Van rajta sapka, nincs rajta sapka: a kormány szerint működik, a piaci szereplők szerint tönkretesz

Élénk vita övezi Magyarországon az árrésszabályozás gazdasági hatásait – melynek politikai és gazdasági aspektusa egyaránt kidomborodik. A Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztálya

Rés a pajzson? Hogyan hat az árréstop a gazdaságra címmel szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést

• Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke;
• Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára;
• Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója; valamint
• Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, a BGE egyetemi docense, az MKT Kereskedelmi Szakosztályának elnöke részvételével

Az árrésstop kronológiája

Mielőtt rátérnénk a beszélgetésen elhangzottakra, kronológiai sorrendben állítottuk össze, mi történt eddig az árrésstop bevezetése óta eltelt bő két hónapban.

Orbán Viktor március 11-én bejelentette, hogy a kormány 30 termék esetében árrésstopot vezet be. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, amit az egyik oldalról támogatnak, a másikról kritizálnak, aminek egyaránt van politikai, illetve gazdasági vetülete. Az ellenzéki pártok „természetesen” nemtetszésüket fejezték ki az intézkedéssel szemben, míg szakmai oldalról a kereskedőket váratlanul érte a lépés. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy amennyiben nem válik be az árréstop, még keményebb lépéseket tehet a kormány. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) többször hangot adott azon szakmai és érdekvédő véleményének, miszerint az árréstop komoly veszteséget jelent a kiskereskedelmi szereplőknek, azon belül is főként a kisebbek számára okoz gondot.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy héttel az intézkedés bevezetése után úgy nyilatkozott: az árrésszabályozás hatása gyorsan érezhető lesz a boltokban, sőt a tárcavezető arról is beszélt, ha kell, akkor az árstopokat is visszahozzák. A kiskereskedelmi láncok pedig korlátozást vezettek be az árréstopos termékekre.

Az Index egy birtokába jutott táblázat alapján arról számolt be, hogy az árréstop által érintett 996 terméktípus közül csaknem 800 ára csökkent a kormányzati közbelépést követően. Voltak olyan árucikkek, melyek esetében 64 százalékos csökkenés is előfordult, ahogy arra is rámutattunk, hol van a legtöbb akció.

Orbán Viktor szerint muszáj volt beavatkozniuk, mert „a kereskedelmi láncok hatalmas profitot tettek az élelmiszerekre”. Ugyanakkor Pogátsa Zoltán közgazdász úgy fogalmazott az Indexnek: „Már az ókor óta tudjuk, hogy az állami beavatkozásnak több a kára, mint a haszna.”

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Indexnek úgy fogalmazott: az élelmiszer-drágulásról nem a kereskedők tehetnek, és amennyiben május után is fennmarad az árrésstop, jöhetnek a katasztrófa-forgatókönyvek. Ezzel párhuzamosan a SPAR ügyvezetője bejelentette: május végéig tudják kimozogni az árrésstop okozta nehézségeket. A hússzövetség elnöke pedig lapunk kérése azt mondta: ahogy az árstop, úgy az árréstop is hosszabb távon fejti majd ki negatív hatásait.

Miközben az OKSZ több alkalommal is az árréstop kivezetését kérte a kormánytól, a kabinet csavart még egyet az intézkedésen: az élelmiszerek után egyes háztartási és szépségápolási termékekre is kiterjesztette az árréstop-szabályozást. Az Index pedig elsőként jutott a vonatkozó terméklista birtokába. A drogériai termékek árrését 15 százalékban maximalizálták, amely több mint 30 termékcsoportot, összesen 4–5 ezer cikket érinthet. Emellett a szabályozás kiterjed a saját márkás termékek arányára is, valamint készlettartási kötelezettséget is előír.

Eközben a legfrissebb, áprilisi inflációs adatokban már éreztette hatását az árrésstop, az OKSZ azonban ismét megkongatta a vészharangot: szerintük az árrésstop intézményének hosszú távú fenntartása káros az egész gazdaságra nézve.

A pipereárrésstop május 19-én lépett hatályba: az intézkedés a drogériákat (DM, Rossmann, Müller, Douglas, Estée Lauder, Yves Rocher és társaik) érinti, amelyek a háztartási cikkek több mint 40 százalékát forgalmazzák. Az Index arról számolt be piaci információk alapján, hogy mintegy 3500 drogériai termék érintett az árréscsökkentésben. A Nemzetgazdasági Minisztérium mintavétele szerint 426-ból 406 termék lett olcsóbb rögtön az első napon.

Nem képes önmagában kezelni a problémát

Az árrésstop, mint az árszabályozás legújabb formája egyértelműen adminisztratív beavatkozás a piaci mechanizmusokba – szögezte le Kozák Tamás. A fő cél az infláció megfékezése lenne, az OKSZ főtitkára azonban rámutatott, hogy az infláció okai komplexek, és az árrésre korlátozódó szabályozás nem képes önmagában kezelni a problémát. Hangsúlyozta, hogy az extraprofit narratíva – amely szerint a kereskedők magas nyereséghányaddal dolgoznak – nem állja meg a helyét. „A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a kereskedelmi ágazat nyereségessége nem kiemelkedő, sőt az érintett termékcsoportokban az árrésstop miatt sok esetben veszteség képződik” – mondta.

Ráadásul – tette hozzá a főtitkár – a GDP-re is hatással van ez a fajta beavatkozás. „Ha az érintett termékeknél veszteség képződik, az vállalati szinten beruházás-visszafogáshoz, innováció elhalasztásához, esetenként bérfejlesztések vagy üzletbezárások elmaradásához vezethet. Mindez csökkenti a hozzáadott értéket, így visszaveti a gazdasági növekedést” – fejtette ki.

Van jó infláció is – nem indokolt a beavatkozás

„Nem minden infláció káros” – ezt már a Kopint-Tárki vezetője mondta. Palócz Éva felhívta a figyelmet, hogy az 1–3 százalékos inflációs mérték ösztönzőleg hathat a gazdaság szereplőire, míg például a 2022-es 14,6, illetve a 2023-as 17,6 százalékos éves infláció – amely az élelmiszerek tekintetében jóval jelentősebb volt – már súlyosan torzította a gazdasági döntéshozatalt. Szerinte az árrésszabályozás nem megfelelő válasz, különösen annak fényében, hogy 2025 elején az élelmiszer-infláció már csupán 1,9 százalék volt januárban, majd 1 százalék körüli értékek következtek. Ezek nem indokolták a további adminisztratív beavatkozást.

Felhívta a figyelmet, hogy az árrésszabályozás kiterjesztése a saját márkás termékek forgalmi arányának korlátozásával ellentmondásos.

Ezek ugyanis jellemzően olcsóbbak, így ha cél az alacsony árak biztosítása, akkor ezek térnyerését támogatni kellene, nem pedig korlátozni. A szabályozás értelmében azonban, aki túllépi az előírt 50 százalékos arányt, az akár 2 millió forintos büntetést is kaphat. Ez teljesen irracionális intézkedés

– mondta.

Bizalmatlanságot gerjeszt az instabil környezet

Balatoni Judit a bevásárlóközpontokat üzemeltető szektor szemszögéből világította meg az árrésszabályozás következményeit. Elmondta, hogy 2021 óta nem adtak át új bevásárlóközpontot Magyarországon, részben a plázastop, részben a makrogazdasági környezet és az inflációs bizonytalanság miatt. A beruházási hajlandóság csökken, mivel a befektetők nem látnak kiszámítható szabályozási környezetet.

A bérleti konstrukciók – alapdíj + forgalomarányos bérleti díj – is érzékenyen reagálnak a kiskereskedelem eredményességére. Ha a boltok bevételei visszaesnek, a bérbeadó is kevesebb forráshoz jut. Az ingatlan értékét pedig jellemzően a várható bérleti bevételek diszkontált értéke alapján becsülik meg, így ezek csökkenése az ingatlanpiacon is leértékelődéshez vezet.

A kormányzati döntéshozatal előtt szükség volna ágazati egyeztetésekre. Az előzetes konzultációk révén elkerülhetők lennének a legsúlyosabb negatív hatások, és a vállalatoknak is több idejük maradna a felkészülésre

– hangsúlyozta a bevásárlóközpontok szövetségének főtitkára.

A teljes ellátási lánc torzul

„Az árszabályozás nemcsak a kereskedelmet sújtja, a teljes ellátási láncot torzítja – erre már a GKI kutatási igazgatója hívta fel a figyelmet. Molnár László szerint

Ezt követően élesen fogalmazott. „Az infláció fő okozója maga a kormányzat, amikor például az autópályadíjakat, gépjárműadókat, igazgatási díjakat emeli infláció feletti mértékben. Az ilyen lépések egyértelműen inflációs nyomást gyakorolnak az árakra.” Hozzátette: a magyar mezőgazdaság strukturális gyengeségei – az elmaradó beruházások, alacsony termelékenység – is hozzájárulnak a magas élelmiszerárakhoz.

„A GDP-növekedést leginkább a fogyasztás tudná húzni, de a jövedelmi egyenlőtlenségek, vagy épp a nyugdíjak alacsony szintje miatt a lakosság nagy része nem tud költeni” – mondta Molnár László, aki szerint nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az emberek megtakarítanak, és azért nem fogyasztanak – „valójában sokaknak egyszerűen nincs miből fogyasztaniuk” – tette hozzá.

A piacra bíznák az árak alakulását

A beszélgetés résztvevői egyöntetűen a szabályozás fokozatos kivezetését javasolják. Palócz Éva szerint azonnali hatállyal el kellene kezdeni az árrésszabályozás lebontását, ütemezett módon, hogy elkerüljék az ársokkokat. Kiemelte, hogy a saját márkás termékekre vonatkozó korlátozást haladéktalanul meg kellene szüntetni. Balatoni Judit a szabályozási kiszámíthatóságot és az érintettekkel való párbeszédet emelte ki mint legfontosabb elvárást. Molnár László úgy fogalmazott, hogy az államnak nem feladata az árképzés befolyásolása, ez a versenyhivatal dolga.

– mondta.

A kormányzati árszabályozás többszörösen is torzítja a gazdaság működését. Bár rövid távon némi ármérséklő hatása lehet, hosszú távon károkat okoz a beruházásokban, az ellátási láncokban, a kereskedelemben és végső soron a fogyasztók számára is. A megoldás az ágazati párbeszéd és a piaci mechanizmusok helyreállítása lehet – minél hamarabb – summázták egyöntetűen a megszólalók.

A teljes beszélgetést az MKT YouTube-csatornáján tekintheti meg!

(Borítókép: D 3sign / Getty Images)