Donald Trump megfenyegette Európát, aztán a forint kinevette

A hazai fizetőeszköz heti mozgása leginkább egy félbemaradt történetre hasonlít: míg a dollárral szemben érezhetően erősödött, az euróval szemben toporgott. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági szakértője az Indexnek kiemelte, a forint a dollárral szemben folytatni tudta a január 6. óta tartó erősödést. Így ez a hét is jól illeszkedett abba a több hónapos trendbe, amely során a forint – kisebb kilengésekkel – fokozatosan nyer teret az amerikai devizával szemben.

A lendület mögött ugyanakkor nem elsősorban hazai tényezők, hanem nemzetközi mozgások állnak. A múlt pénteken késő este jött a hír, hogy a Moody’s leminősítette az amerikai államadósságot, ami elbizonytalanította a befektetőket. Bár a kötvényhozamok nőttek, a dollár nem tudott profitálni ebből – a befektetői hangulat inkább a kivárásról és a bizalmatlanságról szólt.

Trump nem borította meg a trendet

A forint euróval szembeni árfolyama ezzel szemben egész héten szűk sávban mozgott: hétfőn még 403 körül nyitott, péntek délre is nagyjából ugyanide tért vissza. A hét elején volt ugyan egy pillanatnyi felértékelődés 402,5-ig, de ez nem bizonyult tartósnak. Hogy miért nem tudott a forint profitálni az euró erősödéséből? A válasz részben épp abban keresendő, hogy az euró is komoly támogatást kapott a héten.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a németországi IFO üzleti hangulatindex javulása, az első negyedéves GDP-meglepetés (0,4 százalékos növekedés a várt 0,2 százalék helyett), valamint az eurózónás fogyasztói bizalom emelkedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az euró-dollár keresztárfolyam 1,12-ről 1,135 környékére kapaszkodjon. Ugyanakkor ez az erősödés visszafogta a forint mozgásterét is.

A hét egyik várt eseménye a G7 pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozója volt, ahol többek között a devizapolitikáról is tárgyaltak. A befektetők különösen figyelték a közleményt, mivel évek óta tartja magát az a narratíva, hogy a dollár leértékelése az amerikai politika rejtett célja lehet. Most azonban nem történt változás: a dokumentum a korábbi álláspontot erősítette meg, miszerint a lebegő árfolyamokat részesítik előnyben, célzott leértékelést nem támogatnak – így végül a piacokat sem mozgatta meg érdemben a csúcs.

Az euróval szemben továbbra is a 400–410-es tartomány látszik bejárhatónak, a dollár-forint árfolyama viszont a 355-ös szint letörése esetén átkerülhet a 345–365-ös sávba

– ezt pedig már Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője nyilatkozta az Indexnek.

Tehát a magyar deviza nem mutatott nagy kilengéseket a héten: 403 forint környékéről indult a hét, aztán átlépte a 402-es szintet is, ami másfél havi csúcsnak számított – elsősorban az amerikai dollár gyengülése miatt. És érdemes azt is kiemelni, hogy a hét második felében a forint újra gyengült, és péntekre visszakúszott 403 fölé. Az irányt Donald Trump borította fel, amikor bejelentette: nem járt sikerrel az EU-val folytatott tárgyalásokon, így 50 százalékos vámot vetne ki az európai termékekre. Ez elsőre ijesztően hangzik, a forint mégsem omlott össze.

Regős Gábor szerint kicsi az esély arra, hogy 400 alá erősödjön – bár jó lenne, ha megközelítené ezt a szintet. Ugyanígy nem valószínű, hogy 408 fölé gyengülne. Bár az utóbbi időben a piac nem reagált látványosan a hírekre, ez nem jelenti azt, hogy egy komolyabb fejlemény – jó vagy rossz – ne tudná hirtelen kilendíteni a forintot a jelenlegi sávból.

Mire figyelhetünk a jövő héten?

Két esemény mozgathatja igazán a piacot:

• Az MNB kedd délutáni kamatdöntése: Nem várható változás, marad a 6,5 százalékos alapkamat. Az infláció 4,2 százalék, de ha kivesszük az árstop hatását, inkább 5 százalék körül járna – ez nem ösztönöz újabb kamatvágásra.
• A Moody’s pénteki hitelminősítése: Ezt a piacok már nem tudják azonnal lereagálni, így inkább a következő hét mozgását befolyásolhatja. A magyar adósságbesorolás jelenleg két fokozatra van a bóvli kategóriától, és bár most valószínűleg nem lesz leminősítés, a veszélye nem múlt el – főleg az uniós pénzek további csúszása miatt.

Olaj, gáz, BÉT – mi történt még a héten?

• Olaj: A Brent ára hullámvasutazott, hiszen a hét elején nőtt, majd visszaesett 64 dollár körüli szintre. A csökkenés oka az OPEC+ várható termelésnövelése.
• Gáz: Meglepően stabil maradt – csak egy eurót emelkedett (36 euró/megawattóra fölé), annak ellenére, hogy az EU orosz gázstopra készül, a norvég kitermelés akadozik, és a tárolók töltöttsége is gyenge. Az EU-ban a gáztárolók töltöttségi szintje alacsony, a tavalyi 67,5 százalék után 45,3 százalék. Ennek ellenére az Európai Unió az orosz import teljes betiltását tervezi (idén a spotpiacra, 2027-re pedig a hosszú távú szerződésekre is), ami szintén a gáz árának emelkedése irányába hat. 
• BÉT: Nem ismételte meg a múlt heti rekordot. A BUX 94400-ig esett, majd 95800-ra korrigált, de nem tudta megismételni a múlt heti csúcsot. A nemzetközi hangulat rányomta bélyegét az egész hétre. Az OTP árfolyamát a kuponvágás húzta le, a Mol stagnálás után csúszott le pénteken. A Telekom erősödéssel kezdett, majd Trump bejelentése ütötte meg, míg a Richter egész héten lefelé csorgott.

(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Samuel Corum / Sipa / Bloomberg / Getty Images)