Júlia, Rita
13 °C
26 °C

Csökkentené a kormány a világrekord áfát

2015.03.20. 10:54 Módosítva: 2015-03-20 12:04:20

Ebben a ciklusban szeretnék egy számjegyűre csökkenteni a személyi jövedelemadót és az áfa csökkentésének lehetőségét is vizsgálják – ezt mondta Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter a Hungarian Business Leaders Forum pénteki konferenciáján.

Varga azt mondta, a kormány az adórendszerben nagy változásokat szeretne. Az adóknál a miniszter megint emlegette azt, hogy

  • egykulcsossá szeretné tenni a kormány a társasági adót, ami 10 százalék körül lenne ideális szerinte (most 19 százalék az adó 500 milliós céges eredmény felett, addig is egyelőre közelíteni akarják a két mostani kulcsot),
  • és csökkenteni akarja a személyi jövedelemadót és az áfát is.

Az adóbevallásoknál pedig hosszú távon az lenne a cél, hogy

a mostani 4 millió adóbevallás helyett 0 érkezzen be a NAV-hoz.

Az adóhatóságnál ugyanis minden olyan adat elérhető, ami alapján ő is meg tudja állapítani azt, kinek mennyi adót kellene fizetni, és így nem kell az állampolgároknak bajlódni ezzel a határidő előtti utolsó éjszaka a konyhaasztal fölé görnyedve.

Varga újra elmondta, hogy a magyar gazdaság állapota bőven indokolja, hogy a hitelminősítők javítsák Magyarország besorolását, ugyanis a miniszter szerint fenntartható lesz a növekedés és a külső adósság és a deficit is csökken 2015-ben.

Már rég várjuk a felminősítést

A hitelminősítők döntése leginkább azért fontos, mert a nagy intézményi befektetők sokszor ilyesmihez is kötik, hogy egyáltalán vehetnek-e adott államkötvényből az ügyfeleik pénzén. A kormány és az MNB némely piaci szereplőkkel együtt erősen nyomta már tavaly is, hogy minősítsenek már minket feljebb a bóvliból.

Leginkább azért, mivel tavaly 3 százalék feletti lett a növekedésünk, de a teljesség igénye nélkül például a kormány tényleg tartja magát a 3 százalék alatti hiányhoz, a folyó fizetési mérlegünk is jobb mint általában a bóvliországoké, és az államadósságról is el lehet mondani annyit, hogy nagyjából szinten maradt, azaz nem növekszik.

Arról, hogy kik, és mit csinálnak a hitelminősítők, itt írtunk korábban.

Sok volt a hosszabb távon káros intézkedés

Az S&P szerint a magyar gazdaság növekedési lendületének erősödését részben a beruházások és a fogyasztás korábbi nyomott szintjéből eredő bázishatások, részben a nagyvonalú EU-folyósítások, részben olyan kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések okozzák, amelyek rövid távon segíthetik, középtávon viszont hátráltathatják a növekedést.

Amint az intézkedések hatásai kifutnak, a Standard & Poor's várakozása szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési rátája 1-1,5 százalékra esik vissza. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai döntéshozatal, a terjeszkedő közszféra, a regresszív és túlbonyolított adókörnyezet, a nem nyereséges bankrendszer és a csökkenő népesség visszahúzó erővel hat a magyar gazdaságra, írta egy korábbi elemzésében az S&P. 

A hitelminősítő egyébként pont ma mérlegeli Magyarország adósbesorolását, az eredményt általában - ha nem a reggeli piacnyitás előtt - akkor a késő esti órákban közli. 

Eddig nem akarták az áfacsökkentést 

Varga Mihály másik fontos bejelentése volt, hogy a kabinet számolgatja a 27 százalékos áfakulcs csökkentésének a lehetőségét. Itt egy-egy százalékpont elengedése nagyjából 90-100 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelent. Ettől függetlenül a csökkentés már csak azért is indokolt lehet, mert 2012-es bevezetés óta mi fizetjük a világ egyik legmagasabb áfakulcsát. Az EU-ban például sehol nincs ilyen magas áfakulcs, a dánok és a svédek is megálltak a 25 százalékos legmagasabb kulcsnál. De  Svájcban például 8 százalékos általános kulcsot találunk, Kanadában és Japánban pedig 5 százalékos kulcsot alkalmaznak.

 

Mindezek ellenére korábban több kormányzati szereplő is hárította az áfacsökkentést. Orbán Viktor például egy alkalommal azt mondta, azért nem lát lehetőséget az áfacsökkentésre, mert ahhoz hiteleket kéne felvenni, abba pedig már egyszer belerokkant a magyar gazdaság.

Az alapvető élelmiszerek áfáját sem akarta eddig csökkenteni a kabinet, de például az áfázással erősen fertőzött húspiacon tavaly januárban 5 százalékra csökkent a 27-es kulcs, a gabonánál és a fémipari termékekre időszakos fordított áfafizetést vezettek be.  

A bejelentésnek nyilván aktuálpolitikai áthallása is van: a népszerűségi mutatókban a kormánypártok nyakára mászó Jobbik ezen a héten is az alacsonyabb élelmiszer-áfa mellett kampányolt. A kormány az élelmiszer áfájának csökkentésére általában azt mondta, hogy azért nem jó húzás, mert a fogyasztóhoz nem jut vissza a pénz, a kereskedő lenyeli, ahogy egyébként 2006-ban az emlékezetes és rövid ideig élő gyurcsányi áfacsökkentés idején is történt - igaz, később beárazódhatott az alacsonyabb kulcs a fogyasztói árakba, de ezt már az akkori kormány a nagyon eladósodott költségvetés miatt nem tehette meg, inkább visszahozta a régi magas kulcsot. 

Megkérdeztük az NGM-et, hogy mikortól és mekkora csökkenésre számíthatunk, ennek milyen költségvetési hatásai lesznek és a kieső pénzeket milyen bevételnövekedéssel vagy kiadáscsökkentéssel akarják pótolni? A minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre nem tudott egyelőre részleteket elárulni, de amint lesz bármi konkrétum, tájékoztatják a nyilvánosságot.