- Gazdaság
- Adó és költségvetés
- költségvetés
- orbán viktor
- romhányi balázs
- költségvetési felelősségi intézet
Orbán a nyár elején költségvetést akar, de minek?
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Érdekes dolgot mondott Orbán Viktor a külképviselet-vezetőknek tartott hétfőn délelőtti beszédében: Orbán egy kérdésre válaszolva azt jelentette be, hogy
tehát majd négy hónappal korábban, mint a törvény szerint a kormánynak be kell terjesztenie a tervezetet. A miniszterelnök szerint a költségvetésben hagynak tól-ig határokat, de ezt a határidőt tartják szem előtt a 2016-os büdzsé elkészítésében.
De mi lehet ennek a jelentősége, ha van egyáltalán?
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője az Indexnek azt mondta,
ezeknek ugyanis több okból is meg kell addigra lennie. Egyrészt áprilisban le kell adni a 2016-os konvergencia programot az Európai Bizottságnak, amiben benne kell lennie a fő számoknak. Másrészt a kormány korábban maga hozott egy törvényt, ami szerint már 2014 közepén meg kellett volna lennie a következő 4 év költségvetési főszámainak, de ezt a kormány maga sem tartotta be, inkább módosította a törvényt.
A közgazdász szerint az, hogy Orbán Viktor szerint lesznek tól-ig határok a költségvetésben, vagy azt jelenti, hogy a tavaszi ülésszak végére legfeljebb egyfajta irányelvet adhat be a kormány a parlamentnek, vagy – ha törvény erejű költségvetést akar a miniszterelnök a nyár elejére – egy
és oda csoportosítja át, ahová akarja. Egy ilyen lépésnek mindenképpen rossz üzenete lenne azoknak, akik a kiszámíthatóságot keresik a büdzsében, ezen kívül pedig akár még alkotmányjogilag is aggályos lehet, hogy a parlament ezzel gyakorlatilag a kormányra ruházza a költségvetés megállapításának jogát.
A Portfolio cikke szerint elképzelhető, hogy a bankadó csökkentését akarja a kormány kőbe vésni a korábbi költségvetéssel, amit tavasszal akarnak beterjeszteni. Ez egy üzenet lehet a hitelminősítőknek, hogy javítsanak a magyar államadósság besorolásán.
Ezt leszámítva nem sok értelme lehet az előrehozott költségvetésnek, a különböző minisztériumok közötti alkudozást úgy sem lehet megspórolni, legfeljebb ezek majd módosítók formájában később kerülnek be a törvénybe. A Portfolio kiemeli, hogy már 2012-ben is májusban benyújtotta a kormány a költségvetés tervezetét, majd a júliusi szavazás előtt átírták a számokat,így a sietségnek nem volt túl sok értelme. A korai költségvetésnek amúgy megvan az a veszélye, hogy egy tavasszal elfogadott költségvetésben olyan számok lesznek, amik őszre mondjuk a külső vagy belső makrogazdasági helyzet változása miatt már elavulnak.