Valér
4 °C
8 °C

Itt a NAV válasza a pórul járt cégnek

2014.11.25. 12:26 Módosítva: 2014-11-25 12:30:20

Egy elkeseredett olvasónk írását közöltük a múlt héten, aki nemrég tudta meg, hogy elvileg két éve nincs cégének adószáma, pedig ő ennek ellenére rendesen működött. Az egész onnan indult, hogy nem kapta meg a NAV egyik felmérő kérdőívét, amit ha nem küldött vissza valaki hamar, akkor kérdés nélkül törölték a cég adószámát.

Olvasónk azt hitte, hogy időben észlelte a problémát, ezért megkérdezte a NAV-ot, hogy őt is érinti-e a dolog. Kiderült, hogy már el is rendelték az adószám törlését. A cégbírósághoz irányították, ahol viszont már egy olyan hivatalos papírt kapott, hogy ezt a döntését azóta a NAV visszavonta. Két évvel később viszont a könyvelőjének ellenőriznie kellett a NAV-adatbázist, ahol meglepve tapasztalta, hogy az adószámot mégiscsak törölték.

Akkori írásában a pórul járt cég vezetője többek közt azt nem értette, hogy hogyan adhattak be így évekig adóbevallást, vagy mi lett a nem legális adójával, esetleg törvényszegők lettek-e az üzleti partnerei, amiért nem létező cégtől fogadtak be számlát. És hát leginkább, hogy ez egyáltalán hogyan lehetséges, miképp kerülhette volna el az egészet?

A NAV most nagyon alapos választ küldött a problémára. Azt írják, hogy először is meg kellett volna kapnia azt a kritikus levelet, nagyon fontos, hogy olyan címet adjon meg minden adózó, amelyen keresztül a NAV rendszeresen kapcsolatban tud vele maradni.

Másrészt figyelmeztetik, hogy az állításai szerint reklámholmival is összetévészthető postai boríték egyáltalán nem az, és mindenki okosabban teszi, ha a NAV fejléces levelekre mindig komolyan odafigyel. A jogszabályokat pedig nem ők hozzák, módosítják vagy vonják vissza, viszont muszáj ezek mentén eljárniuk. Az ügy konkrét részleteit természetesen teljes körűen kivizsgálják, de ahhoz az ügyfélnek kell közvetlenül a szervezethez fordulnia.

Mindenesetre azért a felmerülő kérdésekre is igyekezett összeszedetten válaszolni az adóhatóság, alább az igen részletes válaszukat közöljük szó szerint:

„Miként lehetséges, hogy két évig adószám nélkül működhetett a cég?

A NAV csak abban az esetben kezdeményezheti a cég megszűnését a cégbíróságnál, ha erre jogszabályi rendelkezés lehetőséget ad. Ilyen például KOCKERD-kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-törlést követő megszűnés-kezdeményezés, amelyet 2013-tól indítványozhat az adóhatóság, 2012-ben erre nem volt lehetőség. Ha az adózó az adószám szankciós törlését követően, a cégnyilvántartásból való törlését megelőzően adóköteles tevékenységét folytatja, bizonyos esetekben kérheti az adószám ismételt megállapítását. Ez azonban a törvényi rendelkezés alapján kizárt, ha az adószám törlésének oka a KOCKERD-kérdőív visszaküldésének elmulasztása.

Amely időpontig a cégbíróság – az adózó vagy az adóhivatal kezdeményezésére – nem törli a cégjegyzékből az érintett társaságot, az adózó létező cégnek számít, amely törölt adószámmal rendelkezik. Az adószám törlésének tényét az adóhivatal közzéteszi honlapján, és erről a cégbíróságot is értesíti, amely értesítés alapján a cégjegyzék, mint közhiteles nyilvántartás is tartalmazza az adószám törlésére vonatkozó adatot.

Az adózó, illetve a gazdasági élet más szereplőinek felelősségi körébe tartozik, hogy törölt adószámmal is folytatnak-e – jogszabálysértő módon –adóköteles tevékenységet, illetve ellenőrzik-e üzleti partnerük adószámának státuszát az említett közhiteles nyilvántartásokban. A NAV honlapján több adatbázis is azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozások partnereikre vonatkozóan bizonyos gazdálkodási, adózási információkhoz hozzáférhessenek. Ezen adatbázisok rendszeres lekérdezésével, vagy a tervezett gazdasági eseményt megelőző egyszeri adat-ellenőrzés útján – tehát kellő gondossággal – elkerülhető az ügyfelünk által leírtakban vázolt helyzet.

Mi történik ebben az esetben a cég partnereivel, akiket tudtukon kívül megtévesztettek?

Ez a kérdés jellemzően a törölt adószámú cég által áthárított áfa levonhatóságával összefüggésben szokott felmerülni. Az adólevonásnak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi XCII. törvény 120. §-ában foglaltakból következő egyik feltétele, hogy az adót létező áfa-alany illetve eva-alany hárítsa át.

Abban a tekintetben, hogy a kérdéses esetben a cég által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott számlában feltüntetett adót a partnere levonhatja-e, nem annak van meghatározó szerepe, hogy a cég adószámát az adóhatóság törölte-e vagy sem, hanem annak, hogy az adott cég olyan cégjogilag létező, működő személy, amely az eva-alanyiság feltételeinek való megfelelése esetén jogszerűen szerepeltethet a számlájában általános forgalmi adót. Ezért önmagában abból, hogy a cég adószáma törlésre került, nem következik, hogy a partnereit kár éri.

Milyen módokon lett volna elkerülhető a probléma, miután észlelték, hogy nem küldték vissza a bizonyos kérdőívet? A kérdéses cégnek milyen opciói lehetnek még, hogy újra működhessenek rendben?

A NAV 2012. december 31-éig abban az esetben rendelhette el az adószám szankciós törlését a KOCKERD-kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt, ha az adózó a kérdőívre határidőn belül nem válaszolt, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget és mulasztását nem mentette ki. 2013. január 1-jétől az adószám törlése csak akkor rendelhető el ebben az esetben, ha az adóhatóság a kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt az adózót mulasztási bírság kiszabása mellett kötelezte teljesítésre, és a mulasztási bírságról szóló határozatban megállapított teljesítési határidő is eredménytelenül eltelt.

Amennyiben az adózó a megszabott határidő elteltéig nem küldte vissza a kérdőívet, a – 2013. január 1-jétől kiszabható – mulasztási bírságot megállapító döntésben megadott határidő leteltéig sem pótolta mulasztását, nem élt az adószám törlését elrendelő határozattal szemben benyújtható fellebbezés lehetőségével, és nem élt a szankcióval kapcsolatos, 2013. január 1-je és február 15-e közötti egyszeri „amnesztia” lehetőségével sem, a kapcsolódó jogszabályok nem adnak lehetőséget sem a szankció törlésére, sem az adószám ismételt megállapítására.

Összefoglalva: az állami adóhatóság 2012-ben legalább két, 2013-tól legalább három esetben keresi fel hivatalos irattal az adózót, mielőtt az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedne. Az adóhatósági iratok kézhezvételét követően az adózó tehát több alkalommal is lehetőséget kap a kérdőív visszaküldésére, illetve fellebbezés benyújtására. Rendelkezésre állt továbbá a 2013. január 1-je és február 15-e közötti időszak is (egyszeri „amnesztia” lehetősége) a 2012-ben elrendelt szankció visszavonásának kezdeményezésére.

A leírtakban vázolt probléma elkerülhetőségének elemeiként tehát az alábbiak azonosíthatók:

  • A KOCKERD-kérdőív határidőben történő visszaküldése
  • Az esetleg hiányosan visszaküldött kérdőívre érkező hiánypótlási felhívásban megjelöltek teljesítése
  • A mulasztási bírságot kiszabó határozatban szereplő felhívás teljesítése (2013-tól)
  • Az adószám törlését elrendelő határozatra történő fellebbezés
  • Az adószám törlése visszavonására irányuló kérelem benyújtása (2013. január 1-je és február 15-e között)

A konkrét esetek elbírálása az egyedi tényállások, körülmények alapján azonban eltérhet a fentiekben leírtaktól, az adózónak elsősorban az illetékes adóigazgatóságot kell megkeresnie az ügy rendezése érdekében.

Összesen hány adószám került törlésre a Kockerd kérdőíves akció után, és ebből hányan fellebbeztek? És hányan fellebbeztek eredményesen?

A KOCKERD-kérdőív visszaküldésének elmulasztása esetén az állami adóhatóságnak jelenleg is el kell rendelnie az adószám szankciós törlését, ha a kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt az adózóval szemben jogerősen mulasztási bírságot szabott ki, és a mulasztási bírságról szóló határozatban megállapított teljesítési határidő is eredménytelenül eltelt.

A 2012-ben mintegy 1.400 esetben kellett élnie az adóhatóságnak ezzel a szankcióval. A KOCKERD-kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-törlések visszavonására irányuló, 2013. január 1-je és február 15-e között benyújtható adózói kérelmek alapján az adóhatóság több mint 700 esetben vonta vissza az adószám törléséről szóló, előző évben kiadott határozatát.

Mi történik azzal az adóval, amiről kiderül, hogy adószám nélküli cég fizetett be?

Az adófizetési kötelezettség nem azért áll fenn, mert egy cég adószámmal rendelkezik, hanem azért, mert olyan tevékenységet végez, ami az adójogszabályok alapján adófizetési kötelezettséggel jár. Ezért az adófizetési kötelezettség az adószám törlésétől függetlenül fennáll. Mivel a cikkben ismertetett esetben az adószám törlése nem járt együtt a cégnek a cégjegyzékből történő törlésével, vagyis az adókötelezettséget keletkeztető tevékenységet cégjogilag továbbra is létező, működő cégként teljesítik, ezért a tevékenységhez kapcsolódó adókötelezettséget is ilyenként kell teljesíteni. Mindezekből következően a cég a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el azzal, hogy az adóbevallási, adó befizetési kötelezettségét teljesítette.

(Az adószám törlésnek eredményeként a cég adószáma érvénytelenné válik. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24. § (7) bekezdésében foglaltakból következően a cég azon időszakban és azon időszak vonatkozásában, amikor nem rendelkezett érvényes adószámmal, költségvetési támogatást nem igényelhet, illetve a túlfizetése kiutalását sem kérheti.)

1. A szóban forgó cikkhez kapcsolódó megjegyzések:

Bután keménykedett az állam a cégekkel

– két éve írta az Index ezt a cikket arról, hogy az adóhatóság ezresével szüntet meg egyébként rendben és szabályosan működő cégeket, törli az adószámukat, csak azért, mert nem küldtek vissza egy postán kapott kérdőívet időben. Egy kérdőívet, amit a cégek többsége valószínűleg meg sem kapott, de a kézbesítési vélelem beálltával a NAV kézbesítettnek tekintett. A kérdőív olyan kérdéseket boncolgatott, hogy a cég tulajdonosa adócsaló-e, a vállalkozása fiktív vállalkozás-e, aki pedig nem válaszolt időben a „körmönfont“ kérdésekre, akárcsak azért, mert nem is kapta meg a kérdőívet, már csak azzal szembesült, hogy a cége adószámát végérvényesen, visszavonhatatlanul törölték.

A cikk szerencsére célt ért, a NAV meglepően gyorsan lépett a botrányra, beismerték, hogy a jogszabály elhibázott volt, és vissza is vonták azt. Én legalábbis eddig ezt hittem.

Az állami adóhatóság nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervezet. Élhet jogszabály alkotására, módosítására irányuló javaslatokkal, de nem foglal nyilvánosan állást abban a kérdésben, hogy egy jogszabályi rendelkezés hibás-e, hiányos-e stb.

Az idézett törvényi rendelkezés jelenleg is hatályos, a KOCKERD-kérdőív visszaküldésének elmulasztása esetén az állami adóhatóságnak jelenleg is el kell rendelnie az adószám szankciós törlését, ha a kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt az adózóval szemben jogerősen mulasztási bírságot szabott ki, és a mulasztási bírságról szóló határozatban megállapított teljesítési határidő is eredménytelenül eltelt.

Nem szóltak, hogy már nem létezik

Én az Index cikkéből tudtam meg annak idején, mi fenyegethet, mert egy evás bt-ből élek. Postán nem kaptunk semmit, de miután egy ismerősöm is az érintettek között volt, felhívtam a NAV-ot, ahol megtudjam, velem is gondjuk van-e. Szerencse, hogy megkérdeztem, mert az adószám törlését már el is rendelték.

Amennyiben állami adóhatóság úgy dönt, hogy KOCKERD-kérdőívet küld az adózó részére, azt a székhelycímére postázza, ugyanúgy, ahogy a kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt 2013. január 1-jét követően megállapítható mulasztási bírságot kiszabó határozatot, illetve a mulasztás további fennállása esetén az adószám szankciós törlését elrendelő határozatot is. Az adózó felelőssége és kötelezettsége, hogy az adóhatóság küldeményeinek átvételét székhelyén biztosítsa.

Az adószám törlésének tényét az adóhatóság közzéteszi honlapján, és erről – cég esetében – a cégbíróságot is értesíti, amely értesítés alapján a cégjegyzék is feltünteti az adószám törlésére vonatkozó adatot.

A cégbírósághoz irányítottak, ahová be is mentem személyesen. Itt már egy olyan papír várt, hogy a törlésről szóló utasítást a NAV visszavonta. A cégbíróságnál tehát megnyugtattak, hogy minden rendben, a „törlés törléséről“ szóló határozatot le is fényképeztem. A veszély elhárult, gondoltam-én, különösen azután, hogy az Index is megírta, hogy ezt az idióta szabályt törölték.

Az adózónak nem a cégbíróságot, hanem elsősorban az illetékes adóigazgatóságot javasolt megkeresnie az ügy körülményeinek tisztázása érdekében.

Nem kellett volna megnyugodnom. Az akkori cégbírósági látogatásomat követően eltelt két év, a cég zavartalanul működött, kétszer módosítottuk azóta a társasági szerződést, rendre leadtuk az evás cég bevallását és fizettük az adót. Nem keveset. Egy szerződés miatt aztán nagyjából egy hónapja a könyvelőnk ránézett a NAV adatbázisára, és megdöbbenve látta, hogy a cégem adószámát két éve törölték. A cégem, amiből élek, két éve nem létezik.

Az adószám törlésének tényét az adóhatóság közzéteszi honlapján, és erről – cég esetében – a cégbíróságot is értesíti, amely értesítés alapján a cégjegyzék is feltünteti az adószám törlésére vonatkozó adatot.

Nem is kérhették volna

Na ez alaposan kiakasztott, több volt, mint abszurd. Elkezdünk utána járni, mi történt. A NAV szerint ők postázták az adószám megszüntetéséről szóló végzést, amit ugye nem kaptunk meg, és bár ezen a „buta“ szabályon, ami alapján az adószámot törölték, valóban módosítottak, nem állították helyre automatikusan a cég adószámát, csak ha a cég tulajdonosa ezt kérte. Mi viszont nem kértük – nem kértük, hiszen a cégbírósági iratokból egyértelműen az látszott, hogy a törlést visszavonták, és minden rendben van. Akkor miért is kértük volna?!

Az adózó felelőssége és kötelezettsége, hogy az adóhatóság küldeményeinek átvételét székhelyén biztosítsa. Továbbá az adózó feladata az is, hogy figyelemmel kísérje a rá vonatkozó törvényi rendelkezéseket, illetve azok változását. Az adóhatóság természetesen eleget tesz tájékoztatási, illetve együttműködési kötelezettségének, amennyiben ezt az adózó igényli. Számos esetben külön közleményekkel is segíti az adózásra vonatkozó előírások betartását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adóhatóságnak minden esetben külön fel kell keresnie az érintett ügyfelet a számára rendelkezésre álló választási, nyilatkozattételi lehetőségek ismertetése érdekében.Különösen abban az esetben nem, ha a nyilatkozattétel elsősorban azon adózók számára lehetséges, akik kellő körültekintéssel, gondossággal kísérik figyelemmel ezen szabályok változását, tehát jelenlétükkel feltehetően nem a feketegazdaságot erősítik.

Gondoltam, ezt nyilván a NAV-nál is megértik, csak adminisztrációs hiba történt. Az ember nem rohan rögtön felháborodott olvasói leveleket írni, előbb normálisan ír egy kérelmet a törlés visszavonására ezekkel az indokokkal. A héten kaptuk meg a választ, ami egyébként a mi hivatkozásunkat tételesen nem cáfolta, a levél, mintha nem is arra válaszolt volna, ami a felvetés volt. Nem kizárt, hogy a kérelmünket alaposan el sem olvasta senki. Viszont elutasították. Arra hivatkozva, hogy bármit is mondunk, fellebbezni nem most, hanem két éve kellett volna. Az ügy lezárva. A NAV szerint legalábbis.

Amennyiben az adózó a megszabott határidő elteltéig nem küldte vissza a kérdőívet, a – 2013. január 1-jétől kiszabható – mulasztási bírságot megállapító döntésben megadott határidő leteltéig sem pótolta mulasztását, nem élt az adószám törlését elrendelő határozattal szemben benyújtható fellebbezés lehetőségével, és nem élt a szankcióval kapcsolatos, 2013. január 1-je és február 15-e közötti egyszeri „amnesztia” lehetőségével sem, a kapcsolódó jogszabályok nem adnak lehetőséget sem a szankció törlésére, sem az adószám ismételt megállapítására.

A konkrét esetek elbírálása az egyedi tényállások, körülmények alapján azonban eltérhet a fentiekben leírtaktól, az adózónak elsősorban az illetékes adóigazgatóságot kell, akár ismételten megkeresnie az ügy rendezése érdekében.

Azon már nem akadok fenn, hogy milyen államigazgatási eljárás egyszerű postai küldeményként kiküldeni egy-két fős kisvállalkozásoknak olyan kérdőívet, amit simán egy pénzlenyúló adatgyűjtés részének nézhetnek, és hogy milyen ez alapján cégeket megszüntetni, amelyek amúgy minden szabályt kínosan betartanak. A vissza nem küldött kérdőív következménye ugyanis nem csak a cég adószámának törlése volt, hanem az ügyvezető öt évre feketelistára került, azaz ezalatt nem birtokolhat és/vagy vezethet többségi tulajdonosként céget. Nem szeretnék ezen rugózni, hiszen ezt a szabályt vissza is vonták, legalábbis elvben.

Az állami adóhatóság jogalkalmazó szervezet, minden esetben a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el. Az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési eljárásban az adóhatóság mérlegelési jogkörrel bír azon kérdésben, hogy mely adózók számára írja elő a KOCKERD-kérdőív visszaküldését.

A cikkben szereplő tényállítás ponttalan, a hatályos törvényi rendelkezések alapján továbbra is adóregisztrációs akadályt jelent, ha az érintett személy olyan cég jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amelyadószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül törölte, az adószám felfüggesztését követően, vagy az adózó, illetve képviselője fiktivitása miatt, továbbá az adóregisztrációs eljárással, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet elrendelésével kapcsolatos eljárással összefüggésben.

Továbbra is adóregisztrációs akadály tehát a KOCKERD-kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-törlés. Kivételt képez azonban a 2012. január 1-je és december 31-e között a KOCKERD-kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-törlés, ez nem számít adóregisztrációs akadálynak.

Azon sem akadok fenn, hogy a NAV annak idején is bármikor értesíthette volna a könyvelőt elektronikus úton, vagyis emailen, az ügyfélkapun keresztül mind az eljárásról, mint a határozatokról. Ez ma már a NAV-nak kötelező, de akkor nem volt az. Akkor csak a lehetősége volt meg. Miért is kérnénk számon, hogy postán – állítólag - tudnak leveleket küldeni, de az email az már nem fér bele. Mintha az lett volna a kiadott feladat, hogy szüntessenek meg pár száz vagy ezer céget bármi áron, mert...miért is? Foglalják a helyet? Mert hogy egyetlen valóban simlis vállalkozás sem esett a mi csapdánkba, abban biztos vagyok. Azt pedig, hogy a cég amúgy működik vagy sem, nyilván látják, hiszen az adónkat és a bevallásainkat kapják minden hónapban.

Az állami adóhatóság jogalkalmazó szervezet, minden esetben a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el, ideértve azon kötelezettsége teljesítését is, hogy minden törvényes eszközzel fellépjen a csalárd szándékkal alakuló adózók ellen. Amennyiben bebizonyosodik, hogy egy konkrét esetben nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak az adóhatóság intézkedése, azt természetesen módosítja, illetve visszavonja. Az állami adóhatóság azonban egyedi ügyben méltányosságot csak abban az esetben gyakorolhat, ha erre az adott intézkedés vonatkozásában a kapcsolódó jogszabály erre lehetőséget ad.

Néhány kérdésem viszont még lenne:

1. Hogyan módosíthattuk a társasági szerződésünket kétszer, hogyan adhattunk be bevallást, amire senki nem kérdezte meg, hogy milyen cégre is, hiszen cég ugye már nincs.

2. Ha két éve nincs adószámunk, hova tették az általunk befizetett adót? És akkor azt most visszakapjuk?

3. Mi van a partnereinkkel, akik számára számlát állítottunk ki ezalatt az idő alatt? Egyenként végigellenőrzik és rettenetesen megbüntetik őket? Isten őrizz, hogy tippeket adjak, de ha mi nem létezünk, akkor ők hamis számlákat nyújtottak be költségként, amúgy jóhiszeműen? (Csak mellékesen kérdezem, hogy én hogyan dolgozom ezekkel a partnerekkel, akik ezek után akár köztörvényes bűnözőnek is nézhetnek?)

4. És akkor ugye nagy felelősségrevonás lesz a NAV-nál is, amiért két éven keresztül nem vették észre a „hamis“ számlákat?

5. Én pedig mehetek börtönbe, mert céget vezettem és birtokoltam? A jóhiszeműségem legalább enyhítő körülmény lesz? Fegyház helyett fogház?

A konkrét kérdésekkel kapcsolatban javasoljuk, hogy ügyfelünk keresse meg az illetékes adóigazgatóságot az egyedi üggyel kapcsolatos tájékoztatás témájában."