Nincs, aki elmosogasson – berúgta az ajtót a nyári munkaerőhiány

Nyáron különösen felértékelődik az idénymunkások szerepe – erre figyelmeztetnek munkaerőpiaci szakértők. A WHC Csoport és a Mind-Diák Szövetkezet szerint már látszik: a mezőgazdaságtól a vendéglátáson át egészen a logisztikáig minden terület küzd a szezonális munkaerőhiánnyal. A legnagyobb gondot nem is feltétlenül a szakemberek hiánya, hanem a legegyszerűbb feladatokra – például takarításra, árufeltöltésre vagy mosogatásra – jelentkezők megtalálása okozza.

A legégetőbb kereslet idén is a mezőgazdasági munkák piacán jelentkezik: tipikus nyári feladatok a címerezés, kapálás, szántóföldi őrzés, üzemi vagy fosztóválogatói munka. Aki komolyabb gépkezelői tudással rendelkezik – például kombájnt vagy szárítógépet tud vezetni –, könnyen elhelyezkedhet. De nemcsak a földeken, a vendéglátásban is tombol a munkaerőhiány, különösen a Balaton és a Velencei-tó környékén.

Hol van most a legnagyobb hiány?

Margitics Ákos, a WHC Csoport üzletágvezetője szerint hiába keresnek folyamatosan szobaasszonyokat, udvarosokat, londinereket vagy szakácsokat, a legnagyobb gondot továbbra is a takarítók és mosogatók pótlása okozza. Ugyanakkor a strandokon, élményfürdőkben és büfékben is elkél az úszómester, csúszdaőr vagy pultos. A turizmus mellett a kereskedelem és a gyorséttermek is rengeteg fiatal munkavállalót vonzanak, de a logisztikai és gyártó szektorokban is megugrik a csomagolási és operátori feladatokra jelentkezők száma a nyári időszakban.

„A sikeres nyári szezon kulcsa ma már nem csupán a gyors és hatékony toborzás, hanem a versenyképes bérezés mellett a minőségi munkakörülmények, a rugalmas beosztás és a korrekt, támogató vállalati háttér biztosítása is elengedhetetlenné vált” – mondta az Indexnek Margitics Ákos. A WHC adatai szerint földrajzilag a legnagyobb hiány Budapesten és a Balaton térségében jelentkezik. Ezek az ország gazdaságilag legaktívabb és leglátogatottabb régiói, ahol a belföldi turizmus tovább növeli a munkaerőigényt.

A diákoknál idén is a kereskedelem, a vendéglátás és a turizmus a legnépszerűbb, ahol előképzettség nélkül is könnyedén be lehet tanulni. Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője szerint a Balaton környékén most rengeteg a lehetőség, strandoktól a pultokon át a fesztiválokig. A toplistán szerepelnek:

• fagyi- és bárpultos munkák,
• gyorséttermi kisegítés,
• pénztáros és árufeltöltő pozíciók,
• promóteri vagy hostessfeladatok,
• animátor és recepciós állások hotelekben, strandokon, rendezvényeken.

Így a másik problémás zóna Kelet- és Dél-Magyarország, különösen a kisebb települések, ahol egyszerűen kevés a munkára fogható diák. Ez komoly kihívást jelent azoknak a szektoroknak, amelyek helyhez kötött, személyes jelenlétet igénylő munkát kínálnak – például az élelmiszeriparban vagy a logisztikában. Ezért egyre több munkáltató ajánl szállást vagy utazási támogatást, hogy távolabbról is meg tudják szólítani a fiatalokat.

A WHC szerint a mezőgazdaságban 5, a vendéglátásban akár 6-8 százalékos béremelkedés is elképzelhető idén, és a legtöbb idénymunkás a tavalyinál magasabb juttatásra számíthat. A nyári szezonban az átlagos diákmunka-órabérek pedig bruttó 1700 és 2500 forint között alakulnak, de ennek többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek.

Mennyit lehet ténylegesen keresni?

Hasonló a helyzet a gyakornoki pozíciók béreinél, amelyek a legkiemelkedőbbek a Mind-Diák adatai szerint: a 25 év alatti diákoknál ez 2000 és 2700 forint/óra közötti sávban mozog. A mérnöki, pénzügyi állásoknál jellemző a magasabb, 2200-3000 forintos órabér, az IT-s munkák terén pedig nem ritka a 3000-4000 forintos vagy afeletti órabér sem. Ezzel ellentétben a kereskedelmi, egyszerű betanított vagy adminisztratív munkáknál átlagban 1700-2100 forint körüli órabérekre lehet számítani.

A 25 év alatti diákok esetében fontos megjegyezni, számukra a bruttó bér az adókedvezmény miatt szinte megegyezik a nettó fizetéssel, azonban az idősebb munkavállalók számára a foglalkoztatás módja – szövetkezeten keresztül vagy egyszerű foglalkoztatással – jelentős hatással lehet a végleges, kézhez kapott összegre, de a WHC adatai így festenek:

• Szakképzettséget nem igénylő fizikai munka (például diákmunka, mezőgazdasági vagy vendéglátóipari kisegítő feladatok) esetén a nem kiemelt vidéki régiókban jellemzően 1800-2100 forint között mozoghat az elérhető bruttó órabér, míg Budapesten és a kiemelt turisztikai régiókban, mint például a Balatonnál, ez az összeg magasabb, átlagosan 2000-2200 forint óránként.
• A szakképzett és tapasztalatot igénylő munkakörök esetén a bérezés nagyban függ a munkakör összetettségétől és a szükséges tudástól. Egy nyelvtudást vagy komolyabb tapasztalatot igénylő pozícióban (például szakács, recepciós) a fizetés a fentieknél magasabb.
• A szellemi és irodai idénymunkát végző munkavállalók 2025-ben bruttó 2200-2500 forint közötti órabért vihetnek haza. A sáv felső határát, a 2500 forintot általában akkor lehet elérni, ha a munkakör betöltéséhez speciális készségekre, például nyelvtudásra vagy releváns szakmai tapasztalatra van szükség.

Heti fizetésben ez azt jelenti, hogy egy diák, aki heti 40 órát dolgozik, a munkától és a helyszíntől függően nagyjából nettó 72 000 és 88 000 forint közötti összeggel számolhat. Érdemes tisztázni, hogy alapesetben 16 éves kortól lehet munkát vállalni, de bizonyos feltételek mellett 15 évesen is dolgozhatnak a tanulók. A munkaviszony csak írásbeli munkaszerződéssel jöhet létre, ami tartalmazza a munkakört és az alapbért. A 18 év alatti munkavállalóknál kötelező a szülői jóváhagyás.

Bár az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nincs szükség írásbeli szerződésre, a jogviszonyt be kell jelenteni a NAV felé. Idénymunka esetén évente legfeljebb 120, alkalmi munkánál 90 nap engedélyezett ugyanannál a munkáltatónál. A fiatalok nem dolgozhatnak éjszaka, és nem rendelhető el nekik túlóra. A 16 éven aluliak naponta legfeljebb 6, a többiek maximum 8 órát dolgozhatnak.

A diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás továbbra is egy költséghatékony és rugalmas alternatívát jelent. Szövetkezeti keretek között ugyanis nem kell számolni az 5, 15, 90 vagy 120 napos időkorlátokkal, és nincs létszámkorlát sem – vagyis a cég méretétől függetlenül bármennyi diák munkavállaló bevonható a munkába.

Tehát a 2025-ös nyár minden eddiginél nagyobb szezonális munkaerőigényt hozott, különösen a mezőgazdaságban és a vendéglátásban. Diákok vagy tapasztalat nélküli jelentkezők is bőven csemegézhetnek a lehetőségek közül, azonban a versenyképes bér mellé ma már elvárás a normális bánásmód és az élhető munkakörülmények biztosítása is.

Itt a kormány reakciója

A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de ők is dolgozhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatottként és háztartási alkalmazottként is. A diákmunka kormány által támogatott programja az úgynevezett Nyári diákmunka program, amelyet idén tizenharmadik alkalommal hirdettek meg – többek között ezt válaszolta az Index megkeresésre a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Tájékoztatásuk szerint az idén nyári munkaerő-keresletről még nincsenek adatok, a tavalyi évre vonatkozóan lehet a munkaerő-kereslet adminisztratív adatokon alapuló jellemzőit összefoglalni. 2024. június–augusztus időszakban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál bejelentett új munkaerőigények legnagyobb arányban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (28 százalék), a feldolgozóipar (19 százalék) és az építőipar (10 százalék) nemzetgazdasági ágakba tartoztak.

• Tavaly június–augusztus időszakban a mezőgazdasági idénymunkában foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 41 ezer fő,
• a turisztikai idénymunkát végzők átlagos havi létszáma 10 ezer fő volt.

A korábbi években hasonló tendenciák és létszámok voltak megfigyelhetők, így 2025 nyarán is hasonló foglalkoztatotti létszámot prognosztizál a kormány. 2024. június–augusztus időszakban az új munkaerőigények 39 százaléka Budapesten, 16,5 százaléka Pest vármegyében került bejelentésre, az új álláshelyek további 5-5 százaléka Győr-Moson-Sopron vármegyében, illetve Bács-Kiskun vármegyében jelentkeztek.

A legkeresettebb foglalkozások tavaly az egyszerű ipari foglalkozású (29,9 százalék), az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (9,7 százalék) munkakörök voltak. Nagyobb kereslet mutatkozott a rakodómunkás (4,4 százalék), a konyhai kisegítő (3,8 százalék), az intézményi takarító és kisegítő (3,7 százalék), valamint a pultfeltöltő-árufeltöltők (3,3 százalék) esetében. Majd a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelte:

A 2025-ös órabérek az előző évihez képest jelentősen emelkedtek a minimálbér- és garantált bérminimum‑növekedésnek köszönhetően az idénymunkát végzők esetében is:

• Szakképzetlen munkakör esetében az órabérek növekedési üteme 18-20 százalék körül alakul a megelőző évi szinthez képest,
• míg a szakképzett munkakörökben a növekedés üteme várhatóan ennél valamelyest mérsékeltebb, 15 százalék körülire tehető.

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az idénymunkát végzők órabérei idén is jelentős szórást mutathatnak. A legkeresettebb idénymunkák esetében ágazattól és munkakörtől függően változóak a követelmények. Mezőgazdasági idénymunkához képzettség általában nem szükséges, elégséges a megfelelő munkavégzési képesség olyan tevékenységhez, mint pl. a gyümölcsszedés. És természetesen a turisztikai és vendéglátás különböző területein végzett idénymunka követelményei is eltérőek.

Illetve azt is hangsúlyozták, hogy a kormány idén is meghirdette a Nyári diákmunka programot, immár 13. alkalommal. A program célja a fiatalok munkatapasztalat- és jövedelemszerzése, bértámogatással segítve a munkáltatókat. A kezdeményezés 2013 óta több mint 326 ezer diák munkáját támogatta, összesen 34,4 milliárd forinttal.

„A Nyári diákmunka programba azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik 16–25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok, regisztráltak a járási hivatal foglalkoztatási osztályán, valamint foglalkoztatásra irányuló vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendelkeznek. A munkáltatónak nyújtott bértámogatás összege szakképzettséget igénylő munkakör esetében fejenként 261 600 forint, szakképzettséget nem igénylő munkakör esetében 218 100 forint lehet” – összegezte az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium.

(Borítókép: Árufeltöltõ a XX. kerületi Pesterzsébeti Interspar hipermarket raktárában 2019. május 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)