Nagy Márton borította az asztalt, elmondta, kinek hajlandó pénzt adni

„A 2026-os év legfontosabb kérdése, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze” – ezzel a felütéssel kezdte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2026. évi költségvetés ismertetését a parlament előtt, amit május 8-án nyújtott be az Országgyűlésnek, miután azt a Költségvetési Tanács jóváhagyta. A legfontosabb számokat áprilisban ismertette a Kormányinfón. A dokumentum egyértelműen jelzi:

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: az elmúlt másfél évtizedben minden választási évben sikerült csökkenteni a hiányt, és ez a jövőben sem lesz másként: „az ellenfeleink az ellenkezőjét mondják, de annak nincs ténybeli alapja”. A 2026-os büdzsé ennek jegyében készült: a GDP-arányos államadósság 72,3 százalékra csökkenhet, az elsődleges költségvetési egyenleg pedig egyensúlyban lesz – vagyis a hiányt kizárólag a kamatkiadások adják majd.

A kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,6 százalékos inflációval és 3,7 százalékos költségvetési hiánnyal számol 2026-ra. A GDP folyó áron elérheti a 95 ezer milliárd forintot, a kiadások 35 ezer milliárd, a bevételek 34 ezer milliárd forint körül alakulhatnak. A pénzforgalmi hiány így 4100 milliárd, míg az uniós módszertan szerint számolt, úgynevezett ESA-hiány 3700 milliárd forint lehet.

A költségvetés egyik fő prioritása a családtámogatás: erre 4800 milliárd forint jut, ami a rezsivédelemmel együtt 5600 milliárd forintra emelkedik. Kiemelt intézkedés a háromgyermekes anyák szja-mentessége, valamint a kétgyermekes családoknak járó adókedvezmény, ezekre összesen 270 milliárd forintot szánnak. A családi adókedvezmények megduplázására további 210 milliárd forintot különítettek el.

Fókuszban a családok

„2026 legfontosabb kérdése, hogy a magyarok pénze Ukrajnába megy-e” – fogalmazott Nagy Márton gazdasági miniszter a parlamentben. Szerinte Brüsszel és az ellenzék forrásokat akar átcsoportosítani Ukrajnának, de ezt a kormány meg akarja akadályozni. A jövő évi költségvetés középpontjában szerinte a magyar családok, a nyugdíjasok és a gazdasági növekedés áll.

A kormány célja a belső fogyasztás és a beruházások élénkítése. Nagy Márton szerint a büdzsé biztosítja a családok anyagi biztonságát, és lehetőséget ad mindenki számára az előrelépésre. A költségvetésnek a része az „Európa legnagyobb családi adócsökkentése” – ezt a programot mindenáron meg akarják védeni. Adómentesség és támogatások: egyre több család kap könnyítést. A miniszter részletesen ismertette az adócsökkentési programot:

• 2025. július 1-től szja-mentessé válik a csed, gyed és az örökbefogadói díj – ez 2026-ban 15 milliárdot hagy a családoknál.
• Október 1-től a háromgyermekes anyák teljes életükre szóló szja-mentességet kapnak.
• 2026-tól fokozatosan bevezetik ugyanezt a kétgyermekes anyák számára is: elsőként a 40 év alattiak lesznek jogosultak, majd évente újabb korcsoportokat vonnak be, 2029-re minden kétgyermekes anya szja-mentességet kaphat.

A kedvezmények révén 2026-ban akár 410 ezer, 2029-re pedig közel egymillió család részesülhet adómentességben. „Éppen ezért nem kevesebb a tervünk, mint hogy Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtsuk végre. Az a feladatunk, hogy ezt az adócsökkentést megvédjük Brüsszeltől és Ukrajnától. Az én feladatom is világos, végre kell hajtani a családok, az édesanyák adócsökkentését, és meg kell teremtsem ennek fedezetét, forrásait a költségvetésben.” Nagy Márton kiemelte, hogy a gazdaságpolitika alappillérei változatlanok:

• bérkonvergencia,
• lakhatás támogatása,
• áremelések elleni harc,
• adócsökkentés,
• 150 gyár építése
• és a kkv-k támogatása.

„Minden egyes nap azért küzdünk és harcolunk, hogy a lehető legnagyobb növekedést érjük el, amely a fogyasztás növekedésére és a beruházásokra épül. Tisztelettel kérem a képviselőket, hogy legyenek ebben partnereink, tegyék félre a nézeteltéréseket, a családok érdekében hozzanak bölcs döntést, és Ukrajna helyett továbbra is a magyar családoknak adják hazánk forrásait” – mondta a miniszter.

A kormány célja a teljes foglalkoztatás megőrzése, a hazai munkaerő aktivizálása és a bérek emelése. Nagy Márton szerint a fizetések tovább közelednek az uniós szinthez. A költségvetés 800 milliárd forintot fizet ki lakossági állampapírok után. Az inflációt 3,6 százalék körülire várják, az elsődleges egyenleg nullás marad. „Az áremelések ellen kíméletlenül fellépünk, bevezettük az árréscsökkentést az élelmiszerboltokban és már a drogériákban is, miközben önkéntesen korlátozzák a szolgáltatások díját a bankok, a biztosítók és a telekommunikációs cégek.”

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány kíméletlenül fellép az áremelések ellen. Jelenleg 60 termékkategóriára – 30 élelmiszerre és 30 drogériai termékre – van érvényben hatósági árréscsökkentés, és egy hasonló intézkedést gyógyszerekre is fontolgatnak.  A gazdaság 2026-ban gyorsulhat, a beruházások hatása fokozatosan jelentkezik.

A kormány számol az uniós forrásokkal

A „békéhez erő kell”, ezért a honvédelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát – 2026-ban a védelmi kiadásokra szánt teljes összeg 2016 milliárd forint, amely több mint 15 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest –, míg rendvédelemre 1700 milliárdot költenek, ebben benne van a hathavi fegyverpénz is. Nagy Márton kiemelte:

A pedagógusok bére így elérte a diplomásátlagbér 80 százalékát. A kormány 13. havi nyugdíjat is garantál – 586 milliárd forint értékben, 7700 milliárd forintot költ a kormány a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra. A nyugdíjak reálértéke 2010 óta 26 százalékkal nőtt. A 2026-os költségvetésről várhatóan még a tavasz vége előtt szavaz a parlament. A kormány célja világos: gazdasági növekedés, pénzügyi fegyelem és a magyar családok támogatása – Brüsszellel és az ellenzéki javaslatokkal szemben.

Az uniós pénzek érkezésével számolnak: az uniós támogatások esetében a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus programjainak ütemezett végrehajtásával számol a kormány.

Ezzel párhuzamosan Magyarország 789 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez. A 2026-os uniós kiadások közel kétharmada a 2021–2027‑es időszaki Kohéziós Operatív Programokhoz kapcsolódik.

A 2026. évre tervezett agrár- és halászati támogatások tervezett kifizetése 572 milliárd forint, amit 576 milliárd forint költségvetésen kívüli közvetlen agrártámogatás egészít ki. Az önkormányzati beruházások támogatására jelentős források jutnak a településekhez uniós, valamint hazai programokból. Ezek összértéke több mint 500 milliárd forint. Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben mintegy 4926 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés csaknem 1419 milliárd forint támogatást biztosít.

„A 2026-os költségvetésben nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítjuk hazánk forrásait. A 2026-os költségvetés ezért egy háborúellenes költségvetés, amelyben a gyermekes családokat helyezzük az első helyre. A 2026-os költségvetés mindezek mellett a béremelések költségvetése is: aki megszavazza a költségvetést, az adócsökkentésre és a béremelések továbbfolytatására is szavaz” – zárta beszédét Nagy Márton.

(Borítókép: Nagy Márton 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)