Újra módosítani kell a költségvetést, ennyi pénz marad a kasszában

A magyar költségvetés idei és jövő évi kilátásairól tartott közös sajtótájékoztatót kedden reggel a Nemzetgazdasági Minisztériumban Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár és Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Már április óta ismert, hogy a kormány az idei évre 4 százalék körüli hiánycélt vár – ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megerősítette korábban.

A 4 százalék körüli hiány megegyezik az idei kamatkiadásokkal, így az úgynevezett elsődleges egyenleg – vagyis a kamatfizetések nélküli költségvetési mérleg – akár nullszaldós is lehet a végén. Kisgergely Kornél szerint a gazdaság állapota elég stabil ahhoz, hogy megalapozza a költségvetés végrehajtását.

Megemelik a költségvetési hiányt

A kormány legfrissebb számításai alapján az idei évre 4,1 százalékos ESA-hiány várható, jövőre pedig 3,7 százalék lehet ez az arány. Az államadósság csökkenő pályán maradhat: a kormányzati szektor GDP-arányos adóssága az idei 73,1 százalékról 2025-re 72,3 százalékra mérséklődhet. Az elsődleges egyenleg pedig már 2024-ben elérte a nullát, vagyis a magyar költségvetés kamatkiadások nélkül már egyensúlyban van.

„Nincs szükség további fiskális szigorításokra, amelyek visszafognák a gazdaságot” – hangsúlyozta az államtitkár. Az eredeti tervekkel szemben a kormány már csak 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol az idei évre, szemben a korábban várt 3,4 százalékkal. Ez a korrekció az első negyedéves adatok után vált szükségessé.

Kisgergely Kornél szerint azonban a növekedés szerkezete miatt az adóbevételek nem csökkennek érdemben, így a hiánycél továbbra is tartható. „A költségvetést mindig a tényleges adatok alapján tervezzük, nem a GDP-növekedési várakozásokra építjük” – fogalmazott.

Ez a döntés egybevág azzal, amit Nagy Márton korábban már előre jelzett – kiszólásaiban már pedzegette a korrekció szükségességét. A kormány ugyanis alacsonyabb adóbevételre számít, miközben a kiadási oldalon extra terheket jelentettek a kórházak megnövekedett működési költségei és a családtámogatási programok – összegezte Kisgergely Kornél.

Az államtitkár betekintést adott a pénzforgalmi költségvetési tervbe is. Ennek egyik kulcstétele az uniós források csúszása: bár ezek az eredményszemléletű kimutatásokban nem rontják a mérleget, a pénzforgalmi hiányban már érzékelhetővé válnak.

A hiány finanszírozásával kapcsolatban Hoffmann Mihály kiemelte, módosították a finanszírozási tervet – a magasabb pénzforgalmi hiányra reagálva. Az éves finanszírozási tervnek a 88 százaléka teljesült az első öt hónapban. Ugyanakkor a magasabb hiány reakciót vált ki az ÁKK részéről. Ennek megfelelően a devizafinanszírozást megemelik: 838 milliárd forintról 1685 milliárd forintra nő ez az összeg – ez az ESA-hiány módosításának a következménye.

Arra a kérdésünkre, hogy az uniós források elmaradása miatt kezd-e devizakötvény-kibocsátásba a kormány, Hoffmann Mihály megerősítette: az elhangzottak így is értelmezhetők, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a költségvetési hiány megemelése több tényező együttes hatásának eredménye.

Majd arra a felvetésre, hogy költségvetési szempontból nem lenne-e kedvezőbb, ha inkább megérkeznének az uniós források, Kisgergely Kornél elmondta: az RRF-források Magyarországnak járnak, majd hozzátette: „Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a többihez is hozzáférjünk” – az államtitkár szerint a kormány minden szükséges lépést megtesz ennek érdekében.

(Borítókép: A Pénzügyminisztérium épülete. Fotó: Jászai Csaba / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!