Újabb adat mutatja, hogy gödörben a magyar gazdaság

A nyers adatok szerint 12,1 százalékkal elmaradt a beruházások volumene 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakitól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

• A nemzetgazdasági beruházások teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok szerint 11,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva.
• A beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás járultak hozzá. A visszaesést az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások értéke összehasonlító áron 3,4 százalékkal mérséklődött.

Előrevetíthető volt

Az első negyedéves GDP-adat már előrevetítette, hogy az év elején sem következett még be a fordulat a beruházásoknál, melyek jelentős szerepet játszottak a vártnál gyengébb első negyedéves GDP-adatban – értékelte az adatokat Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ makroelemzési osztályának vezető elemzője.

Az adatközlés gyorsítása érdekében a KSH az első becslés keretében részletes adatokat még nem közöl, így nem látható, hogy a különböző szektorok (vállalatok, államháztartás) milyen mértékben járultak hozzá a visszaeséshez. Ezen felül ágazati szinten is csak néhány területet emel ki a hivatal, amely ugyanakkor rámutat a legfontosabb mögöttes indokokra.

Hiányoznak az uniós pénzek

A beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás ágazatok járultak hozzá.

Tehát ez a két ágazat függ legnagyobb mértékben a külső kereslet alakulásától. Legfontosabb külpiacunk, az európai gazdaság, azon belül is kiemelten Németország, immár hosszabb ideje küzd versenyképességi problémákkal, amelyben szerepet játszanak a magas energiaárak, valamint a túlszabályozottság. Ez a hatás pedig begyűrűzik az exportorientált hazai feldolgozóiparba, visszaveti a keresletet. Az ágazatban meglévő, jelentős kapacitástöbblet pedig a beruházások elhalasztására ösztönzi a vállalatokat, de a bizonytalanság, amelyet az elmúlt időszakban a vámpolitikával kapcsolatos kiszámíthatatlanság is erősített, is ebbe az irányba hat. A feldolgozóipar gyengélkedése pedig kihatással van az ahhoz szorosan kapcsolódó szállítás, raktározás ágazatra is

– vázolta a közgazdász.

Némiképp ellensúlyozhatták a visszaesést az ingatlanügyletek és az energiaipar fejlesztései a KSH jelentése szerint. Előbbi esetében emögött egyrészt a lakáspiac élénkülése, a tranzakciók számának növekedése, másrészt pedig az alacsony bázis húzódhatott meg.

A beruházási dinamika fordulatához mindenképpen szükség van a külső kereslet élénkülésére, a kilátások javulására. Ezt elősegítheti a gazdasági növekedés beindulása mellett a kereskedelmi megállapodások megszületése az EU és az USA között, illetve az orosz–ukrán háború lezárása. A következő negyedévekben ugyanakkor már a Demján Sándor Program hatása is megjelenhet a statisztikában, amely elsősorban a hazai kkv-k körében lendítheti fel a beruházási aktivitást. További lendületet az uniós fejlesztési források megérkezése adhatna

– zárta Molnár Dániel.

Elmaradt a repülőrajt

Ahogy arról beszámoltunk első negyedévben a nyers adatok alapján stagnált, míg a szezonálisan kiigazított adatok alapján 0,4 százalékos visszaesést mutatott a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves összevetésben a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. Miközben a belső kereslet lassan élénkülni látszik, a külső környezet – elsősorban a gyenge európai környezet – továbbra is visszafogja a növekedést. A folyamatok egyre inkább rámutatnak a gazdaság szerkezeti problémáira.