Bajban Magyarország: mást mond Brüsszel, mint amit a számok mutatnak

Évek óta harcban áll egymással a magyar kormány és az európai uniós intézményrendszer, ami a hazánknak járó EU-s források sorsára is kihat. A legutóbbi brüsszeli fejlemények ráerősítenek azokra a félelmekre, amelyek szerint veszélyben vannak a Magyarországot illető fejlesztési pénzek: hasonló álláspontra helyezkedett e téren az Európai Bizottság és az Európai Parlament.

További feltételekhez kötnék a 2021–2027-es ciklus támogatását, ezáltal az uniós társfinanszírozású programok megvalósulását a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal összefüggésben, arra hivatkozva, hogy a tervezet ellentétes az európai közösség alapelveivel és több jogszabályával is. Következő lépésként már a jövő héten az Európai Tanács elé viszik a magyar jogalkotás kapcsán megfogalmazott aggályokat, ennek apropóján, fejest ugorva a bizottsági adatbázisba, megnéztük, mit jelent a számok nyelvén az, hogy „nem jön az uniós pénz”.

Kell-e tartani forrásvesztéstől?

Mielőtt belemennénk a 2021–2027-es programozási időszak részleteibe, érdemes felidézni, hogy Magyarország a 2014–2020-as ciklusban 32,09 milliárd eurós kerettel gazdálkodhatott. Ebből az uniós intézményrendszer 27,15 milliárd eurót állt, amely a magyar költségvetés terhére kiegészült a 4,94 milliárdos nemzeti önrésszel. Magyarország kilenc programon keresztül részesült az Európai Strukturális és Beruházási Alapok támogatásaiból, a több mint 27 milliárd euróból 22,5 milliárd a kohéziós politika alapjaiból származott.

Az előző ciklus zárásának utolsó simításainál tartva az mindenképpen jó hír, hogy a 2007–2013-as után a 2014–2020-as időszakban is elkerülhetőnek látszik a forrásvesztés: az Európai Bizottság naponta frissülő adatbázisa szerint közel van a 100 százalékhoz a magyar mutató, egészen pontosan 98,9 százalékon áll, ez megfelel a többi EU-tag fejlesztéspolitikai gyakorlatának.

• A 2021–2027-es uniós ciklusban viszont egyelőre jóval kevesebb okunk van a bizakodásra a Brüsszel–Budapest-tengelyen feszülő ellentét miatt, amelyet aktuálisan a nagy port kavart átláthatósági törvény táplál.
• A mostani 7 éves időszakban az európai közösség egésze, tehát a 27 EU-tag együttesen több mint 526 milliárd eurós kohéziós politikai költségvetéssel kalkulálhat.
• A legnagyobb keret a lengyeleké (több mint 92 milliárd euró), megelőzve az olaszokat (73,8), a spanyolokat (51,6), a románokat (44,4) és a németeket (38,8).
• Magyarország a maga 26,13 milliárd eurós büdzséjével a 9. pozíciót foglalja el nominálisan a 27 uniós tagország sorában: ebből 21,73 milliárd mögött áll az uniós intézményrendszer, 4,4 milliárd euró pedig az ezt kiegészítő nemzeti önrész.

Na de hogy állunk? Az nem teljesen igaz, hogy egyáltalán nem jön pénz, igaz, nem is nyitja nagyra a csapot Brüsszel, de csak csurran-cseppen támogatás. Ha azt vesszük, a lehívási mutató 2024 decemberében 1,837 milliárd eurón állt, ez mostanra, 2025 májusára elérte a 2,011 milliárd eurót, vagyis a keret folyósítása a múlt év végi 8,4 százalékról felkúszott 9,1-re. Ez úgy jön ki, hogy a teljes összeg 2,5 százalékát előlegként kaptuk meg, a fennmaradó rész pedig időszakos kifizetés az ellentételezésre kiküldött fejlesztési számlák alapján.

Érdemes megnézni, hogy ez a 10 százalék alatti – 9,1 százalékos – teljesítmény mit jelent nemzetközi összevetésben – különösen annak tekintetében, hogy az Orbán-kormány jelenleg gyakorlatilag a teljes uniós intézményrendszerrel szemben áll, ami bizonytalanságban tartja a beruházási források elérhetőségét. Megnyugtató fejlemény, hogy az uniós lehívási átlag jelenleg megfelel a hazai produkciónak, 9,2 százalékot mutat, ez persze nem garancia a középmezőny tartására, nehéz megjósolni, mi lesz egy vagy két év múlva ilyenkor. Most mindenesetre azt látjuk, hogy a visegrádi térség országai közül

A további régiós országokat tekintve Románia 9,8 százalékos folyósításnál tart, Bulgária 9,6-nál jár, Szlovákia 9,2-nél, Szlovénia 7,6-nál, Horvátország mindössze 4,3 százaléknál.

Brüsszel: nem esz meg, csak megkóstol?

A 9,1 százalékos magyar teljesítmény jelenleg a 27-ből a 16. helyhez elég, vagyis szó sincs arról, hogy a sor végén kullogunk. Ott Máltát (2,9 százalék), Spanyolországot (3,4) és a már említett horvátokat találjuk, míg az abszolút éllovas a mostani részeredmények alapján a 2021–2027-es uniós források 21,2 százalékát már magáénak tudó Luxemburg, megelőzve Dániát (19,3) és Finnországot (19).

Mindezek alapján kijelenthető, hogy egyelőre inkább riogatás az uniós forrásokat teljesen nélkülöző magyar gazdasági jövőkép, hiszen a többi uniós tagországban is a fejlesztéspolitikai feladatok dandárja csak ezután jön. Az más kérdés, hogy az uniós intézményrendszer – élén az Európai Bizottság – bármikor keresztbe tehet a jogállamisággal, a korrupcióellenes intézkedések hiányával, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségével összefüggésben.

Maradva a gazdasági megközelítésnél, a gördülékeny fejlesztéspolitika a költségvetésnek is a támasza lehetne. Április végéig ugyanis az államháztartás központi alrendszere 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2851,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 44,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos hiányt mutattak. Ezzel az éves hiánycél 70,9 százaléka már április végéig teljesült.

(Borítókép: Az Európai Bizottság épülete. Fotó: Shutterstock)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!