Zöld öngól: Európa önként adja át iparát Kínának – figyelmeztet a klímapolitikai államtitkár

Gondola Csaba március1-jétől tölti be az Energiaügy Minisztériumban a körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkári pozíciót. Lapunknak többek között arról beszélt:

• Miért volt szükség új államtitkárság életre hívására?
• Hogy áll Magyarország a párizsi klímaegyezményben megfogalmazottak teljesítésében?
• Miért tartja zsákutcának a jelenlegi uniós zöldpolitikát?
• Politikai vagy gazdasági megfontolások kerekednek felül a környezetvédelmi intézkedések terén?
• Milyen intézkedésekre készül államtitkárként?
• Mennyire hiányoznak az uniós pénzek a klímaváltozás elleni hazai küzdelemhez?

Integrált szemlélet

Gondola Csaba leszögezte: a szervezeti változások célja, hogy a hulladékgazdálkodás, illetve a klímapolitika egy integrált szemléletű, versenyképességi fókuszú struktúrába rendeződjön. „Ma már nem elég sikeresen tárgyalni vagy nemzetközi klímakonferenciákon részt venni. Jól működő gazdasági és működési modelleket szükséges kialakítani a sikeres a zöldátállás érdekében. Ebből következően már nem is lehet csupán klímapolitikáról beszélni, sokkal inkább egy összetett klímagazdasági kérdéskörről van szó” – fogalmazott. Megítélése szerint mindenkinek el kell fogadnia, hogy önmagában környezeti fenntarthatóság nem létezhet, ha azt nem támasztja alá a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. Kiváló eszköz erre a körforgásos gazdasági modell megerősítése, amelynek hazai kiépítése Gondola Csaba egyik fő feladata államtitkárként.

Gondola Csaba nem új a területen. Az ő vezetésével jött létre az Energiastratégiai Intézet, amely think tankként (agytröszt) a hazai energetikai és klímapolitikai gondolkodás megújítását és a stratégiaalkotás megerősítését tűzte ki célul.

Kína kevesebb mint másfél nap alatt hozza az egyéves magyar kibocsátást

Nézzük, hol tart Magyarország előrehaladása a klímasemlegesség irányába. Röviden összefoglalva: jó úton járunk, az élmezőnybe tartozunk – mutatott rá Gondola Csaba.

1990 óta 43 százalékkal csökkent Magyarország nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Ez az eredmény jelentősen felülmúlja az Európai Unió 30 százalékos átlagát. „A 40 százalékos mérséklést korábban csak 2030-ra vártunk, ezt már tavalyelőtt sikerült felülmúlni, ezért 50 százalékra emeltük a célértéket” – jelezte.

A globális felmelegedés megfékezése érdekében Európa országai ambiciózus célokat tűztek ki: 2030-ra uniós szinten 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet.

Gondola Csaba szerint a teljes kép megértéséhez hozzátartozik, hogy

Az Egyesült Államok és az ázsiai országok, ennek többszöröséért felelősek – Kína önmagában a globális kibocsátás több mint 30 százalékát adja. „A léptékbeli különbségeket jól szemlélteti, hogy Kína egy évnyi magyar kibocsátást 31-32 óra alatt abszolvál” – érzékeltette.

„Ez azt jelenti, hogy bár az EU komoly klímapolitikai célokat tűzött ki, a világ egészének kibocsátásában kishalnak számít” – mutatott rá az államtitkár. Ez a tény rendszeresen felmerül a politikai és gazdasági vitákban, különösen akkor, amikor a versenyképességre gyakorolt hatásokról és az igazságos teherviselésről esik szó.

Ideológiai fejvesztés helyett józan haladás a zöld úton

Az Európai Unió ráadásul külső nyomás nélkül, magától döntött úgy, hogy a károsanyag-kibocsátás terén játszott csekély szerepe ellenére egy 16 elemből álló zöld csomagot (Green Deal) hoz létre, mindezt a tagállamok megkérdezése nélkül, ám rájuk nézve kötelező érvénnyel – idézte fel Gondola Csaba. „Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a holdra szálláshoz hasonlította a csomagot, azonban már akkor kijelentette, hogy számos kérdésre egyelőre nincsenek válaszok. Azóta több uniós intézmény elismerte, hogy a célokat sok tagállam nem fogja tudni teljesíteni, majd ezt tetézte a 2022-es energiaválság” – mondta.

Pedig lett volna miből tanulnunk. Amíg az ötven évvel ezelőtti olajválságra válaszul az Egyesült Államokban Nixon elnök meghirdette a Project Independence programját, addig Európa a Project Greendependence politikáját hajtja. Európa a zöldfüggőségébe esett. Ehhez pedig nincsenek meg a nyersanyagai, a termelőkapacitásai, sem a kutatás-fejlesztés. Európa ütemet tévesztett, pont akkor vonult ki a zöldtechnológiák mögül, amikor ezek fejlesztésére a legnagyobb szükség lett volna. Ma tízből kilenc napelemet Kínából szerzünk be

– jelentette ki az államtitkár.

A drasztikus különbség jól szemlélteti, hogy bár Magyarországnak – és egész Európának – van teendője a környezetterhelés csökkentése terén, „korlátozott eszközeink vannak a globális hatás kiváltására, és ha belerokkanunk, akkor se tudunk olyan szintű hatást kiváltani, mint amit szeretnénk. Ezért a zöldátállás során fontos a józan, arányos, versenyképességre fókuszáló megközelítés”.

Utóbbi ugyanis szerinte hiánycikk az európai megközelítés terén, ami nélkül a kontinens gazdasága valóban belerokkanhat a zöldtátállásba – ennek látjuk jeleit például az autóipar területén, ahol gyakorlatilag Európa legversenyképesebb iparága leépítésének közepén jár, kiszolgáltatva azt a távol-keleti versenytársaknak. Ráadásul jelentős bizonytalanságot szül, hogy az unió sok esetben visszakozik vagy irányt vált – mint tette azt nemrég a szén-dioxid-kvóták esetében. Ezek a meggondolatlan húzások jelentős bizonytalanságot szülnek a piaci szereplők körében, befektetőket tarthatnak vissza fontos iparágak fejlesztésétől.

Az EU zöldmegállapodásának célkitűzései túlzók és gyakran ideológia által vezéreltek, ezért a versenyképességre gyakorolt hatás drámai lehet: a termelés Keletre vándorol, miközben Európa elveszíti saját technológiai és ipari bázisát, lényegében önként számolja fel a munkahelyeket, miközben sajnálatos módon a kibocsátás megtörténik, csak máshol

– summázta az államtitkár.

Gondola Csaba hangsúlyozta: a klímaváltozás nem elmélet, hanem kézzelfogható valóság. „Számomra a klímaváltozás tudományos tény.” A folyók alacsony vízállása, a mezőgazdasági aszályok, a nyári hőhullámok mind azt jelzik, hogy Magyarország kitett az éghajlatváltozás káros következményeinek. Ugyanakkor leszögezte: az uniónak ideológiai „vadzöldítés” helyett a józan klímastratégiát kellene folytatnia. „Nem vádaskodásokra, pánikkeltésre, szélsőséges veganizmusra van szükség, hanem a körülményekhez való átgondolt stratégia mentén történő alkalmazkodásra: új vízmegtartó rendszerekre, öntözési technológiák fejlesztésére, az időjárási szélsőségek kezelésére” – fogalmazott.

Az aránytalan terhek is felelősek a greenwashingért

A klímaváltozást tagadók tévúton járnak, ugyanakkor Gondola Csaba rámutat: főként a fiatalabb generáció körében egyre gyakoribb jelenség a klímaszorongás, amihez a lakosság felé közvetített üzenetek is hozzájárulnak. Hasonló cipőben járnak a kis- és közepes vállalkozások. Bár vállalati szinten a multinacionális cégek harapják ki a nagy szeleteket a károsanyag-kibocsátási tortából, a kisvállalkozásokat is számos klímaszabályozás sújtja.

Jelentős adminisztratív teher a vállalkozások számára az ESG- (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontoknak való megfelelés, ami ráadásul a finanszírozás terén is egyre fontosabb elvárás. Az ebből következő kötelezettségek elől a vállalatok gyakran a greenwashingba (zöldre festés) menekülnek, amely fenntarthatósági látszatintézkedéseket szül a zöldelőírásoknak történő megfelelés érdekében.

„Különösen káros, ha a fenntarthatósági megfelelés nem valódi teljesítményen alapul. Nem az a cél, hogy valaki három szelektív kukát rakjon ki az üzem elé, hanem hogy valódi környezeti és társadalmi hasznot termelő intézkedéseket hajtson végre – lehetőleg ne egy távoli esőerdőben, hanem közvetlen környezetében” – mondta Gondola Csaba. Kiemelte, hogy a zöldszempontoknak való megfelelés érdekében a nagy cégek többsége már alkalmaz szakértőket, ám e téren szükség van a kkv-szektor felkészítésére és támogatására is.

Ennek részeként bevezették az EPR-t (kiterjesztett gyártói felelősség) és a DRS-t (visszaváltási rendszer), melyek működtetése a Mohu mint koncesszor feladata. Eredmények már vannak, hiszen a DRS tekintetében az utóbbi hónapokban 90 százalék feletti visszaváltási arányokról beszélhetünk, ami uniós szinten is kiemelkedő.

Gondola Csaba elismeri, hogy a rendszer fejnehéz, bevezetése sok vállalat számára adminisztratív terhet jelent. Ugyanakkor emlékeztetett: uniós kötelezettségről van szó, amelyet a magyar állam a lehető legkisebb fájdalommal próbál átvezetni, azzal a céllal, hogy hosszú távon „egy önellátóbb, egészségesebb gazdasági szerkezet” jöjjön létre.

Uniós források: off – állami ösztönzők: on

Arra is kíváncsiak voltunk, a milyen állami ösztönzők állnak rendelkezésre, illetve vannak tervben a környezetvédelem, környezettudatosság erősítése érdekében – illetve arra is, hogy mindez a magyar gazdaság nem túl fényes helyzete közepette milyen forrásból valósul meg. Gondola Csaba ezzel kapcsolatban rámutatott: a kormány számos eszközzel támogatja az energetikai korszerűsítést, ezen keresztül lépéseket téve a kibocsátáscsökkentés felé, melyek pénzügyi háttere rendelkezésre áll. Ilyen többek között:

• A Jedlik Ányos Energetikai Program: a 440 milliárdos keretösszegű program 10 pályázata egyebek mellett a vállalati energiahatékonyság javítását, ipari energiatárolók telepítését, a földhő és biogáz fokozott hasznosítását ösztönzi, a cégek rezsiterheinek csökkentése érdekében.
• Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR): ennek megújításával 300 milliárd forintnyi beruházást kívánnak megmozgatni, amellyel 3 éven belül 160-180 ezer lakóingatlan energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszerek eredményeként valós energia- és költségmegtakarítást kell elérni. „A cél az, hogy az országot járva azt lássuk, hogy a házakra sorra kerül fel a szigetelőanyag, a hűtő-fűtő klímaberendezés, napelem, lehetőség szerint tárolóval együtt, ezáltal csökkentve a fogyasztást, erősítve az önellátási képességeket” – mondta.

A zöldprogramok megvalósítását azonban nehezíti, hogy az uniós források egy része politikai viták miatt továbbra sem érkezik Magyarországra, de egész Európában problémák vannak a kifizetésekkel – jelezte az államtitkár. „A klímaváltozás elleni küzdelemmel egyetértünk, ahhoz azonban forrás kell. És bár az ehhez szükséges uniós folyósítás kívül eshetne a jogállamisági vitán, elvégre EU-elvárásról van szó, sajnos a támogatások visszatartása nem különül el jogállamisági, illetve szakmai szempontokra. A támogatási programokat ezért úgy tervezzük, hogy a meglévő lehetőségekből is haladjunk előre” – ismertette Gondola Csaba.

„Olyan józan, szakmaiságra és nemzeti érdekérvényesítésre építő zöldpolitikai irányra van szükség, amely természetesen elismeri a klímavédelmi intézkedéseket kiemelt fontosságát, de nem kíván belesétálni ideológiai csapdákba. Ehelyett célja egy hosszú távon fenntartható, versenyképes, és társadalmilag is elfogadott zöldátmenet megvalósítása” – összegezte az államtitkár.

(Borítókép: Gondola Csaba. Fotó: Tövissi Bence / Index)