Óriási pénzeső zúdult a magyarokra, sokan bejelentkeztek egy második körre

Januárban két lakossági állampapírsorozat kamatfordulójára került sor, melyre 18-19 százalékos kamatot fizetett ki az állam – ez még a 2023-as infláció után járt. Az infláció gyors és jelentős csökkenéséből adódó átárazódás következtében a kamatszint 4-5 százalékra mérséklődött, ezáltal felmerült, hogy a lakossági ügyfelek vajon továbbra is vonzónak találják-e az állampapírpiacot.

Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnök-vezérigazgatója februári interjúnkban rámutatott: az adatok alapján egyértelműen igen. Összességében az rajzolódik ki, hogy a lakossági befektetői kör az átárazódó állampapírokat vagy megtartotta, vagy ha vissza is váltotta, akkor abból ugyancsak állampapírt vett.

Ezenfelül a kamatfizetések egy része ugyancsak újabb állampapír-befektetésekben landolt. Ennek eredményeként idén tovább emelkedett és újabb historikus csúcsot ért el a magyarok tulajdonában lévő állampapír-állomány. Azóta eltelt négy hónap, és pénteken a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén fedték fel a fejleményeket a szakértők.

– fogalmazott Hoffmann Mihály, aki szerint a befektetők „átgondolták azt, hogy egy befektetésből kiáramló pénzzel mit kezdjenek”, és végül „kockázat, hozam meg likviditás” szempontjából mérlegelve döntöttek.

Átrendeződés az állampapírpiacon

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta: a lakosság megtakarításai között a lakossági állampapírok nagyjából azt a nagyságrendet képviselik, hozzávetőleg 13 ezer milliárd forintot, mint a befektetési jegyek, illetve a forintbetétek.

A szakember szerint a mostani pénzkiáramlás közösséget épített. Kiemelte: a vagyon nem került elköltésre, így a fogyasztásban sem mutatkozik meg, továbbra is megtakarításban tartja ezeket a pénzeket a lakosság túlnyomó része.

Banai kiemelte, hogy az állampapír az egyik kulcsterméke az elmúlt időszaknak, ami körülbelül 800 ezer háztartást érint – a háztartások mintegy 20 százalékát.

Hoffmann Mihály szerint „ami kiáramlott a PMÁP-ból, az beáramlott” másik két termékbe: körülbelül 1500 milliárd forinttal nőtt a Fixmáp és majdnem 1000 milliárddal a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) állománya.

Lakáspiac: 300 milliárd forint áramlott be

„Alapvetően azért látható az ingatlanpiaci hatás” – mondta Banai Ádám, aki szerint nagyságrendileg 300 milliárd forint környékére tehető az az összeg, ami az állampapírból az ingatlanpiacra került.

Az MNB ügyvezető igazgatója szerint már a tavalyi év őszén elindult egy fokozott aktivitás a lakáspiacon, ami az első negyedévre 15 százalékos országos, Budapesten pedig 20 százalék körüli áremelkedést eredményezett.

A szakember azonban figyelmeztetett: „március közepe, április folyamán már egyértelműen egy lassulás látszik a keresletben”, amit elsősorban az áremelkedés gyorsasága okozott.

Csalódtak az alapkezelők

Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója elismerte: volt a részükről egy felfokozott várakozás, amely végül nem teljesült. Bár az első negyedévben 600–700 milliárd forint közötti összeg áramlott a befektetési alapokhoz – ami nominális rekord volt –, ez nem haladta meg jelentősen a korábbi évek szintjét.

A Gránit Alapkezelő vezetője szerint azonban „felértékelődött a szaktudás szerepe”, és a termékfejlesztés „soha nem látott szintre pezsdült fel”. A vegyes és abszolút hozamú alapok lettek az idei slágertermékek, míg az ingatlanalapok is népszerűek maradtak.

Új egyensúly alakult ki

A szakértők szerint az év első öt hónapja egy új egyensúlyt hozott létre a megtakarítási piacon. Hoffmann Mihály kiemelte: „sokkal kiegyensúlyozottabb szerkezet jön létre”, mivel a korábbi PMÁP-dominancia (60 százalék) 40 százalékra csökkent, míg a Fixmáp és a BMÁP együtt szintén 40 százalékot képvisel.

– hangsúlyozta az ÁKK vezére, megjegyezve, hogy „most már nem csak az van, hogy van egy zászlóshajó termékünk, ami nagyon viszi az egészet”, hanem többlábú szerkezet alakult ki.

Jelenleg az a cél, hogy a teljes adósság-portfólióban 20-25 százalékon tartsuk az államadósság lakossági finanszírozását

– húzta alá Hoffmann Mihály. Mindez ráadásul nemcsak pénzügyi, hanem erős társadalmi kérdés is, hiszen a babaváró számlákkal együtt körülbelül 1 millió számlát vezetnek a kincstárnál – ez felelősség is.

A szakértők hangsúlyozták: bár még néhány száz milliárd forint vár a befektetők döntésére a kincstári számlákon, nem várnak további nagy meglepetéseket a lakossági megtakarítások piacán.

(Borítókép: Németh Emília / Index)