Bod Péter: Nem tartósan alacsony az infláció

2013.12.11. 15:15 Módosítva: 2013.12.11. 16:23

Bod Péter Ákos szerint a közép-kelet-európai országokban átlagosan 2-3 százalékos növekedés várható idén és jövőre, és az utóbbi években is egy százalékot meghaladó mértékben bővült a térség gazdasága. A magyar gazdaság 2006 óta vagy zsugorodott, vagy ha nőtt is, nem haladta meg a 2 százalékot a bővülés, idéz az MTI a Magyar Közgazdasági Társaság és Tas-11 Kft. konferenciájáról.

Alulteljesítünk

Bod Péter szerint 2014 lehet az első olyan év, amikor a magyar gazdaság növekedési mutatója egybeesik a visegrádi országokéval, ami annak is betudható, hogy a magyar gazdaság a potenciális növekedéséhez képest jelenleg alulteljesítő.

Az MNB volt elnöke azt mondja, hogy a 2000-es évek elejétől „nincs felzárkózási teljesítményünk az Európai Unióhoz képest, mert vagy együtt növünk, vagy együtt esünk, de nem tudunk közeledni”, ez pedig fontos társadalmi és politikai kérdéseket vet fel.

Az infláció az állam kezében, az unió pénzén legénykedünk

Bod Péter Ákos szerint az inflációt Magyarországon „óriási módon mozgatja az állam” adók és hatósági árak révén. Úgy vélte, az inflációs hullámvasútról nem fogunk leszállni egy darabig, mert azt a politikai ciklusok mozgatják.

Kitért arra is, hogy Magyarország külső mérlege többletbe fordult a válságot követően, ami kedvező, ugyanakkor ez a főleg az EU felé fennálló masszív kiviteli többletnek, valamint az európai uniós támogatásoknak köszönhető.

Arról is beszélt, hogy a tőkeáramlások újratervezése zajlik a világban, az ebből való részesedés a helyi fogadókészségen, valamint a hálózatokban való elhelyezkedésen múlik.

Az üzlet nem üzleti alapon megy már

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint Magyarország egy elvesztegetett évtized végén van és semmilyen mutatóban nem zárkózott fel az Európai Unióhoz. Ez most elsősorban abban jelenik meg, hogy hiányzik a jogbiztonság, az üzlet nem üzleti alapon folyik, valamint hogy bizalomhiány, versenyellenesség és kiszámíthatatlanság a jellemző.

Szerinte az infláció ma senkit nem érdekel, csak a defláció elkerülése számít, míg a növekedést mindenki szeretné. A magyar gazdaságban a 2013-as növekedés egyedi tényezőkre vezethető vissza, semmilyen tartós, egészséges növekedés jele nem látszik, és semmi esély nincs arra, hogy ebből érdemi, erőteljes előrelépés legyen.

Vértes szerint „csacsiság”, ha a monetáris politika csak az inflációra figyel, mert az infláció mértékét jelenleg nem a piac, hanem az állam határozza meg, ezenkívül a magyar gazdaságban az árfolyamnak nagyon jelentős, a kamatnak pedig szerény hatása van az inflációra.



  • Hírek
  • Hírek