Működik a kormányzati csábítás: szuperlatívuszokban beszélnek Magyarországról a világ másik felén

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter lapunknak már áprilisban jelezte, hogy az Oszakai Világkiállítás komoly nemzetgazdasági jelentőséggel bír, hiszen az eseményre több mint 28 millió látogatót várnak csaknem hat hónap alatt. A Magyar Pavilonban kínált élményekkel pedig a jellemzően ázsiai érdeklődőket csábítják arra, hogy Magyarországra látogassanak, nálunk költsék el a pénzüket.

Meglepődésünkre az esős idő ellenére is több százméteres sorok álltak a magyar pavilon előtt, jellemzően ázsiai érdeklődőkkel, de a május végén tartott magyar köztársasági elnöki beszéd is telt házas volt. 

Május 24-én ugyanis a Magyar Nemzeti Nap alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnök és Shinji Takeuchi, a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium államtitkára szólalt fel az Oszakai Világkiállításon, aki rávilágított arra, mit tart értéknek Magyarországon, és mit tapasztalt a magyar pavilonban.

Közös keleti gyökerek és magyar büszkeség

A köztársasági elnök beszédében feltárta azt a különleges viszonyt, amely Magyarországot és Japánt köti össze. Sulyok Tamás szerint Japán „különleges ország”, amely iránt „mély rokonszenvet táplálunk”, és ennek oka a közös keleti származásban keresendő. Az elnök úgy fogalmazott, hogy „mi, magyarok ugyanis keletről érkeztünk Európa szívébe, és leltünk hazára ott”, ami megmagyarázza, miért tekintünk másképp, „kicsit közelebbről, kicsit megértőbben” a keleti kultúrákra.

Ez a kulturális rokonság nem csupán érzelmi síkon működik – Sulyok Tamás elismeréssel szólt Japán „egyedülálló kultúrájáról és páratlan gazdasági teljesítményéről”, amelyből Magyarország is részesül a hazánkba települő cégeken keresztül. A köztársasági elnök szerint a japán siker titka „az ősi és páratlanul gazdag japán kultúrában és értékrendszerben” rejlik, amely „mind gazdasági, mind kulturális tekintetben ösztönzőleg hat a világra”.

A köztársasági elnök szerint mind a tudomány, mind a kultúra és az innováció terén nagy lehetőség rejlik Magyarországban, amelyet az oszakai kiállítás alkalmával is igyekeztek teljes pompájában megmutatni.

Tudós magyarok, világhírű magyar művészek, kreatív magyar szakemberek mutatják, mire is képes a magyar elme és a magyar nyelvből és kultúrából táplálkozó magyar alkotóerő

– mondta beszédében. Hozzátette, hogy ebből „egy kis ízelítőt” kaphatnak azok, akik ellátogatnak a magyar pavilonhoz.

Magyarország tengere, a Duna gyöngye, gulyásleves és tokaji bor

Shinji Takeuchi, a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium államtitkára költői lelkesedéssel jellemezte Magyarországot. Beszédében kiemelte, hogy „Magyarország, amely Közép-Európában helyezkedik el, olyan nemzetközi folyókkal büszkélkedhet, mint a Duna és a Tisza”, és ezek mentén „termékeny síkságok, például az Alföld helyezkedik el”.

– emelte ki Takeuchi. Rajongva beszélt a Balatonról, amelyet Magyarország tengereként aposztrofált, valamint a „számos termálfürdőről”, amelyek „országszerte belföldi és külföldi turisták ezreit vonzzák”. Takeuchi szerint „a bőséges vízkészlet és a termékeny föld évszázadok óta táplálja a mezőgazdaságot és az állattenyésztést”, amelyek révén olyan gasztronómiai különlegességek születtek, mint „a világszerte kedvelt borok Tokajból, és a gulyásleves”.

Gazdasági együttműködés számokban

Az államtitkár adatokkal támasztotta alá a két ország gazdasági együttműködésének sikerét.

– emelte ki Takeuchi, kiegészítve azzal, hogy energiaügyben tavaly sor került egy memorandum aláírására is, ami tovább erősítette a kapcsolatokat.

A japán politikus megjegyezte, hogy „a mostani világkiállítás során a magyar pavilonban működő Miska étteremben mindezek ízeit teljes pompájukban élvezhetik a vendégek”.

Idén a repülőjáratokra több mint 10 milliárd forintot költünk, hogy akár a tengerentúlon, az Egyesült Államokkal is közvetlen járatok épüljenek, és akár India vagy Japán is szóba kerüljön, tehát nyitunk Nyugat és Kelet felé is – árulta el áprilisban az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Oszakai Világkiállításon, ahol átadta a magyar pavilont. Interjúnkat ide kattintva olvashatja el. 

(Borítókép: Az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonja a megnyitó napján 2025. április 13-án. Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI)