Bernadett
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A kormány brutálisan büntetne, de a Google és a Facebook megint megúszhatja

GettyImages-494777060
2016.05.07. 07:33 Módosítva: 2016.05.07. 09:40
Az új adótörvény tervezete alapján a kormány elkapná végre a Google és a Facebook grabancát, amiért a techmultik nem fizetnek a reklámbevételeik után adót a magyar költségvetésbe. Bár a büntetés tényleg brutális mértékű, a gyakorlatban már erősen kétséges, hogy tényleg ez a törvény fogja térdre kényszeríteni a techmultikat. A törvényjavaslat ráadásul az Alaptörvénnyel és az EU-s joggal is ellentétesnek bizonyulhat. És az utóbbi igaz az internet áfájának csökkentésére is, így könnyen lehet, hogy az olcsóbb netezés is csak Deutsch Tamás álma marad a végén.

Már régóta próbálkozik a kormány a Google és a Facebook reklámbevételeinek megadóztatásával, de eddig nem igazán sikerült adózásra kényszeríteni a Magyarországon a cégek lényegi tevékenységi körében bejegyzett leányvállalattal nem is rendelkező techmultikat. Most brutális módszert találtak ki, de a helyzet az, hogy

valószínűleg ez se lesz elég semmire.

Az új adótörvény tervezete alapján ugyanis első körben 10 millió forintot kéne fizetniük, ha úgy jelenik meg az oldalukon reklám, hogy Magyarországon nincsenek adózóként nyilvántartva, azaz a reklám közzététele után 15 napon belül nem jelentkeznek be az adóhatóságnál.

Az új adótörvény a reklám közzétételi nyilatkozat elmulasztókat is kemény szankcióknak veti alá. Az első felszólítást követően 500 ezer forint a bírság, ha viszont a reklámközzétevő ugyanazon megrendelőnek ismét nem adja ki a nyilatkozatot, akkor a bírság már 10 millió forint. A bírság mindaddig kiszabható, amíg a kiszabott bírságok összesített összege az 1 milliárd forint nem haladja meg. A tervezet szerint a be nem jelentkező, így értelemszerűen bevallást sem adó adózónak nem csak mulasztási bírságot, hanem 3 milliárd forint adót is fizetnie kell. Ez alapján pedig az látszik, hogy a Google-re, és a Facebookra hegyezték ki a törvénymódosítást.

Mindez nagyon jól hangzik, viszont több baj is lehet vele:

  • a NAV-nak ugyanis eddig is lehetősége lett volna büntetni, mégsem jöttek a milliárdok a költségvetésbe a techmultiktól;
  • ráadásul a törvényjavaslat bizonyos részei alkotmányellenesek lehetnek,
  • és uniós jogot is sérthetnek.

A Google és a Facebook a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát szedi össze úgy, hogy a pénz után nem fizetnek adót. Ez a hazai cégekkel szemben különösen igazságtalan, hiszen ezeket utoléri a NAV, tehát a helyzet még a versenyt is torzítja.

De mi ez az egész?

A történet a reklámadó bevezetésével kezdődött. Ennek értelmében nem csak a reklám közzétevőjének (pl. Facebooknak, Google-nek, Indexnek), hanem a megrendelőnek is kötelező megfizetni az öt százalékos adót, ha nem rendelkeztek a reklámközzétevők nyilatkozatával, amiben azok elismerik, hogy nekik reklámadót kell fizetniük. „A tavalyi módosítás után már ez alól kivételt jelent az, hogy a reklámozó lejelenti az adóhatóságnál, hogy például ennyi és ennyi forint értékben vett reklámot az Facebookon, de a Facebook nem adott erről nyilatkozatot. Az adó bevezetésétől kezdve a Facebook és a Google ugyanis elvileg kötelezően nyilatkozatot kell adjon a cégeknek arról, hogy náluk jelent meg a reklám” – magyarázta Fekete Zoltán Titusz, az RSM adómenedzsere az Index kérdésére.

Ennek elmaradása tavaly nyárig adófizetési kötelezettséget jelentett a hirdetőknek, közben viszont ezek a cégek nem tudták megtenni, hogy faképnél hagyják a techmultikat, hiszen a magyar piacon ezek viszonylag jó reklámfelületeteknek számítanak.

Fekete szerint a helyzet azért is nehéz, mert az internetet igazából sehol a világon nem tudják rendesen megadóztatni. Vegyünk például egy olyan esetet, amikor Londonban egy magyar állampolgár angol IP-címről felmegy az Indexre. Mivel angol az IP-cím, a neten a magyar állampolgár angol felhasználónak számít, ezért az Indexen megjelenhet neki például egy angol szórakozóhely reklámja. Itt az angol szórakozóhely reklámközzétevő nyilatkozata hiányában egyből a magyar reklámadó hatálya alákerül, miközben erről aligha tud.

Azzal, hogy a reklámok megrendelőit is adókötelessé tették, valószínűleg azt akarták ösztönözni, hogy a cégek érjék el valahogy, hogy a közzétevő ismerje el, hogy adót kell fizetnie. A külföldi közzétevők viszont nem adnak nyilatkozatot, ezért tavaly január óta az adóhatóságnál gyűlnek a megrendelők jelentései arról, hogy a Google és a Facebook mennyi adót nem fizetett be.

És jött a szigorítás

Ez az állapot igazából mindenkinek rossz volt, a mostani adótörvény pedig egy elég bonyolult szankciórendszerrel próbálja arra sarkallni a külföldi cégeket, hogy fizessenek adót. A magyar adózási gyakorlatban példa nélküli az ilyen büntetés, ugyanis a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért akár 30 millió forintos bírságot is kaphatna a Google és a Facebook.

Ez nem csak azért durva, mert sok pénzről van szó, hanem azért is, mert a törvény alapján nem lenne lehetőség fellebbezni a NAV-nál: egyből a bíróságra kellene menni. Egy olyan lehetőség van a törvény alapján, hogy a cég megfelelő időn belül bejelentkezik a NAV-nál, akkor nullára is lehet enyhíteni a büntetést. A fellebbezési lehetőség hiánya miatt viszont az Alkotmánybíróság a későbbiekben könnyen elkaszálhatja majd ezt a törvénymódosítást.

És honnan tudjuk, hogy pont a Google-re és a Facebookra írták a törvényt? Onnan, hogy a törvényben meghatározott 3 milliárd forintos vélelmezett adó olyan árbevételt vélelmez, amit gyakorlatilag csak a két nagy techmulti képes megközelíteni.

És hogy mire lesz ez elég?

Fekete Zoltán Titusz szerint nagyjából semmire, igazából ez csak a problémának egy hangosabb kommunikációja a jogalkotó részéről. Fekete szerint viszont lenne olyan megoldás, amivel a techmulitkat adózásra lehetne kötelezni, mégpedig úgy, ha abban az esetben, amikor a megrendelők nem kapják meg a nyilatkozatot a Facebooktól vagy a Googletől, akkor joguk lenne ahhoz, hogy a reklámadó mértékével kevesebb pénzt fizessenek a reklámokért.

Netadó: szemben az EU-val?

Az új adótörvény alapján az internethasználat áfáját 27-ről 18 százalékra csökkentenék. Ezzel viszont nem lesz minden rendben: ahogy azt már Hegedüs Sándor az RSM adóüzletág vezetője korábbi posztjában kiszúrta, az internet áfájának csökkentése uniós szabályokba ütközhet: konkrétan jelenleg nem lehet a fő áfakulcstól eltérni ezen a területen az EU-ban.

Az unióban ugyanis szabályozva van, hogy egy tagállam összesen hány áfakulcsot használhat, és hogy milyen területeken lehet eltérni az általános áfakulcstól, ami nálunk 27 százalék. Ezen kívül két kedvezményes kulcs lehet, ami nálunk 18 és 5 százalék.

"A direktíva megmondja, hogy milyen esetekben lehet kedvezményes áfát használni az EU-ban, és az internet áfája nem tartozik ebbe a csoportba" - mondta Hegedűs a kérdésünkre. Hegedüs azt is elmondta, hogy az EU-ban pár éve már egyeztetés van arról, hogy változtatnának a jelenlegi adókulcsok rendszerén.

Alapvetően két irányról van szó:

  • Vagy uniós szinten bővítenék az alacsonyabb áfakulccsal adóztatható termékek és szolgáltatások körét.
  • Vagy tagállami szinten szabad döntési jogot adnának arra vonatkozóan, hogy ki hol milyen kedvezményes áfamértéket használ.

"Ahhoz viszont, hogy ez megváltozzon az Európai Unió Tanácsának is rá kellene bólintania, és szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy ez év végéig meg fog-e történni" - mondta Hegedűs.

Ezek alapján még az is elképzelhető, hogy a kormány végül visszatáncol a 27 százalékos áfához, de az is lehet, hogy kivárják, hogy uniós szinten történjen valami.