A kitiltási ügy egyik amerikai diplomatája szerint a világ pénzét bukjuk el az áfacsalásokon

Matolcsy György elég fura puccskísérlettel vádolta meg az USA-t a Quaestor, és a többi csaló brókercég miatti botrányokkal kapcsolatban, amit elég viccesnek tartott egy volt amerikai diplomata, Maximilian R. P. Gebhardt, és írt róla egy posztot a Hungarian Spectrumra.

Ez egy dolog, de Gebhardt azért érdekesebb, mert állítása szerint ő is dolgozott a kitiltási ügy mögötti elemzéseken. Ha emlékeznek, végül vesztegetés vádjával emelt vádat egy meg nem nevezett férfi ellen az ügyészség abban az ügyben, aminek mások mellett Vida Ildikó volt NAV-elnök USA-ból való kitiltása lett a vége.

A befolyással üzérkedés miatti kitiltási ügy még magáig Habony Árpádig is eljutott, aki fotóval próbálta bizonyítani, hogy őt nem tiltották ki emiatt. Mondjuk ő a korábbi bűncselekménye miatt valószínűleg amúgy se utazhatna oda. 

Ilyenkor biztos rejtegetnének valamit

Szóval Gebhardtnak most az az  érvelése, hogy ha ilyen nevetséges puccskísérlettel jön elő Matolcsy, akkor vajon miről akarhatja a kormány elterelni a figyelmet az olimpiás ügyön túl.

Még 2014-ben, amikor a magyarországi áfacsalásokkal foglalkozott, akkor a külkereskedelmi tükörstatisztikákat is megnézte ehhez, amik ha nem is pontos arányt de jó jelzést adhatnak az áfacsalásokhoz is. Ha ugyanis egy szomszéd országba exportálunk valamit, az ott meg kell, hogy jelenjen importként is, és fordítva. Tehát ha egyes országok sokkal többet exportálnak ide, mint amennyi megjelenik nálunk hivatalosan adózott importként, akkor ott valami gond lehet.

Most ezeket nézte meg újra az ENSZ mindenki számára elérhető kereskedelmi statisztikáiból, és megint durván nem jöttek ki neki a számok. Sőt igazából sokat romlottak is. Például Angliából özönlenek hozzánk elvileg az autók, csak nálunk már nem jelennek meg. Forintban évi tízmilliárdos mértékben ömlenek be a kínai telefonok, ázsiai elektronikai eszközök, csak itt már nem tudunk róluk valamiért hivatalosan. Hasonló a helyzet a francia repüléstechnikai termékeknél.

Olajipari termékeknél vagy növényi olajoknál viszont pont fordítva van, mi exportálunk elvileg sokat, csak erről más országok nem tudnak. Gebhardt számítása szerint csaknem ezer milliárd forintot, a GDP 3 százalékát bukhatjuk összesen ezeken az eltéréseken évente, ami bődületes összeg. Annyira nagy, hogy szinte már túlzónak tűnik, ekkora érték szinte már papíron is nehezen jelenhetnek meg teljesen feketén.  A volt diplomata szerint ez összefügghet az importhoz és az exporthoz fűződő áfacsalásokkal.