Máté, Mirella
12 °C
30 °C

Biztosan jönnek a megszorítások

D MTI20140513010
2014.06.11. 13:37
A magyar gazdaság idei növekedése megtévesztő lehet, azt ugyanis szinte kizárólag egyszeri tételek javítják fel. 100 milliárdot azért így is be kell még majd szedni, aztán a következő kör 2016-ban jön majd. Egyre inkább trükközünk az államadóssággal is.

A kormány ugyanazt csinálja, mint 2011-ben: először irreálisan magasnak tervezi a növekedést, majd ehhez számolnak költségvetést bármiféle érdemi kiadáscsökkentés nélkül – derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb technikai kivetítéséből.

Ilyen tervek mellett az intézet szerint ugyanaz is következhet be majd, mint az előző ciklusban. A növekedés elmarad majd a félreszámolt tervektől, ezért nagyon gyors, ad hoc költségvetési megszorítási kényszerbe kerül majd az állam, mint az elmúlt években. Ilyesmitől viszont még kisebb lesz a növekedés, és nagyobb kormányzati kiszámíthatatlanság.

1abra

Szerencsére azonban most némileg kisebb méretű a félrehangolt tervezésbe kódolt problémahalmaz.  Az alaphelyzet ugyanis a következő:

idén akár egész normálisan teljesítőnek fog tűnni a magyar gazdaság, de ez teljes egészében egyszeri vagy legalábbis átmeneti tényezők hatásának lesz a következménye.

Idén ugyanis kiugróan sokat költ az állam, szinte éjjel-nappali termelésbe állnak az Audi és a Mercedes nagy itthoni gyárai, kipörgetjük az uniós pénzeket két év alatt, és még tartani fog egy darabig az MNB szintén túltervezett csodafegyvere is.

7tabl

Ezek nélkül a mostani 2,7 százalékosra várt növekedési ütem a 0,5 százalékot sem érné el. A kedvező rövid  távú hatások elmúltával azonban visszaesik a gazdaság az 1 százalék körüli növekedésre.

Az állam ugyanis abban bízik, hogy a gazdaság tényleges és lehetséges teljesítménye közt hatalmas, 4,6 százalékos rés tátong, ami majd fokozatosan összeszűkül, segítve a növekedést. Ez lehet talán a legnagyobb túlzás, hiszen még az MNB szerint is bezárul 2015-re ez a rés, tehát az NGM által becsültnek kevesebb mint a fele lehet, 1-2 százalék. Ha nincs érdemi kibocsátási rés, az pedig azt is jelenti, hogy a hiány, ezáltal az államadósság is jobban el fog szaladni a vártnál.

Támadni fognak a brókerek, külföldiek, egyebek

Emellett némileg riasztó, hogy a számításaik szerint a idén a kormányzati szektor hiánya még úgy is eléri a GDP 3,2 százalékát, ha az Országvédelmi Alap néven betervezett 100 milliárd forintot a kormány nem költi el.

Ez nagyjából 100 milliárdos adóemelést, netán kiadáscsökkentést kell hogy jelentsen még idén. Ha ezt meglépik, és tartós eszközökkel szednek össze még 100 milliárdot, a jelenlegi pálya alapján 2016-ban akkor is újabb megszorító csomagot kell majd összepakolnia a kormánynak. 

4.melleklet

Emellett az államadósság már idén év végén is eléri a GDP 81 százalékát, tehát meghaladja a 2013 végi 79,1 százalékos értéket, de az adósságráta ez után sem kezd csökkenni.

Eddig is csak trükköztünk a statisztikával

Az államadósságnál külön kiemelt az intézet egy tavaly csúcsra járatott statisztikai trükköt, mégpedig a KESZ (Kincstári Egységes Számla) számlával való trükközést. Ezt úgy érdemes felfogni, mint az állam folyószámláját, amit az ÁKK kezel. Célja, hogy a kiadások teljesítéséhez mindig rendelkezésre álljon a szükséges forrás – függetlenül attól, hogy a bevételek milyen ütemben érkeznek. 

Bizonytalan piaci környezetben érdemes magasabb számlaegyenleget tartani, míg nyugodtabb körülmények között érdemes lehet csökkenteni a KESZ értékét, mivel a KESZ csökkentésével csökkenthető a bruttó adósság is, amit a piaci szereplők általában figyelnek.

Már a 2002–2010 közti években is szokás volt, hogy a bruttó adósságráta év végi értékének csökkentése érdekében az ÁKK annyira alacsony szintre csökkentette a KESZ értékét, amit egyébként a piaci környezet alapján tartósan nem mert volna fenntartani, 2013-ban azonban a mesterséges csökkentés minden korábbi mértéket meghaladt. Az alábbi ábra a KESZ számla átlagához (két-két hónappal előtte és utána számolt) képesti eltérést mutatja.

3.abra

Amint a fenti ábra mutatja, 2011-ben még csak 150 milliárd forinttal volt alacsonyabb a KESZ december végén, mint az előtte és utána következő két-két hó végi egyenlegátlaga, 2012-ben már 270 milliárd, 2013-ban pedig 425 milliárd volt a mesterséges csökkentés mértéke (a 2014-márciusi deviza kötvénykibocsátás a számítást nem érinti). Ez azt is jelenti, hogy a 2012 és 2013 vége közti adósságcsökkenésből 160 milliárd forint kizárólag ennek a trükknek tulajdonítható. Tehát a tavalyi kicsi és pillanatnyi adósságcsökkentésünk összességében ennyi volt.

A kockázatok között egyébként a KFIB megemlíti az esetlegesen sikertelen frekvenciatendert, nem biztos ugyanis, hogy mind a 104 milliárd forint befolyik. Lesznek elszámolási módszertani változások, mind a túlzottdeficit-eljárás, mind az uniós pénzek kapcsán, amiknél akár 100 milliárdokkal is több lehet a költségvetés hiánya.

Emellett nem tudni, hogy pontosan mi lesz a nem sokat eláruló elnevezésű Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjába betolt 135 milliárddal, ha elköltik ugyanis, az szintén hiánynak fog számítani. Valamint Paks II-höz kapcsolódóan lehetnek már kiadások és bevételek 2017-ben is, de  ezzel még nem számoltak, ahogy a mostani médiaadóval se.