Ezt most túl kell élni, ez a sors vár Magyarországra

A növekedés idei kilátásait továbbra is jelentősen beárnyékolja a nemzetközi kereskedelmi feszültségek – különösen a vámháború kockázata –, derült ki egy zárt körű háttérbeszélgetésen. Bár Európában beindult némi élénkítés, ennek hatásai leginkább csak 2026-ban gyűrűzhetnek be hozzánk. Az MBH Elemzési Centrum szakértői épp ezért visszafogták idei előrejelzésüket:

A bank elemzői abban viszont egyetértettek, hogy az év második felében már mutatkozhatnak a gazdasági élénkülés első jelei – és ha minden jól alakul, ez a munkaerőpiacon is éreztetheti a hatását az év vége felé.

Inflációs fronton több tényező is fékezi az áremelkedést: az árrésstop, a visszafogottabb energiaárak és a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény. Ezek alapján az MBH szakértői 4,5 százalékos éves inflációval kalkulálnak. A kamatvágásra azonban nem érdemes túl korán számítani – a jegybank valószínűleg kivár, és ennek nemcsak az inflációs pálya, hanem a forint ingadozó árfolyama is oka. Ami az államháztartást illeti, a GDP-arányos hiány az év végére nagyjából 4,3 százaléknál állhat meg a háttérbeszélgetésen elhangzott előrejelzés szerint. De nézzük a részleteket!

Vámok és infláció – mit hoz a jövő?

A vámháború kirobbanása után az MBH Elemzési Centrum elemzői többször is kénytelenek voltak lefelé módosítani idei növekedési előrejelzésüket. Az eredetileg 2,6 százalékos GDP-bővülést előbb 2 százalékra vágták vissza, majd a csalódást keltő első negyedéves adatok után már csak 1,1 százalékos növekedéssel számolnak 2025-re. Viszont jövőre már 3,5 százalék körüli növekedésre lát esélyt a pénzintézet, míg 2027-re 3,3 százalékos bővülésre számít.

Jelenleg a háttérben főként a külpiaci bizonytalanságok állnak – különösen a vámháborús feszültségek, amelyek továbbra is erősen befolyásolják a hazai kilátásokat. Bár Németországban – amely a magyar gazdaság egyik legfontosabb partnere – megindult egy élénkítő program, annak hatásai legkorábban 2026-tól érezhetők majd igazán, addig a külső kereslet csak mérsékelten támogathatja a növekedést.

A háttérbeszélgetésen az MBH Elemzési Centrum igazgatója külön felhívta a figyelmet, hogy a német ipari teljesítmény már 2022 óta ingadozik, ahogy említettük, ezt a bizonytalanságot a vámháború még tovább erősítette – ezt jól alátámasztja a német üzleti hangulatindex alakulása is. Árokszállási Zoltán hozzátette: az amerikai oldalról bevezetett korlátozások hatása már kezd fokozatosan enyhülni, ami óvatos optimizmusra adhat okot a külpiaci környezetet illetően.

Árokszállási Zoltán arról beszélt, hogy a hazai gazdaságon belül továbbra is éles különbségek mutatkoznak az egyes ágazatok teljesítményében. A szolgáltatószektor összességében pozitívan járult hozzá a GDP-hez, ezzel valamelyest ellensúlyozva azt, hogy az ipar és az építőipar még mindig erőteljes visszaesést mutat. A lakossági fogyasztás ugyan nem szárnyal, de stabilizáló tényezőként működik, és a szakértők szerint ez a szerepe a következő időszakban is megmaradhat. A beruházások viszont – főként az alacsony kapacitáskihasználtság, a gyenge külpiaci kereslet és a vámháború okozta bizonytalanságok miatt – inkább lefelé húzhatták a gazdasági teljesítményt.

Érdemes kitérőt tennünk a munkaerőpiacra, a háttérbeszélgetés egyik fontos megállapítása az volt, hogy bár a foglalkoztatottság továbbra is nagyon magas, már nem látni olyan lendületes növekedést, mint a korábbi években. Ahogy Árokszállási Zoltán fogalmazott: az a dinamikus emelkedés, amit 2015-től tapasztaltunk, mostanra kifulladni látszik – egyszerűen azért, mert a foglalkoztatási arány már most is közel maximumon pörög. A reálbérek alakulásával kapcsolatban elhangzott, hogy miközben az infláció idén is 4–5 százalék között mozoghat, nem valószínű, hogy 10 százalék feletti reálbér-növekedésre lenne tér. A jelenlegi bérdinamika még így is erős ahhoz, hogy támogassa a háztartások fogyasztását – és ezen keresztül a növekedést.

Az MNB prudens lépései stabilizálják a forintot

A beszélgetésen szóba került a kiskereskedelem helyzete is. Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a hatósági árréscsökkentés eredetileg harminc élelmiszer-termékkategória esetében lépett életbe két hónappal ezelőtt, egészen pontosan március 17-én, amely május 19-én további harminc drogériai termékkategóriával egészült ki. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a kormány fontolgat egy hasonló intézkedést a gyógyszerekre vonatkozóan is. Az MBH elemzői szerint az árrésstop egyértelműen segített fékezni az inflációt, de kiemelték azt is, hogy jelentős terhet ró a szektorra. Ha a kormány idővel kivezeti ezt az intézkedést, az elemzők szerint van rá esély, hogy az áremelkedés ne ugorjon meg újra hirtelen. Külön figyelmet érdemel a szolgáltatási szektor – itt az inflációs nyomás továbbra is érzékelhető.

A háttérbeszélgetés egyik kiemelt témája az infláció és a kamatpolitika volt. Az MBH Bank elemzői szerint az infláció továbbra is a jegybank által célzott sávon kívül maradhat, így egyelőre nincs érdemi mozgástér a kamatcsökkentésre. Legközelebb decemberben lehet szó egy szerény, 0,25 százalékpontos vágásról – igaz, 2026-ban már akár 100 bázispontos csökkentésre is lehet tér, ha a gazdasági környezet engedi.

Ha viszont a forint érdemben gyengülne, akkor az veszélybe sodorhatja az inflációs cél elérését. Ezzel szemben egy tartós 390 alatti árfolyam túlságosan erős lenne, ami indokolatlanul fékezné a növekedést. A vámháborús időszak csúcsán a forint nagyjából 8 egységet gyengült, de ez a régiós devizák mozgásához képest nem számít kirívónak. Ami az inflációt illeti: áprilisban már kedvezőbb, 4,2 százalékos adat érkezett, ami részben a kormány által bevezetett árrésstopoknak és a bankok, illetve távközlési cégek által vállalt árbefagyasztásoknak is köszönhető. Az élelmiszerárak visszafogására tett lépések láthatóan működtek – a háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy ezek az intézkedések várhatóan a nyár végéig érvényben maradhatnak.

Varga Mihály új jegybankelnök szerepére is érdemes kitérni, hiszen a háttérbeszélgetésen az MBH elemzői kiemelték, hogy az MNB kamatpolitikája jelentős szerepet játszik abban, hogy a forint nem gyengül tovább. „A jegybank figyel, és tudatosan, óvatosan vezeti a monetáris politikát” – foglalták össze a szakértők. Érdekes megjegyzés volt, hogy korábban egy elterjedt narratíva szerint Varga Mihály lazítani fog a gazdaságpolitikai szigoron. Ez azonban teljesen alaptalannak bizonyult. Ezek a támadások ugyan negatív szándékúak voltak, de a jegybank valós döntései ezt megcáfolták, így éppenséggel nagyobb stabilitást sikerült elérni a piacon – mondták az elemzők.

Az amerikai vámok körüli bizonytalanság a következő hónapokban továbbra is nyomás alatt tarthatja a vállalati beruházásokat. Ez a környezet visszafoghatja a cégek fejlesztési és bővítési terveit – különösen addig, amíg nem látszik tisztán, milyen irányt vesznek a globális kereskedelmi feszültségek. Ám az év második felére már látszik némi fény az alagút végén: a gazdasági élénkülés lassan megindulhat, és ha ez így lesz, annak kedvező hatása a foglalkoztatásban is érezhető lehet – igaz, csak fokozatosan. Hiszen ha visszatekintünk a foglalkoztatási adatokra, jól látszik, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a cégek eddig sem vágtak bele nagy elbocsátásokba. Az MBH elemzői szerint a munkanélküliségi ráta 2025-ben 4,4 százalék körül alakulhat.

Költségvetési hiány – elengedett gyeplő vagy fegyelmezett gazdálkodás?

Árokszállási Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Trump által bejelentett vámoknak Európában, így Magyarországon is lehet dezinflációs hatása – vagyis mérsékelhetik az inflációt –, a bizonytalan nemzetközi helyzet miatt a forint árfolyama várhatóan nem tud majd jelentősen erősödni az év végéig, ami nem segíti az infláció visszaszorítását. A szakértő 2025-re éves átlagban körülbelül 4,5 százalékos inflációt vár Magyarországon, ami egy mérsékelt, de még mindig jelentős árszint-emelkedést jelent. Az elemzők szerint a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése a közeljövőben nem reális, azonban 2026-ban már a toleranciasávon belüli számokat láthatunk.

A hazai inflációs nyomás és a forint árfolyamának bizonytalansága miatt a közeljövőben nem várható, hogy a jegybank lazítani tudna a kamatokon – jövő hét kedden ül újra össze a Monetáris Tanács. A forint stabilizálódott valamivel 400 forint felett az euróval szemben, és ahogy ezt már említettük, az ennél gyengébb árfolyam már veszélyeztetné az inflációs cél elérését. Hasonló aggodalmak merülnek fel a szolgáltatási árak emelkedésével kapcsolatban is, amely tovább növelheti a kockázatokat. Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint mindezek miatt az MNB egyelőre kivárhat a kamatcsökkentésekkel. A várakozása szerint a magyar jegybank csak az év végén vagy azt követően kezdhet el kamatot vágni, 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot prognosztizálnak.

A következő hónapokban a forint árfolyamát erősítheti a vámháború esetleges (az utóbbi napokban egyre valószínűbbnek tűnő) enyhülése, illetve egy esetleges tűzszünet Ukrajnában, amelynek időzítése ugyanakkor kiszámíthatatlannak tűnik jelenleg. Korábban nemcsak Varga Mihály, hanem Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel kapcsolatban is gyakran felmerült a kritika, hogy amint a kezébe kerül a fiskális politika irányítása, a költségvetés elszabadulhat. Bár az MBH Bank elemzői március végén még 4,5 százalékos államháztartási hiánnyal számoltak, a gazdasági kormányzat legutóbbi jelzései arra utalnak, hogy ha a deficit elszállna, akkor költségvetési zárolásokkal lépnének fel.

Ez a lépés segítheti, hogy a hiány lassan, de biztosan csökkenjen. Ennek hatására a szakértők 2025-re már 4,3 százalékos hiányt várnak. Árokszállási Zoltán rávilágított: bár a GDP-arányos államadósság további emelkedésének kockázata fennáll, a várakozások szerint az idei év végére a tavalyi, 73,5 százalékos szinten maradhat. 2026–2027-ben a növekedés várható felfutásával párhuzamosan tovább mérséklődhet a hiány, a nominális GDP már olyan szintet érhet el, amely látványos adósságráta-csökkenést eredményezhet az idei év után. A kormányzat érdemben figyel a hiány betartására, és „nem látjuk, hogy elengednék a gyeplőt” – hangsúlyozták az elemzők. A kormányzat ugyan bejelentett lakossági támogatásokat, ezek összességében nem jelentenek olyan mértékű költségvetési lazítást, amely veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást.

Tehát összességében kijelenthető: a hazai gazdaságot idén még erősen visszafogják a vámháború kockázatai, ezért a növekedés mérsékelt lesz. Az európai élénkítés hatásai jövőre mutatkoznak meg igazán, de az év második felében már enyhe javulásra lehet számítani, amit e belső kereslet támogat. Mindezek mellett az infláció és a költségvetési egyensúly stabilizálása továbbra is kulcskérdés marad a következő időszakban.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)