16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

Orbán a nyár elején költségvetést akar, de minek?

költségvetés
2015.03.10. 13:39 Módosítva: 2015.03.10. 13:40

Érdekes dolgot mondott Orbán Viktor a külképviselet-vezetőknek tartott hétfőn délelőtti beszédében: Orbán egy kérdésre válaszolva azt jelentette be, hogy

a jövő évi költségvetés a tervek szerint már a parlament tavaszi ülésszakának végére elkészül,

tehát majd négy hónappal korábban, mint a törvény szerint a kormánynak be kell terjesztenie a tervezetet. A miniszterelnök szerint a költségvetésben hagynak tól-ig határokat, de ezt a határidőt tartják szem előtt a 2016-os büdzsé elkészítésében.

De mi lehet ennek a jelentősége, ha van egyáltalán?

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője az Indexnek azt mondta,

önmagában abban, hogy 2015 tavaszára megvannak a 2016-os költségvetés keretszámai, nincs semmi különös vagy dicséretre méltó,

ezeknek ugyanis több okból is meg kell addigra lennie. Egyrészt áprilisban le kell adni a 2016-os konvergencia programot az Európai Bizottságnak, amiben benne kell lennie a fő számoknak. Másrészt a kormány korábban maga hozott egy törvényt, ami szerint már 2014 közepén meg kellett volna lennie a következő 4 év költségvetési főszámainak, de ezt a kormány maga sem tartotta be, inkább módosította a törvényt.

A közgazdász szerint az, hogy Orbán Viktor szerint lesznek tól-ig határok a költségvetésben, vagy azt jelenti, hogy a tavaszi ülésszak végére legfeljebb egyfajta irányelvet adhat be a kormány a parlamentnek, vagy – ha törvény erejű költségvetést akar a miniszterelnök a nyár elejére – egy

olyan biankó csekket fogadtat el a kormány a parlamenttel, amelyben a kormány nagy tartalékokat állapít meg, amik felett aztán később maga dönt,

és oda csoportosítja át, ahová akarja. Egy ilyen lépésnek mindenképpen rossz üzenete lenne azoknak, akik a kiszámíthatóságot keresik a büdzsében, ezen kívül pedig akár még alkotmányjogilag is aggályos lehet, hogy a parlament ezzel gyakorlatilag a kormányra ruházza a költségvetés megállapításának jogát.

Portfolio cikke szerint elképzelhető, hogy a bankadó csökkentését akarja a kormány kőbe vésni a korábbi költségvetéssel, amit tavasszal akarnak beterjeszteni. Ez egy üzenet lehet a hitelminősítőknek, hogy javítsanak a magyar államadósság besorolásán.

Ezt leszámítva nem sok értelme lehet az előrehozott költségvetésnek, a különböző minisztériumok közötti alkudozást úgy sem lehet megspórolni, legfeljebb ezek majd módosítók formájában később kerülnek be a törvénybe. A Portfolio kiemeli, hogy már 2012-ben is májusban benyújtotta a kormány a költségvetés tervezetét, majd a júliusi szavazás előtt átírták a számokat,így a sietségnek nem volt túl sok értelme. A korai költségvetésnek amúgy megvan az a veszélye, hogy egy tavasszal elfogadott költségvetésben olyan számok lesznek, amik őszre mondjuk a külső vagy belső makrogazdasági helyzet változása miatt már elavulnak.



  • Tippek
  • Hírek