Ezen múlhat a választás: fuldoklás után levegőhöz jutott Magyarország

Nem indult jól az év a gazdaságban: Magyarország a sereghajtók között szerepel az Európai Unió legfrissebb GDP-adatai szerint, mivel az ország gazdasága 0,2 százalékos visszaesést mutatott 2025 első negyedévében. Míg az unió többi része, különösen Írország, kiemelkedő növekedést ért el, Magyarország az egyik leggyengébben teljesítő ország, csak néhány tagállamot megelőzve. Az első negyedévben pedig tisztán látszott, mi okozza a problémát.

A visszaesést főként az ipar és az építőipar gyengélkedése eredményezte, miközben a lakossági fogyasztás és néhány szolgáltatási ágazat bővülni tudott. Egyértelművé vált, hogy a növekedéshez nem elég csupán a boltok és szolgáltatások pörgése – a beruházási és ipari aktivitás újjáéledése nélkül a tartós felzárkózás és növekedési pálya egyelőre várat magára. Április végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt is kifejtette, hogy még nem látszik gödör alja.

Az elmúlt időszakban azonban számos friss adat érkezett, amely picit más megvilágításba helyezte a magyar gazdaság jövőjét. Hiszen a gyenge évkezdet után úgy tűnik, mintha újra levegőhöz jutott volna a magyar gazdaság: 2025 áprilisában egyszerre érkeztek pozitív meglepetések az iparból és a kiskereskedelemből. A fordulat azonban még törékeny, és egyelőre nehéz megmondani, hogy tartós kilábalásról vagy csak pillanatnyi fellángolásról van-e szó.

Egyelőre nincs minek örülni

Hosszú idő után először sikerült érdemi növekedést produkálnia a magyar iparnak: áprilisban havi alapon 1,5 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás volumene. Ez nemcsak a stagnálással terhelt hónapok után tűnik felüdülésnek, hanem a piaci várakozásokat is felülmúlta. Ennek hatására az éves alapú visszaesés is mérséklődött, 2,3 százalékra. Az erős hónap jó rajtot adhat a második negyedévnek, és csökkenti annak kockázatát, hogy a magyar gazdaság újra technikai recesszióba süllyedjen. Mindez azért is biztató, mert az ipar hosszú ideje a gazdasági visszaesés egyik fő forrása volt.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint az áprilisi viszonylag jó eredmény azért is meglepő, mert a vámháború már éppen olyan fázisában volt, ami alapján inkább havi alapon is visszaesést lehetett volna várni: márciusban a cégek még exportáltak az Egyesült Államokba, amit csak tudtak, hogy a vámok még ne vonatkozzanak rájuk. És ez alapján elérkeztünk két olyan tényezőhöz, ami az ipari termelést a következő időszakban meghatározza:

1. a külső kereslet, melynek talán az egyik legjobb indikátora a német gazdaság, a német ipar helyzete;
2. valamint a vámháború.

Mindkét tényező olyan, ami rendkívül sok bizonytalanságot jelent, így megnehezíti annak előrejelzését, hogy az ipar milyen irányba halad tovább. És a jó hír mögött ott a kérdőjel is: nem ez lenne az első alkalom, hogy az ipar egyetlen hónapra összeszedi magát, majd újra leül. Az előzetes adatok szerint a feldolgozóipari alágak többsége – az elektronikai gyártás kivételével – továbbra is zsugorodik. Ez arra utalhat, hogy a javulás inkább egyszeri hatások eredménye, nem pedig tartós fordulaté.

Az ING az elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizalmi indexek továbbra is borúlátó képet festenek: a vállalatok kivárnak, a gyártók sok helyen még mindig tartalékolják a munkaerőt – bár ez a tartalékolás már elkezdett leépülni. A kilátások tehát továbbra is gyengék, a bizonytalanság pedig nem csökken. A háttérben, ahogy azt említettük is, ráadásul ott húzódik a világkereskedelmet fenyegető vámháborús konfliktus, amely napról napra képes újraírni a cégek terveit.

Itt viszont van minek örülni

A kormány előszeretettel a német gazdaság visszaesésére mutogat. Ugyanakkor itt most kapaszkodót találunk a jövőre nézve. A német ipar két hónapja bővülő rendelésállománya arra utal, hogy talán elkezdődött egy ciklikus felívelés, amely előbb-utóbb Magyarországra is átszűrődhet. Ugyanakkor az áprilisi német ipari adat csalódást keltett, így ez a remény egyelőre inkább halvány, mint megalapozott.

Az Index eddig is azt írta jellemzően, hogy a gazdaság talán egyedüli tartópillére a belső kereslet volt az elmúlt időszakban. És ezt most megerősítik a legfrissebb adatok. Miközben az ipar még csak próbál kilábalni, a kiskereskedelem látványosabban javult. Áprilisban 2 százalékos havi növekedést mért a KSH, ami éves alapon 5 százalékos bővülést jelent – ezzel jócskán meghaladva az elemzői várakozásokat. A 2021-es havi átlaghoz viszonyítva immár 3,3 százalékos a növekedés.

Emellett az állampapír-kifizetések, vállalati bónuszok és a vámháborútól való félelem is fűthették a vásárlási kedvet, különösen a drágább iparcikkeknél. Az internetes rendelések és a csomagküldő szolgálatok forgalma két hónapja ugyancsak látványosan bővül. Sőt még az üzemanyag-fogyasztás is meglódult, pedig korábban a hosszú hétvégék inkább visszafogták ezt a szegmenst.

Ahogy az iparnál, úgy a kiskereskedelemben is nehéz megmondani, mennyire tartós a javulás. A fix bázisú adatok szerint nagy a kilengés: két gyenge hónapot most egy kiugróan erős követett. Ez arra utal, hogy a fogyasztásban továbbra is nagy a volatilitás, és az egyedi hatások – mint a húsvéthatás vagy a félelem a jövőtől – gyorsan képesek megváltoztatni a trendeket. Mindazonáltal az ING elemzése szerint egyfajta „két lépés előre, egy hátra” típusú felívelés már kirajzolódik a szektorban, amit az év vége felé érkező kormányzati keresletélénkítő lépések tovább erősíthetnek.

Nem piaci alapon élénkül a gazdaság

A második negyedév eddigi számai alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság kimozdult a holtpontról – ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy stabil pályára is állt. A recesszió közvetlen veszélye mérséklődött, de a tartós növekedéshez több tényezőnek is egyszerre kellene jól alakulnia – ez pedig egyelőre nem látszik biztosítottnak.

Az ipari szektor gyenge lábakon áll. Bár áprilisban sikerült növekedni, a feldolgozóipar alágainak többsége még mindig visszaesést mutat, a kapacitáskihasználtság alacsony, a vállalati várakozások borúsak.

A fogyasztás oldalán pedig hiába láttunk kiugró adatokat áprilisban, a háztartások bizalma még mindig törékeny. Az infláció jelentősen mérséklődött, de az életszínvonal javulását sokan még nem érzik a pénztárcájukon. A lakosság óvatos maradt, ez jól látszik a hitelfelvételeken és a nagyobb kiadásokon. Emellett a fogyasztás továbbra is erősen függ az állami intézkedésektől – bónuszoktól, támogatásoktól, kampányszerű transzferektől –, vagyis nem kizárólag piaci alapokon élénkül.

A külpiaci környezet sem ad sok okot a derűlátásra. A globális vámháborús hangulat – különösen az Egyesült Államok és Kína között, de immár az EU és Kína viszonyában is – komolyan befolyásolhatja a magyar exportot, különösen az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar vagy az elektronika. A túltermelés miatti árnyomás és a dömpingellenes uniós intézkedések belengetése tovább növeli a bizonytalanságot.

Az ING az elemzésében azt is hozzátette, hogy a geopolitikai feszültségek, az energiaárak volatilitása, és az EU-s források körüli bizonytalanság szintén fékezhetik a gazdasági dinamizmust. A forint ugyan stabilabb, de egy váratlan külső sokk – például egy újabb kamatemelési hullám az Egyesült Államokban – ismét alááshatná a pénzügyi stabilitást.

A második negyedév indulása valóban biztató, és ha a pozitív trendek fennmaradnak, akár az év második felében is gyorsulhat a növekedés. De ehhez arra lenne szükség, hogy az ipari termelés stabilizálódjon, a fogyasztás ne torpanjon meg, és a nemzetközi környezet se romoljon tovább.

Az ING szerint az ipar éves szinten még mindig inkább fékező tényező marad, míg a kiskereskedelemben 3-4 százalékos növekedés várható – sőt ha a kormány tényleg előveszi a keresletélénkítő eszközöket az év végén, akkor ez a szám még magasabb is lehet. Tehát óvatos optimizmusra van ok, de ez inkább egy fordulóponti szituáció, ahol eldőlhet, hogy a gazdaság valóban elindul-e a kilábalás útján.

(Borítókép: Avalon Studio / Getty Images)