Veszélyben a világ olajkapuja, ez mindent átírhat a kormány asztalán

Az iráni háború kirobbanása után már látszott, hogy az olaj- és részvénypiacok gyorsan reagálnak a feszültségre. Az árak azonnal igazodni kezdtek. Mint korábban megírtuk, az olaj drágulása Oroszország malmára hajtja a vizet, közben a világgazdaságot új inflációs hullám fenyegeti. A konfliktus kiszélesedése miatt nő a bizonytalanság, és az amerikai beavatkozás rontott a helyzeten: mélyültek az árkok, és új problémák jelentek meg a horizonton. A jemeni szerepvállalással pedig a konfliktus geopolitikai kiterjedése is nőtt.

„Most mindenki arra figyel, mit lép Irán” – mondta az Indexnek Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, majd emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése után a figyelem középpontjába a Hormuzi-szoros került. Ez a szűk tengeri átjáró választja el a globális kereskedelemtől az Öböl menti olajhatalmakat.

Két üres tankerhajót már visszafordítottak a Hormuzi-szoros előtt, ez pedig intő jel. A szoros lezárását minden szereplő szeretné elkerülni – Iránnak sem érdeke –, de a kockázat nő, az iráni parlament már megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását. Ha az üres hajók nem mernek vagy nem tudnak áthajózni, az már a következő hetekben is fennakadásokat okozhat az olaj- és a cseppfolyósítottgáz-szállításban és globális kereskedelemben – a magasabb biztosítási díjak ügye pedig külön kérdés.

Drámai hatása lehet az árakra, ha a Hormuzi-szoros kiesik az olajkereskedelemből

Virovácz Péter szerint egyelőre egy biztos: a piacok a legrosszabbra készülnek. Ám jelenleg úgy tűnik, Irán proxy szervezetei – a fegyveres terrorcsoportok – még nem léptek be teljes erővel a háborúba. Így elképzelhető, az amerikai válaszcsapás elég elrettentőnek bizonyult. De az is biztos – ahogy Virovácz Péter fogalmazott –, hogy „eggyel közelebb kerültünk a legrosszabb forgatókönyvhöz”. A szakértők szerint ha a Hormuzi-szoros kiesik a olajkereskedelemből, annak drámai hatása lehet az árakra.

Egyelőre nehéz megjósolni, hova fut ki a konfliktus, de az ING számításai szerint ha a szorost tényleg lezárják – vagyis sem olaj, sem gáz nem jut át rajta –, az olajár akár 120 dollárig is felszökhet. Ez újabb lökést adna az inflációnak világszerte. Jelenleg az olajár nagyjából 76 dollár körül mozog. Innen tehát akár 50 százalékos emelkedés is jöhet – és hasonló drágulásra lehet számítani a cseppfolyósított gáz esetében is. Sőt Virovácz Péter szerint ennél is magasabb árakat hozhat a piac, ha a kiesés elhúzódik.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az iráni olajipar több szempontból is sebezhető. A Kharg-sziget például, ahonnan Irán olajexportjának 90 százaléka indul, kiemelt katonai célpont lehet. És hogy kinek kedvezne mindez? Oroszországnak. Az orosz költségvetés 30-50 százaléka származik olaj- és gázbevételekből. Ha az olaj ára 120 dollárra ugrik, az a moszkvai kasszában dollármilliárdokat jelent. Ez nemcsak a rubelt erősítené meg, hanem fedezhetné a háborús kiadásokat is.

Az ING szerint az sem kizárt, hogy a szállítási zavarok egészen év végéig eltartanak. Ha így lesz, akár a történelmi csúcsot jelentő 150 dolláros olajárat is újra láthatjuk. Ennek pedig súlyos reálgazdasági következményei lennének. A nemzetközi elemzések is arra figyelmeztetnek, hogy ideje szakítani azzal a korábbi nézettel, mely szerint a jegybankoknak nem kell foglalkozniuk a kínálati sokkokkal – például az energiaárak megugrásával.

Így jelenik meg a reálgazdaságban

Hogy egészen világosan fogalmazzunk, az Európai Központi Bank jelenleg azon gondolkodik, csökkentsen-e tovább a kamatokon. De ha a konfliktus eszkalálódik, ez a kérdés lekerül az asztalról – sőt akár újabb kamatemelés is jöhet. Hasonló a helyzet Amerikában: hogy elkerüljék az infláció újbóli berobbanását, szigorítás jöhet. A háború elhúzódása ugyanis tartós áremelkedést, inflációt hozhat – nemcsak az energiaárakban, hanem más területeken is.

Ezért nem meglepő, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már hétfő reggel posztolt a konfliktus hatásairól. Szerinte az Izrael és Irán közötti konfliktus három úton veszélyeztetheti Európát. Egyrészt a Hormuzi-szoros esetleges lezárása súlyosan megzavarhatja a világ kőolaj- és földgázellátását. A térség kitermelő országainak infrastruktúrája is veszélybe kerülhet.

Nagy Márton hangsúlyozta, a konfliktus mélyülése fennakadásokat okozhat a globális áruszállításban is, különösen a Bab el-Mandeb-szoros és a Szuezi-csatorna környékén. Ezek az útvonalak kulcsfontosságúak az ázsiai és európai áruforgalomban, a szállítási problémák az ellátási láncokat és az árakat is érintenének. Illetve végül a miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a közel-keleti instabilitás migrációs nyomást hozhat Európa felé, egyben növelheti a terrorfenyegetettség kockázatát is.

Virovácz Péter szerint egy biztosnak tűnik: „Bár soha ne mondd, hogy soha, idén nem lesz kamatcsökkentés Magyarországon. A jó hír az, hogy ettől önmagában nem kellene csodát várnunk” – fogalmazott . Szerinte a magyar gazdaság viszonylag kis szelete reagál érzékenyen a kamatszintekre, mivel a kormány több intézkedéssel is gyengítette a kamatpolitika hatását.

Vannak kamatstopok, önkéntes kamatsapkák, befagyasztott jelzálogkamatok és támogatott hitelek is. A kisebb cégek ezeket használják, míg a nagyvállalatok inkább euróban adósodnak el. Így összességében csak szűk rétegre van közvetlen hatással az alapkamat. Ezért a magyar gazdaság állapotát elsősorban nem a kamatcsökkentés hiánya határozza meg.

Túl a pánikon, de a piac még nem döntött

És mi lesz a benzinkutakon?

Erről Grád Ottót, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkárát kérdeztük, ugyanakkor mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy kedden tovább emelkednek a hazai nagykereskedelmi üzemanyagárak. A holtankoljak.hu adatai szerint a benzin esetében bruttó 2 forinttal, míg a gázolajnál ez bruttó 9 forint. Így a gázolaj esetében a kiskereskedelmi ár biztosan 600 forint fölé emelkedik, ugyanis

Grád Ottó szerint egyértelműen fokozódott a helyzet, miután az Egyesült Államok beavatkozott az iráni konfliktusba, de pozitívum, hogy a politikai bizonytalanság ellenére az olajipari szakértők és nagykereskedők még mindig úgy látják, hogy a piac kontroll alatt marad. „A Brent-olaj ára még mindig csak 78 dollár körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a piac már túl van a pánikon, az árak nem ugrottak ki.”

A mostani árszint magasabb, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy tavaly is nagyjából a hordonkénti 75 dollár körül vagy afölött mozogtak az árak. Ha tovább gondoljuk a helyzetet, látszik, hogy túl kevés idő telt el ahhoz, hogy a fizikai szállításoknál érezhető legyen a konfliktus.

Az biztos, hogy a konfliktus nem tesz jót az európai üzemanyagáraknak, különösen a gázolajellátásban éreztük ezt meg, az orosz–ukrán háború előtt az orosz piacról érkező kőolaj és gázolaj jelentős mértékben támogatta az európai piacot. Ezek a gázolajok fontos összetevői voltak a dízel előállításának, kiesésük után jóval nagyobb mértékben emelkedett a gázolaj ára Európában, mint a benziné. A piac viszont megoldotta a problémát: új, megbízható forrásokat talált, főként a közel-keleti finomítókból érkező tengeri szállítások révén.

Itt marad a 600 forint feletti üzemanyagár

Ám ahhoz, hogy pontosabb előrejelzéseket lehessen adni, mindenképpen látni kell, hogyan változnak a szállítások feltételei. Egyelőre a kockázatok emelkedése látszik, és ennek már van kézzelfogható hatása. Az elmúlt években a nyári időszakban a benzin ára magasabb szokott lenni a gázolajnál, mert megnő a személyautók üzemanyag-igénye. Idén nyáron viszont könnyen előfordulhat, hogy ez megváltozik, és ahogy ma már Magyarországon látható, a benzin és a gázolaj nagyjából azonos áron van.

Ez még nem számít kirívóan magasnak, a piac ebből a szempontból nem pánikol. A mostani ár már magasabb, mint az elmúlt hónapokban jellemző 60-65 dolláros szint, de hosszabb távon még mindig nagyjából az átlagos tartományban mozog. Azonban az is igaz, hogy a 65 dollárról 78 dollárra történő emelkedés 20 százalékos drágulást jelent, és ez előbb-utóbb az árakban is érződik – csak némi türelem kell hozzá.

„Már 600 forint fölé kúsztak az üzemanyagárak, és jó eséllyel a következő napokban, sőt akár egy-két hétig is ezen a szinten maradhatnak” – mondta Grád Ottó, szerinte az árak akár 610-615 forintig is emelkedhetnek. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint viszont a keresleti oldal stabil, a fogyasztás éves szinten alig tér el a tavalyi év azonos időszakához képest.

„Ha nem szállnak el drasztikusan az árak – és én ebben óvatosan optimista vagyok –, akkor ez még nem fogja vissza jelentősen a fogyasztást” – mondta Grád Ottó. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a magyar autósok pénztárcája idővel képes alkalmazkodni a lassú, fokozatos dráguláshoz, de ha hirtelen történik egy nagyobb árugrás, az már érdemben visszavetheti a keresletet.

(Borítókép: Légi felvétel Bandar Abbas városáról, Irán jelentős kikötővárosáról a Perzsa-öbölben, a Hormuzi-szorosnál. Fotó: Germán Vogel / Getty Images)