Így utazunk idén nyáron: rekordot dönthet a vakációs költekezés

A magyarok utazási kedve látványosan erősödik: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint

A növekedés plasztikusabb, 60 százalékos a 2022-es évhez képest, ám ez utóbbi esetben látni kell, hogy 2022-ben még sokan visszafogták utazásaikat a pandémia utóhatásai miatt, miközben az árfolyam a jelenlegihez képest erősebb volt. Az eurozónában mért infláció és a forint gyengülése már önmagában is forintban nézve jelentős költési növekedést eredményezett a 3 évvel ezelőtti adatokhoz képest – függetlenül attól, hogy valójában hány pizzát, szálláséjszakát vagy múzeumbelépőt vásároltak a magyarok. Az utazási hajlandóság valódi emelkedése így inkább 2023-tól mérhető érdemben.

Rekordszámú magyar indulhat útnak

Akár így, akár úgy, a pandémia utáni visszapattanás egyértelműen folytatódik, 2025 nyarán pedig tovább fokozódhat az utazási hullám. A CIB Bank reprezentatív felmérése szerint idén a magyar lakosság fele tervez nyaralást. A többség ugyan belföldön pihen majd, de jelentős részük külföldre is útra kel. Az úti célok között továbbra is Horvátország, Olaszország és Ausztria vezet, de – főleg 1-2 napos kiruccanásra – egyre többen fedezik fel a környező közép-európai országokat is – itt a legkeresettebb Csehország, ami praktikusan egy prágai hétvégét jelenthet. A megkérdezettek negyede európai vagy közeli országba (például Törökországba vagy Egyiptomba) utazik, további 3 százalékuk pedig távolabbi úti célt választ majd.

Sokan nem érik be egy kiruccanással: a Groupama Biztosító és az OTP Bank közös felmérése szerint a nyaralást tervezők 12 százaléka két alkalommal, 8 százalékuk pedig háromszor (vagy még többször) is nekivág majd a határnak az év folyamán. 

Amiben nem látszik változás: a nyaralások zömét idén is július–augusztusra időzítik a családok. Ezt a tervek mellett az is alátámasztja, hogy a Budapest Airport idei nyári menetrendjében rekordszámú, 136 közvetlen úti cél szerepel a kínálatban.

Bár a felmérés szerint a magyarok majdnem fele érzi úgy, hogy idén nehezebb lesz előteremteni a nyaralás költségeit, ugyanakkor minden második ember így is beiktat majd egy hosszabb kikapcsolódást.

Megugró költségek

A nyaralások ára érzékelhetően emelkedett tavaly óta: utazási irodák beszámolói alapján átlagosan 5-10%-kal drágábban lehet idén nyaralni, főleg a szállás és szolgáltatások drágulása miatt (a repülőjegyárak inkább stagnáltak). Az utazni vágyók háromnegyede számít is rá, hogy többet kell fizetnie a szállásért, belépőkért vagy az étkezésért. A Groupama és az OTP felmérése szerint egy magyar család átlagosan 575 ezer forintot költ majd idén egy-egy külföldi utazásra, ám az MBH Bank elemzése ennél is magasabb, 760 ezer forintos átlagos úti költségről számolt be a külföldi nyaralást tervezők esetében.

Úttípusonként komoly eltérések lehetnek: egy-egy repülős útra átlagosan 700 ezer forintra jön ki a Groupama–OTP-becslés, egy autós/buszos utat (közelebbi desztinációban) 300 ezer forintos költséggel meg lehet úszni.

A másik végletet a „luxusköltéssel” számolók jelentik, akiknél fejenként félmillió forint fölé kúszik a költés – a felmérés szerint ezek aránya a megkérdezettek körében mindössze 6 százalék. Akár így, akár úgy, egy-egy nyaralás egy négytagú család esetében könnyen milliós nagyságrendű lehet.

A saját pénztárca mellett felsejlik a hitel is

Az utazások finanszírozása ennek kapcsán láthatóan komoly kihívás, hiszen az infláció az idegenforgalmat sem kerüli el. A családok jelentős része előre spórol a vakációra: a CIB Bank megbízásából készült kutatás rámutat, hogy a nyaralni készülők több mint kétharmada gyűjtöget előre, sokan már fél évvel korábban elkezdik a takarékoskodást. Az MBH Bank felmérése szerint is a külföldön nyaraló háztartások 76 százaléka saját megtakarításaiból finanszírozza az útját. Bár saját bevallásuk szerint kevesen finanszírozzák a nyaralásukat banki hitelből, ahogy arra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője rámutat: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint mégis jellemzően a nyári hónapok valamelyikén történik a legtöbb személyihitel-folyósítás. Tavaly például átlagosan havi 25 385 szerződést kötöttek a bankok, miközben júliusban 30 982 darabot, ami a legmagasabb érték volt 2024-ben.

– egy nyaralásra kisebb összeg elég, mint egy házfelújításra.

Kártyával fizetünk, készpénzzel egyre kevésbé

A nyári külföldi nyaralások során már nemcsak a célpontok változnak, hanem az is, ahogyan költünk. A kártyás vásárlások volumene tehát folyamatosan emelkedik, különösen a nyári főszezonban, a III. negyedévben, amikor a legtöbben indulnak útnak. Az MNB adatai alapján 2023 nyarán (a III. negyedévben) a külföldi fizikai kereskedőknél magyar kártyákkal lebonyolított kártyás vásárlások száma 14,7 millió darabot tett ki, míg értékük elérte a 198,8 milliárd forintot. Akkor éves szinten a növekedés tranzakcióban 34, értékben 23 százalékot tett ki, ám a bázis – ahogy azt már említettük – alacsony volt. 2024-re a növekedés folytatódott, igaz, már valamivel visszafogottabb ütemben: a tranzakciók száma elérte a 17,3 millió darabot, az elköltött összeg pedig 232,7 milliárd forintra nőtt, ami újabb 17,6 százalékos darabszám-, illetve 17 százalékos értékbővülést jelent. A növekedési trendek alapján, ha csak mérsékelt – 10-12 százalékos – további emelkedést feltételezünk 2025 nyarára, a külföldi fizikai elfogadóhelyeken magyar kártyákkal lebonyolított költések értéke elérheti a 260 milliárd forintot az idei III. negyedévben.

Ráadásul a külföldi költésekben masszív változás is látszik. A KSH adatai szerint 2022 III. negyedévében a magyarok 610 milliárd forintot költöttek el külföldön, miközben az MNB adatai szerint a bankkártyás fizetések ennek 32,6 százalékát, 198,8 milliárd forintot tettek ki. Tavaly a kártyás költés 232,7 milliárd forint volt, ami a KSH által kimutatott teljes, 580,2 milliárdos III. negyedévi költésnek már 40,1 százalékát teszi ki.

Utasbiztosítás nélkül nagyot kockáztatunk

Bár a vakáció a pihenésről és az élményekről szól, a felhőtlen kikapcsolódásért érdemes gondoskodni a biztonságról is. Egy nem várt baleset, betegség vagy akár egy elveszett poggyász komoly pluszkiadásokkal terhelheti meg az utazót – hacsak nincs megfelelő utasbiztosítása. A jó hír, hogy egyre több magyar gondolja ezt így: a Groupama–OTP felmérése szerint a külföldre indulók kétharmada tervez utasbiztosítást kötni idén nyáron. Ez jelentős növekedés, hiszen néhány éve még jóval alacsonyabb volt ez az arány. Az Europ Assistance egy másik friss kutatása ugyanakkor rávilágít, hogy még mindig sokan hajlamosak kockázatot vállalni: az ő adataik szerint

Vagyis továbbra is sokan vannak, akik csak alkalmanként, vagy egyáltalán nem biztosítják be magukat a külföldi utakra. Mindez azért is aggasztó, mert a tapasztalatok szerint jelentős az esélye, hogy baj történik: a felmérések alapján a turisták mintegy egyharmada már került olyan helyzetbe korábban, amikor jól jött volna a biztosítás. De abból a szempontból is meglepő a visszafogott kereslet, hogy a Groupama-OTP felmérésében válaszolók több mint fele reálisnak tartja, hogy vele is megtörténhet egy káresemény a nyaralás során.

A Europe Assistance adatai szerint különösen az autóval útnak indulók körében magas a védelem nélküli utazók aránya: bár a hazai háztartások háromnegyedének van saját autója, és idén minden harmadik autós tervez külföldi nyaralást, több mint felük (53%) nem rendelkezik semmilyen autós asszisztenciaszolgáltatással. Itt is a tettel van hiba, hiszen eközben 91 százalékuk hasznosnak tartja az ilyen védelmet – főleg a 0–24 órás rendelkezésre állást, a helyszíni javítás és a hazaszállítás lehetőségét. Az elöregedő autóállomány mellett – a hazai forgalomban lévő személyautók közel fele 16 évnél idősebb – egy hosszabb autós utazás műszaki rizikóval jár: az autós utazók 39 százalékának volt már legalább 250 ezer forintos váratlan szervizköltsége egy út során.

Természetesen nem csak az autósokra érvényes, hogy a pár ezer forintos biztosítási díjjal milliós károkat lehet megelőzni. A K&H Biztosító statisztikái szerint 2019-ben egy egyéni utasbiztosítás átlagdíja mindössze 7000 forint körül alakult, 2024-re is csak 8000 forintra emelkedett az átlagos nyaralás biztosítási védelmének költsége. Ez az összeg az utazás teljes költségéhez képest elenyésző, mégis óriási segítséget jelent baj esetén. A biztosítók kárkifizetési adatai jól mutatják, hogy egy külföldi baleset vagy betegség költségei könnyen a többmilliós, akár több tízmilliós tartományba ugorhatnak.

2015 óta az öt legdrágább biztosítási eset összesen 130 millió forintba került, ezek közül négy az Egyesült Államokban történt – nem véletlenül, hiszen az amerikai egészségügyi ellátás ára rendkívül magas. Az említett esetek együttes költsége elérte a 80 millió forintot; ha az érintettek nem kötöttek volna utasbiztosítást, ez a kiadás jó eséllyel anyagi csődöt okozott volna számukra. A Groupama biztosító egy konkrét példát is kiemelt: egy ügyfelük szintén amerikai balesete – sürgősségi lábműtéttel és speciális mentőrepülős hazaszállítással – 70-80 millió forintos kifizetéssel járt.

Ezek fényében érthető, hogy miért hangsúlyozzák a szakemberek: az utasbiztosítás nem luxus, hanem nélkülözhetetlen eleme a külföldi utazásnak.

(Borítókép: Emberek a strandon a horvátországi Splitben, 2023. július 16-án. Fotó: DeFodi Images News / Getty Images)