rangsor. A Duna House szakértői szerint a szabályozás különösen azokban a városrészekben eredményezhet változásokat, ahol az elmúlt években kiemelkedő volt a kereslet és a lakosság mobilitása. Ilyen a II., a XI., a XIII. és a XIV. kerület is, ahol a kereslet és a tranzakciószám jellemzően egyaránt magasnak minősült.
- A II. kerületben, amely elsősorban zöldövezeti lakókörnyezetével, népszerű oktatási intézményeivel vonzó, az átlagos négyzetméterár jelenleg az 1,8 millió forintot közelíti meg.
- A XI. kerület a nyüzsgő egyetemi élet, a jó közlekedés és változatos lakáskínálata révén szintén kiemelt célpont: itt a négyzetméterenkénti átlagár 1,4 millió forint körül alakul.
- A XIII. kerület, ahol az irodafejlesztések, új építésű lakóprojektek és a fiatalosabb lakókörnyezet is vonzó lehet a vásárlóknak, 1,3 millió forint/m²-es átlagos árszinttel tartja jó pozícióját.
- A XIV. kerületi Zugló parkos, jól elérhető városrészként az egyik legstabilabb belső-pesti terület 1,1 millió Ft/m²-es átlagárral.
- A prémiumkerületek közül pedig a XII. kerület továbbra is a főváros egyik legdrágább területe átlagosan 1,7 millió forint feletti négyzetméterárakkal.
„A tervezett korlátozások különféle formában jelenhetnek meg: egyszeri betelepedési díjként, regisztrációs kötelezettségként vagy egyéb adminisztratív akadályokként. Ezek bevezetése a belépési költségek növekedésén keresztül csökkentheti a keresletet és így visszafoghatja a tranzakciószámokat is” – mutatott rá Szegő Péter, a Duna House PR- és elemzési szakértője. Hangsúlyozta:
A modellezett hatások alapján egy mérsékelt beavatkozás 5-10 százalékos, míg az összetettebb korlátozások akár 20-25 százalékos visszaesést is eredményezhetnek a lakáspiaci forgalomban.
„Ezzel párhuzamosan nőhet azoknak a kerületeknek a vonzereje, ahol nem élnek a betelepülés korlátozásának lehetőségével. Ez viszont áremelkedéshez vezethet. A törvény így hosszú távon átrendezheti a fővárosi ingatlanpiacot, és jelentősen befolyásolhatja a kerületek közötti kereslet- és árkülönbségeket” – tette hozzá a szakértő.
(Borítókép: Shutterstock)
