Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

5 ábra arról, hogy hogyan mélyíti tovább az egyenlőtlenségeket a 2017-es büdzsé

2016.05.19. 17:17
Az oktatás nem kap több forrást a 2017-es költségvetésben, de a gazdagokat kitömjük lakhatási támogatással. A kormány szociálpolitikája lényegében a közmunkában merül ki, amire vagyonokat költünk, miközben a program nem túl hatékony, ráadásul az állam még a nemek közti egyenlőtlenségeket is növeli az állami alkalmazottak bérpolitikáján keresztül. És miközben a családok összességében sokkal több pénzt kapnak, a gyerekszegénységgel a civilek szerint meg nem kezd valamit érdemben a kormány. Összeszedtük, hogy mit gondolnak a civil szerezetek a 2017-es költségvetési tervezetről.

16 magyarországi civil szervezet juttatta el a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos javaslatait az Országgyűlés számára, ezekről beszélt néhány civil csütörtökön egy sajtótájékoztatón. A szervezetek többnyire kritikusak voltak a 2017-es költségvetési tervezettel kapcsolatban, de néha azért megjegyezték, hogy bizonyos területeken van előrelépés.

Összességében viszont inkább az derült ki, hogy a jövő évi költségvetés tervezete

az egyes területeken a meglévő egyenlőtlenségeket nem csökkenti, hanem még el is mélyíti.

Ráadásul, ahogy az Átlátszó.hu-s Sepsi Tibor is megjegyezte, a kormány idén sem törekedett arra, hogy a költségvetés által érintett csoportok érdemben bele tudjanak szólni abba, hogy hogyan költik el azt a pénzt, ami az életükre hatással lesz. "Ez nem azt jelenti, hogy kockás-csíkos inges civilek mondják meg, hogy mire kéne költeni a közpénzt, hanem arról, hogy társadalmi párbeszéd van azzal kapcsolatban, hogy mire menjen a pénz, és az érintettek is lehetőséget kapnak arra, hogy érdemben kritizálják a terveket" - magyarázta Sepsi.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője szerint a nemzetközi gyakorlat egyre inkább abba az irányba mutat, hogy a közhatalomtól független szervezeteket is bevonják a költségvetési javaslat kidolgozásába. Magyarországon viszont még nagyon sok a teendő ennek a meghonosításához. “Nem hogy a civil szervezeteknek, hanem magának az Országgyűlésnek is egyre kevesebb ideje és lehetősége van beleszólni a közpénzek elköltésébe.”

A civil szervezetek sok részletről elmondták a véleményüket, ezek közül most a legérdekesebb részleteket emeljük ki

  • az oktatás, 
  • a lakhatás,
  • a nemek közti egyenlőség,
  • a közmunka,
  • és a családtámogatási rendszer területéről.
1. Nem lesz több pénz oktatásra

Az oktatás elemzését végző civil szervezetek azt nézték meg, hogy a magyar oktatási rendszer befogadóbb lesz-e a jövő évi költségvetés által. Ebből az derült ki, hogy nem lesz több pénz oktatásra, így új feladatok elvégzésére sem, pedig a iskolatermi esélyegyenlőség elősegítésének ez lenne az egyetlen módja.

Pedig az oktatásra fordított költségek első ránézésre nőni fognak a költségvetésben. A helyzet viszont az, hogy mivel a 2016-os költségvetésben pont most fogják megnövelni az oktatásra fordított pénzeket. "110-113 milliárdot kell idán átcsoportosítani, ami miatt a 2017-es költségvetésben valójában már 30 milliárdos csökkenés van ezen a területen" - magyarázta Nahalka István, a Civil Közoktatási Platform tagja. Ez a trend egyébként nem újszerű: ahogy az ábrán is látszik, a kormány évek óta alultervezi az oktatási kiadásokat.

civil oktatas.png

Nahalka azt is megjegyezte, hogy a 2017-es költségvetésben még a Klikkel számol a kormány, miközben már bejelentették, hogy a szervezetet át fogják alakítani. Az oktatáskutató szerint így az sem látszik, hogy ez az átalakítás milyen költségekkel fog együtt járni.

2. A gazdagok lakhatására költjük a közpénzt

“A jövő évi költségvetés mottója lehetne, hogy el a szegényektől, oda a gazdagoknak” - mondta Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület képviselője. Ez különösen igaz a lakhatási támogatásokra. A 2017-re tervezett lakhatási kiadások több mint 82 százaléka megy olyan támogatásokra – csokra, nokra, a (csak új építésűre alkalmazható) áfacsökkentésre és az adó- visszatérítésre, és lakás-takarékpénztárra - amelyek döntően a jobb anyagi és lakhatási helyzetben élők lakhatását javíthatják.

Részletesebben ez így néz ki:

  • csok:  95 milliárd forint,
  • lakás-takarékpénztárak: 55 milliárd forint,
  • adó- visszatérítés támogatása:  28 milliárd forint.
  • nok:  3 milliárd forint.
civil lakhatási.png

Közben viszont a lakhatással foglalkozó civil szervezetek szerint nincs az országban elég megfizethető bérlakás, 1,5 millió ember rossz lakáskörülmények között él, és a gazdaságilag fejlettebb térségekben megfizethetetlen a lakhatás, ami megnehezíti azt, hogy a szegényebbek olyan helyre költözzenek, ahol többet tudnának keresni. A Város Mindenkié és a Habitat for Humanity Magyarország ezért egy országos lakásfenntartási támogatás bevezetését és szociális bérlakások építését javasolja.

3. Erősíti a költségvetés a nők és férfiak közti egyenlőtlenségeket

A humán ágazatokban - az oktatás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatások területén – foglalkoztatottak jóval kevesebbet keresnek az olyan ágazatokhoz képest, mint például az az erőszakszervezetek vagy a fegyveres testületek. Míg a humán ágazatok munkavállalónak csaknem 90 százaléka nő, a közrendet védő ágazatok munkavállalóinak 83 százaléka férfi.

civil női.png

Ahogy az ábrán is látszik, a döntően nőket foglalkoztató szociális ellátások, egészségügyi és oktatás területén jóval elmaradnak a bérek a döntően férfiakat foglalkoztató ágazatokhoz képest. A költségvetés tehát nem csak egyszerűen nem tesz a nemi egyenlőtlenségek felszámolása érdekében, hanem az állami foglalkoztatáson belül még kifejezetten erősíti is azokat.

4. A kormány szociálpolitikai megoldása mindenre: közmunka

"Értjük, hogy vége a válságnak, csak akkor nem értjük, hogy miért kell 325 milliárdból fenntartani a közmunkát, miközben munkaerőhiány van országszerte - ez a politika mindenkinek káros" - mondta Kulinyi Márton, az Esély Labor és a Magyar Szegénységellenes Hálózat álláspontját ismertetve. Kulinyi szerint bár a kormány segély helyett munkát ígért, de ezt úgy oldja meg, hogy a munkaerőpiac fejlesztésére befizetett adókból és járulékokból inkább a szociális célú közfoglalkoztatást fizeti ki.

Az ábrán látszik, hogy a munkaadók és munkavállalók által befizetett összegeket döntő részben a közmunka finanszírozására fordítaná a kormány, ez viszont egyáltalán nem segíti a piaci munkához való hozzájutást. "A munkavállaló nem tud visszatérni a munkaerőpiacra, ami pedig nemcsak az ő lehetőségeit korlátozza, hanem a vállalkozásokét is, akik nem tudják alkalmazni a közmunkában ragadt munkaerőt" - magyarázta.

közmunka civil.png

A civil szervezetek szerint az lenne a munkaerőpiaci problémákra a megoldás, ha a közmunka finanszírozását három év alatt megfeleznék, a maradék pénzt pedig aktív munkaerőpiaci eszközökre, tehát átképzésre, vállalkozói bér és utazás támogatásra. A munkavállalók által befizetett járulékot pedig hosszabb idejű álláskeresési támogatásra kéne fordítani.

A civilek szerint a munkaerő-piaci szolgálatoknak lényegesen több pénzre lenne szüksége, és sokkal személyre szabottabb szolgáltatásokat kéne nyújtaniuk a munkanélkülieknek. Növelni kell az olyan támogatási formákra szánt összegeket, mint az adósságkezelési támogatás vagy a lakhatási támogatás, amelyek jelenleg a települési támogatások körében vannak, és a több pénz mellé az intézményrendszert is fejleszteni kéne, pédául azért, hogy egy családgondozóra kevesebb család jusson. Kulinyi azt is megemlítette, hogy a szervezetek szerint az sincs rendben, hogy 18 éven aluliak részt vesznek a közmunkaprogramban. 

5. A gyerekszegénységgel nem kezd semmit a büdzsé

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület elemzéséből az derült ki, hogy a 2017. évi költségvetés tervezete szerint az állam tíz százalékkal, mintegy 900 milliárd forinttal többet költ jóléti kiadásokra, mint egy évvel korábban, a kormány 2017-ben több, mint fél milliárd forinttal kevesebbet szán a jövedelmi - szociális szempontból legsérülékenyebb csoportokat célzó pénzbeni és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokra, konkrétan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, mint 2016-ban. A táblázatból kiderül, hogy ezen kívül egyébként szinte minden területre több pénz jut.

gyerek civil.png

Az Eurostat adataiból viszont kiderül, hogy amíg 2010-ben 71 ezer gyerek élt súlyos szegénységben, 2014-ben – több, mint 70 százalékos emelkedés után – már 123 ezer szegény gyerek volt Magyarországon. Az egyesület szerint a kormány nem tesz eleget azért, hogy ezt a trendet megállítsa.