Paulina
16 °C
20 °C

Két hetet hátrált a NAV

2014.12.12. 15:35 Módosítva: 2014-12-12 15:44:31

Péntek reggel írtuk meg, hogy az NGM új áfacsalás-ellenes csodafegyvere, az elektronikus közúti ellenőrző rendszer (ekaer) bevezetése kiakasztja az érintetteket, mert úgy látják, egész egyszerűen nem tudnak eleget az új rendszernek, és idejük sincs arra, hogy rendesen felkészüljenek az átállásra.

Az ügyben megkerestük a Mercedest és az Audit is, a változtatás őket is érinti, annyira, hogy a német cégek újabb érdeksérelmét állítólag a német kancellár is készül szóba hozni februárra tervezett budapesti látogatásán.

Cikkünk megjelenése után sok olvasói levelet kaptunk, amelyekből több részlet kiderült arról, hogy miért tartják vállalhatatlannak az NGM terveit a vállalkozók. A minisztérium első lépésben mégis módosított a határidőn. 

Az egyik legfontosabb változás, hogy Révész Máriusz tegnap elfogadott módosító javaslata alapján

Mi ez az egész?

A rendszer célja, hogy az országban ne indulhasson útnak olyan áruszállítmány, amelyről nincs tudomása az adóhivatalnak. A teherautók így elvileg csak akkor indulhatnak el, ha előtte bejegyeztették magukat az adóhivatalnál. Ehhez az adott szállítmányra kapnak egy speciális ekaer-számot.

Ha a fuvarozót úgy kapják el a hatóságok az úton, hogy ez nincs rendben, akkor készülhetnek majd valamilyen büntetésre. Ha 100 ezer forintnál nagyobb az adóhiány, akkor még büntetőeljárás is lehet belőle. Ha nem jelentkezett be és úgy kérne vissza valaki áfát, akkor elvileg nem fogja tudni visszaigényelni azt.

Mégsem valószínű, hogy ettől vége lesz az áfacsalásoknak. Az ekaer legfeljebb csak megnehezíti majd a csalók dolgát. Az Index által megkérdezett szakértő szerint érdemben csak az áfacsökkentés csökkenhetné az áfacsalást. Arról, hogy mire lehet elég a dolog, itt írtunk bővebben.

nem január 15-ig, hanem január végéig fog tartani a türelmi idő.

Tehát a NAV csak februártól fog büntetni. És van még egy dolog, ami változik, mégpedig az, hogy a jövedéki termékeket (a jövedéki törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel és E85) kiveszik a rendszerből, mivel ezeket egy uniós szabály értelmében már eddig is szigorúbban ellenőrizték.

Az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató információi alapján egyébként az ekaer-rendszer várhatóan december 20-tól tesztüzemben elérhető lesz a cégeknek.

Ennyi adatot? De hát minket nem büntet a NAV!

És akkor jöjjenek az olvasóink által felvetett problémák. Egyik olvasónk például azt vetette fel, hogy az unióból importáló cégek nagyot szívnak majd a rendszerrel. Ugyanis nemcsak az exportot kell bejelenteni, hanem az importot is.

Ehhez viszont arra van szükség, hogy a beszállító elküldje a magyar partnernek, hogy pontosan mit, honnan és milyen rendszámú teherautóval kíván szállítani, a magyar cégnek pedig ekaer-számot kell kérni, amit vissza kell küldenie a partnernek, hogy a szállítási okmányokra rá tudjon kerülni, az esetleges ellenőrzés végett.

Olvasónk szerint ugyanakkor sokszor a beszállítóknak sincsenek meg az adatok, mert például szállítmányozóval fuvaroztatnak, aki alvállalkozóval végezteti a fuvarozást. De mivel ez nekik is extra adminisztrációs teher – ráadásul őket még büntetni se tudja a NAV – nehéz lesz elvárni, hogy minden egyes alkalommal időre elküldjék az adatokat.

Több partnerünket is tájékoztattuk már a jövő évben bevezetendő változásról, és a nagyobb partnereink egyértelműen közölték, hogy az adatszolgáltatásnak, ami a fuvarozás bejelentéséhez szükséges, nem tudnak eleget tenni, és valamennyien a fentebb említett okokra hivatkoztak

- írta olvasónk.

Növénytermesztő cég paprikát termesztene

Egy másik olvasónk arról írt, hogy az agráriumban is sok gondot okoz majd a rendszer, viszont az ekaer-munkacsoportban nincs agrár-érdekképviselet, ezért a termelőkhöz szinte alig jutott el az ekaer híre. Olvasónk ezt a konkrét példát hozta arra, hogy miért nincs rendesen kitalálva az átállás:

"Növénytermesztő cég paprikát termeszt. A szezon alatt éjjel nappal történik a paprika beszállítása a feldolgozó gyárakba több helyre. A felrakott paprikát a gyárban mérik le, helyben a földeken ez nem megoldható, az ára a minősítés után kerül megállapításra. Addig nem kaphatnak ekaer-számot, amivel útnak indíthatják a teherautót, amíg nem adják meg a súlyt, az árat és rendszámot.  Kérdésem: ha nem tudják a pontos mennyiséget és árat, mi a teendő a bejelentésnél?"

És van még jó pár olyan részlet, ami vagy kiakasztja az érintetteket, vagy csak egyszerűen nem értik, hogy a gyakorlatban, hogy kell majd eljárniuk:

  • egy olvasónk szerint nem könnyíti például az érintettek dolgát, hogy vannak áfacsalás-kockázatos termékek, amik szállításához az áru értékének 15 százalékát még letétbe is kell helyezni biztosítékként. A rendelettervben van egy részletes lista is ezekről a termékekről: ilyen például a hús, a krumpli, a rizs, a zöldség, a gyümölcs, a tojás, a cukor, az étolaj, a liszt, a ruhák, a tűzifa, és a műtrágya.
  • az is felmerült, hogy a belföldi első értékesítés esetén a feladónak van jelentési kötelezettsége, a címzett pedig vissza kell, hogy igazolja a termék megérkezését. Kérdés, hogy a címzettnek lesz-e jogosultsága a rendszerben annak megnézésére, hogy mit (mennyi és milyen terméket) jelentett a feladó. "Ha nem lesz, akkor a címzett hogyan tudná felelősséggel visszaigazolni?" - teszi fel a kérdést olvasónk.
  • Göngyöleg (pl. üres üvegek, ládák, raklapok) szállítása: ez tipikusan nem adásvétel, nem is szoktak értéket rendelni hozzá a szállításkor. Olvasónkat az érdekli, hogy ezeket például kell-e jelenteni?
  • Még egy kérdéses helyzet: három szereplős ügyletek, ahol a végső vevő jogilag a középsőtől veszi meg az árut, de az áru fizikailag az elsőtől jön a végső vevőhöz. A végső vevő gyakran nem is ismeri az elsőt, és nem is kell ismernie, hiszen nem vele szerződik. A gyakorlatban rendkívül nehéz a jelentendő adatokat megszerezni. "Kérdés, hogy mi a megoldás ilyenkor a jelentésre?" - írja olvasónk.
  • Az RSM DTM azt vetette fel, hogy az sem egyértelmű, hogy mi számít adóköteles értékesítésnek: erre a fordított áfa alá eső termékeket hozták példának. Az adótanácsadó szerint az is kérdéses, hogy mi lesz ott, ahol  igazolni kell a termék beérkezését, de nincs internet.

A felmerült kérdéseket egyébként elküldtük az NGM-nek, a válaszokat közöljük, amint megkapjuk őket.

Hova ez a nagy rohanás?

Kérdésünkre az NGM azt írta, december 5-én azért alakult meg az ekaer-munkacsoport a gazdasági tárca kezdeményezésére, hogy januárban zökkenőmentes legyen az átállás. "Azóta az érintett szervezetek (NGM, NAV, NUSZ, NÉBIH) és az érintett cégek képviselői többször is egyeztettek. Az online árukövetési rendszer társadalmi vitájában mindenki részt vehet, hiszen jogszabálytervezetet a kormány honlapján bárki véleményezheti" – írták.

Ehhez képest ugyanakkor az Index arról értesült, hogy az NGM képviselői is bevallották az egyeztetéseken, hogy érzik a határidők tarthatatlanságát, de nem áll módukban elhalasztani a rendszer bevezetését. Ennek ellenére azért csütörtökről péntekre január közepéről január végére módosították a türelmi időt, ameddig a NAV nem büntet majd.

Az ekaer-bevezetésének eseményeit egy idősoron is megmutatjuk.