Brutális tempóban gazdagodik az elit – Mészáros Lőrinc még a leggazdagabbak között is tarolt

Több pénzük van, mint valaha – és a különbség egyre nő. Az idén 24. alkalommal megjelent A 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerint az élmezőny ismét hatalmasat kaszált: egy év alatt 2000 milliárd forinttal nőtt a listán szereplők teljes vagyona, így összesen már 11 020 milliárd forint felett diszponálnak azok, akik befértek a top 100-ba. Ez 22 százalékos növekedés, ráadásul még a tavalyi rekordot is lekörözi.

És hogy mekkora pénzekről beszélünk? Csak az első tíz leggazdagabb magyar összesen több mint 5100 milliárd forintot tudhat magáénak. Hogy ez mit jelent? Összehasonlításként: az állam három év alatt nagyjából ennyit költött el rezsivédelemre. A tíz leggazdagabb ember vagyona tehát lassan már vetekszik a legnagyobb léptékű közpénzből finanszírozott szociális mentőövekkel.

Jászai Gellért rakétája: kilőtt a 4iG a tőzsdén

Mészáros Lőrinc egy év alatt 990-ről 1422 milliárd forintra növelte vagyonát – ez körülbelül 50 százalékos növekedés. Mészáros Lőrinc vagyonának látványos gyarapodása mögött egy üzleti hálózat áll: több mint 400 cég tartozik a nevéhez, és ezek döntő többsége nyereséggel zárta a 2024-es évet. Nem is csoda, hogy ez a 2025-ös vagyonát ennyire megdobta. A birodalmat egy körülbelül 100 fős menedzsment irányítja. A számítások szerint Mészáros vagyona három fő tényezőn alapult: a cégcsoport 2024-es pénzügyi eredményein, a vállalatok saját tőkéjén, valamint a tőzsdén jegyzett Opus Global részvényeinek aktuális árfolyamán.

Mészáros Lőrinc mögött Csányi Sándor, az OTP vezére áll, akinek becsült vagyona 700-ról 820 milliárdra hízott. Legutóbb azt jelentette be, hogy májustól Csányi Péter, Csányi Sándor fia lesz az OTP új vezérigazgatója. Csányi Sándor vagyongyarapodása szinte egy az egyben leköveti az OTP sikersztoriját. Csányi Sándor évtizedek óta irányítja a pénzintézetet, amely mára Közép-Európa legnagyobb bankcsoportjává nőtte ki magát.

Az OTP-részvények szárnyalása önmagáért beszél: amikor a tőzsdén elindultak, még csak 1200 forintot ért egy papír, 2024-ben a lista készítésének zárásakor viszont már 24 800 forintot is adtak értük. Ez húsz év alatt több mint huszonkétszeres növekedés – és az inflációval korrigált adat. Nem csoda, hogy Csányi vagyonát ez a meredek árfolyam-emelkedés is erősen megdobta. Az OTP ma már az egyik legnagyobb forgalmú blue chip a Budapesti Értéktőzsdén – vagyis stabil, nagy presztízsű, jól teljesítő részvény, amelyet előszeretettel tartanak a befektetők.

De most kapaszkodjanak meg, mutatunk még egy adatot: amikor Csányi Sándor 1992-ben átvette az OTP vezetését, kevesen gondolták volna, hogy egyszer ő lesz Magyarország egyik leggazdagabb embere. Az akkor még állami kézben lévő bank 28,5 milliárd forintos saját tőkével és alig 1,2 milliárd forintos éves nyereséggel működött. A mai eredményekhez képest ez szinte aprópénznek tűnik. Azóta hatalmasat fordult a világ az OTP-vel is.

A bank profitja 2024-ben átlépte az 1000 milliárd forintos álomhatárt, amelyet korábban egy magyarországi vállalat sem tudott elérni. Ez nemcsak az OTP történetének, hanem a teljes hazai vállalati szektornak is mérföldkő. Csányi tehát nemcsak megőrizte a pozícióját, hanem lényegében újraírta a magyar banktörténelmet is.

A bronzérmes idén is Felcsuti Zsolt, 526 milliárd forinttal. A negyedik helyet pedig Veres Tibor kaparintotta meg, akinek cégei között ott van a Wing, a Wallis és a Praktiker is – az ő vagyona 480 milliárd forint. Az ötödik, szorosan a nyomában Gattyán György, az egykori felnőttiparból indult vállalkozó a 441 milliárdjával, majd 370 milliárd forinttal Szijj László, 336 milliárddal pedig Jellinek Dániel következik. Az idei toplistán is akadnak meglepetések:

Ha van sztori, amire az utóbbi hónapokban a tőzsdei befektetők felkapták a fejüket, akkor az a 4iG látványos menetelése volt – Jászai Gellért vezetésével. A cég részvényei tavaly decemberben elkezdtek száguldani, idén március végére gyakorlatilag megduplázták az értéküket. Ez nem kis szó: a magyar tőzsdén ritkán látni ilyen sebességű emelkedést. A cégcsoport tavalyi pénzügyi eredménye is hozta a formáját: 18 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bevételek oroszlánrészét továbbra is a távközlési cégek termelik, de Jászaiék már jóval nagyobb fába vágták a fejszéjüket: úttörő szerepet vállalnak az űriparban is.

Tiborcz István: bank, logisztika, luxusszálló

A tízes lista utolsó két helyét Széles Gábor (258 milliárd), valamint Garancsi István (221 milliárd) foglalja el. A tízes listát követő mezőnyt Tiborcz István nyitja 188 milliárd forinttal – ezzel csak épphogy lecsúszott a top 10-ről. Tiborcz István, a szombathelyi születésű üzletember ma már komoly tényező a magyar gazdasági elitben – több szektorban is masszív jelenléttel. Két tőzsdei cégben is van érdekeltsége, és ezek már önmagukban is tekintélyes vagyont jelentenek.

A Waberer’s logisztikai cégben 51 százalékos tulajdonrésze van, ami nagyjából 39 milliárd forintot ér. Emellett a Gránit Bankban is komoly részesedése van, a jelenlegi árfolyam alapján 101 milliárd forintnyi értékben. És ez még csak a pénzügyi vonal. Tiborczé a BDPST Group is, amelynek egyik ékköve a budapesti Dorothea Hotel – elegáns, ötcsillagos szálloda, amelyet a világklasszis Marriott International üzemeltet. A portfólió tehát színes: bank, fuvarozás, luxusturizmus – ami közös bennük, hogy mind jelentős pénzt termelnek.

Orbán Viktor miniszterelnök vejét Kasza Lajos (183 milliárd), majd Futó Gábor (160 milliárd), Wáberer György (156 milliárd) és Leisztinger Tamás (153 milliárd) követi. A leggazdagabb 100 közé a belépési küszöb is emelkedett: míg tavaly még „csak” 17,2 milliárd forint kellett ahhoz, hogy valaki felkerüljön a listára, addig idén már csaknem 20 milliárd forint szükségeltetik.

Feith Zoltán különösen érdekes szereplő, így nem véletlen, hogy a napokban részletesen is foglalkoztunk vele. Jogászból lett fintechmágnás, aki a nagy bankok által elhanyagolt vidéki kiskereskedőkre épített pénzforgalmi birodalmat, és ezzel új korszakot nyitott a magyar pénzügyi szolgáltatások piacán. Ő volt a hétfői portrénk főszereplője.

A nők továbbra is alulreprezentáltak a listán, ugyanakkor idén két hölgy is bekerült a legtehetősebbek közé. Schmidt Mária és családja 133 milliárd forinttal a 17. helyen áll – ezzel négy helyet javított a tavalyi évhez képest. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Budapesti Ingatlan Nyrt. többségi tulajdonosa a néhai Ungár Andár családja, a PIÓ-21 Kft.-n keresztül. Schmidt Mária vagyonát döntően ez határozza meg. A másik női szereplő Hermann Kamilla, aki a 48. helyre került fel.

(Borítókép: Németh Emília / Index)