Árpád
-2 °C
4 °C

5 ábra arról, hogy hogyan mélyíti tovább az egyenlőtlenségeket a 2017-es büdzsé

2016.05.19. 17:17
Az oktatás nem kap több forrást a 2017-es költségvetésben, de a gazdagokat kitömjük lakhatási támogatással. A kormány szociálpolitikája lényegében a közmunkában merül ki, amire vagyonokat költünk, miközben a program nem túl hatékony, ráadásul az állam még a nemek közti egyenlőtlenségeket is növeli az állami alkalmazottak bérpolitikáján keresztül. És miközben a családok összességében sokkal több pénzt kapnak, a gyerekszegénységgel a civilek szerint meg nem kezd valamit érdemben a kormány. Összeszedtük, hogy mit gondolnak a civil szerezetek a 2017-es költségvetési tervezetről.

16 magyarországi civil szervezet juttatta el a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos javaslatait az Országgyűlés számára, ezekről beszélt néhány civil csütörtökön egy sajtótájékoztatón. A szervezetek többnyire kritikusak voltak a 2017-es költségvetési tervezettel kapcsolatban, de néha azért megjegyezték, hogy bizonyos területeken van előrelépés.

Összességében viszont inkább az derült ki, hogy a jövő évi költségvetés tervezete

az egyes területeken a meglévő egyenlőtlenségeket nem csökkenti, hanem még el is mélyíti.

Ráadásul, ahogy az Átlátszó.hu-s Sepsi Tibor is megjegyezte, a kormány idén sem törekedett arra, hogy a költségvetés által érintett csoportok érdemben bele tudjanak szólni abba, hogy hogyan költik el azt a pénzt, ami az életükre hatással lesz. "Ez nem azt jelenti, hogy kockás-csíkos inges civilek mondják meg, hogy mire kéne költeni a közpénzt, hanem arról, hogy társadalmi párbeszéd van azzal kapcsolatban, hogy mire menjen a pénz, és az érintettek is lehetőséget kapnak arra, hogy érdemben kritizálják a terveket" - magyarázta Sepsi.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője szerint a nemzetközi gyakorlat egyre inkább abba az irányba mutat, hogy a közhatalomtól független szervezeteket is bevonják a költségvetési javaslat kidolgozásába. Magyarországon viszont még nagyon sok a teendő ennek a meghonosításához. “Nem hogy a civil szervezeteknek, hanem magának az Országgyűlésnek is egyre kevesebb ideje és lehetősége van beleszólni a közpénzek elköltésébe.”

A civil szervezetek sok részletről elmondták a véleményüket, ezek közül most a legérdekesebb részleteket emeljük ki

  • az oktatás, 
  • a lakhatás,
  • a nemek közti egyenlőség,
  • a közmunka,
  • és a családtámogatási rendszer területéről.
1. Nem lesz több pénz oktatásra

Az oktatás elemzését végző civil szervezetek azt nézték meg, hogy a magyar oktatási rendszer befogadóbb lesz-e a jövő évi költségvetés által. Ebből az derült ki, hogy nem lesz több pénz oktatásra, így új feladatok elvégzésére sem, pedig a iskolatermi esélyegyenlőség elősegítésének ez lenne az egyetlen módja.

Pedig az oktatásra fordított költségek első ránézésre nőni fognak a költségvetésben. A helyzet viszont az, hogy mivel a 2016-os költségvetésben pont most fogják megnövelni az oktatásra fordított pénzeket. "110-113 milliárdot kell idán átcsoportosítani, ami miatt a 2017-es költségvetésben valójában már 30 milliárdos csökkenés van ezen a területen" - magyarázta Nahalka István, a Civil Közoktatási Platform tagja. Ez a trend egyébként nem újszerű: ahogy az ábrán is látszik, a kormány évek óta alultervezi az oktatási kiadásokat.

civil oktatas.png

Nahalka azt is megjegyezte, hogy a 2017-es költségvetésben még a Klikkel számol a kormány, miközben már bejelentették, hogy a szervezetet át fogják alakítani. Az oktatáskutató szerint így az sem látszik, hogy ez az átalakítás milyen költségekkel fog együtt járni.

2. A gazdagok lakhatására költjük a közpénzt

“A jövő évi költségvetés mottója lehetne, hogy el a szegényektől, oda a gazdagoknak” - mondta Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület képviselője. Ez különösen igaz a lakhatási támogatásokra. A 2017-re tervezett lakhatási kiadások több mint 82 százaléka megy olyan támogatásokra – csokra, nokra, a (csak új építésűre alkalmazható) áfacsökkentésre és az adó- visszatérítésre, és lakás-takarékpénztárra - amelyek döntően a jobb anyagi és lakhatási helyzetben élők lakhatását javíthatják.

Részletesebben ez így néz ki:

  • csok:  95 milliárd forint,
  • lakás-takarékpénztárak: 55 milliárd forint,
  • adó- visszatérítés támogatása:  28 milliárd forint.
  • nok:  3 milliárd forint.
civil lakhatási.png

Közben viszont a lakhatással foglalkozó civil szervezetek szerint nincs az országban elég megfizethető bérlakás, 1,5 millió ember rossz lakáskörülmények között él, és a gazdaságilag fejlettebb térségekben megfizethetetlen a lakhatás, ami megnehezíti azt, hogy a szegényebbek olyan helyre költözzenek, ahol többet tudnának keresni. A Város Mindenkié és a Habitat for Humanity Magyarország ezért egy országos lakásfenntartási támogatás bevezetését és szociális bérlakások építését javasolja.

3. Erősíti a költségvetés a nők és férfiak közti egyenlőtlenségeket

A humán ágazatokban - az oktatás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatások területén – foglalkoztatottak jóval kevesebbet keresnek az olyan ágazatokhoz képest, mint például az az erőszakszervezetek vagy a fegyveres testületek. Míg a humán ágazatok munkavállalónak csaknem 90 százaléka nő, a közrendet védő ágazatok munkavállalóinak 83 százaléka férfi.

civil női.png

Ahogy az ábrán is látszik, a döntően nőket foglalkoztató szociális ellátások, egészségügyi és oktatás területén jóval elmaradnak a bérek a döntően férfiakat foglalkoztató ágazatokhoz képest. A költségvetés tehát nem csak egyszerűen nem tesz a nemi egyenlőtlenségek felszámolása érdekében, hanem az állami foglalkoztatáson belül még kifejezetten erősíti is azokat.

4. A kormány szociálpolitikai megoldása mindenre: közmunka

"Értjük, hogy vége a válságnak, csak akkor nem értjük, hogy miért kell 325 milliárdból fenntartani a közmunkát, miközben munkaerőhiány van országszerte - ez a politika mindenkinek káros" - mondta Kulinyi Márton, az Esély Labor és a Magyar Szegénységellenes Hálózat álláspontját ismertetve. Kulinyi szerint bár a kormány segély helyett munkát ígért, de ezt úgy oldja meg, hogy a munkaerőpiac fejlesztésére befizetett adókból és járulékokból inkább a szociális célú közfoglalkoztatást fizeti ki.

Az ábrán látszik, hogy a munkaadók és munkavállalók által befizetett összegeket döntő részben a közmunka finanszírozására fordítaná a kormány, ez viszont egyáltalán nem segíti a piaci munkához való hozzájutást. "A munkavállaló nem tud visszatérni a munkaerőpiacra, ami pedig nemcsak az ő lehetőségeit korlátozza, hanem a vállalkozásokét is, akik nem tudják alkalmazni a közmunkában ragadt munkaerőt" - magyarázta.

közmunka civil.png

A civil szervezetek szerint az lenne a munkaerőpiaci problémákra a megoldás, ha a közmunka finanszírozását három év alatt megfeleznék, a maradék pénzt pedig aktív munkaerőpiaci eszközökre, tehát átképzésre, vállalkozói bér és utazás támogatásra. A munkavállalók által befizetett járulékot pedig hosszabb idejű álláskeresési támogatásra kéne fordítani.

A civilek szerint a munkaerő-piaci szolgálatoknak lényegesen több pénzre lenne szüksége, és sokkal személyre szabottabb szolgáltatásokat kéne nyújtaniuk a munkanélkülieknek. Növelni kell az olyan támogatási formákra szánt összegeket, mint az adósságkezelési támogatás vagy a lakhatási támogatás, amelyek jelenleg a települési támogatások körében vannak, és a több pénz mellé az intézményrendszert is fejleszteni kéne, pédául azért, hogy egy családgondozóra kevesebb család jusson. Kulinyi azt is megemlítette, hogy a szervezetek szerint az sincs rendben, hogy 18 éven aluliak részt vesznek a közmunkaprogramban. 

5. A gyerekszegénységgel nem kezd semmit a büdzsé

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület elemzéséből az derült ki, hogy a 2017. évi költségvetés tervezete szerint az állam tíz százalékkal, mintegy 900 milliárd forinttal többet költ jóléti kiadásokra, mint egy évvel korábban, a kormány 2017-ben több, mint fél milliárd forinttal kevesebbet szán a jövedelmi - szociális szempontból legsérülékenyebb csoportokat célzó pénzbeni és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokra, konkrétan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, mint 2016-ban. A táblázatból kiderül, hogy ezen kívül egyébként szinte minden területre több pénz jut.

gyerek civil.png

Az Eurostat adataiból viszont kiderül, hogy amíg 2010-ben 71 ezer gyerek élt súlyos szegénységben, 2014-ben – több, mint 70 százalékos emelkedés után – már 123 ezer szegény gyerek volt Magyarországon. Az egyesület szerint a kormány nem tesz eleget azért, hogy ezt a trendet megállítsa.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?