Tekla
8 °C
20 °C

Az állam sem tudja, mit vár a bevándorlási különadótól

2018.08.28. 13:01
Szombattól életbe lépett a migrációs különadó, és szeptember 15-ig az érintett donoroknak és támogatott szervezeteknek már adóbevallást is le kell majd adniuk. A potenciálisan érintett szervezeteknek viszont fogalmuk sincs, hogy a nem túl egyértelműen megszövegezett törvény alapján mennyi adót kellene fizetniük. Ráadásul úgy tűnik, hogy az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium sem tud sokkal többet arról, hogy mennyi bevételt vár a fura adónemből az állam. Mindezek tetejébe pedig még alkotmányossági problémák is vannak a különadóval.

Péntek éjfélkor lépett életbe a legújabb adótörvény, aminek része a migrációs különadó is. Bár a törvény végleges verzióján kicsit módosítottak az eredeti törvénytervezethez képest, még mindig az a helyzet, hogy:

  • A törvény alapján lényegében az adóhatóság saját értelmezésén múlik, hogy milyen szervezeteknek kell adózniuk, és hogy pontosan mennyit.
  • Annak ellenére, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Időkkel közölte, hogy „következetesen beszedik a különadót", arra a kérdésre, hogy konkrétan mely szervezetektől szednek majd be különadót, és mennyit, sem a NAV, sem az érintett szervezetek, sem pedig a költségvetés – vagy az azt készítő Pénzügyminisztérium – nem ad választ.
  • Miközben a törvény több ponton is alkotmányos alapjogokat sérthet.

A bevándorlási különadót a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adótörvény szerint

az adó alapja főszabály szerint az egyes tevékenységek költségéből létrejövő adóalap 25 százaléka. 

Az első verzió indoklásban még szerepelt egy olyan mondat is, ami alapján a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésére kapott anyagi támogatás után is 25 százalékos adót kellett volna fizetni, de ez a végleges verzióból kikerült.

A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel. Bevándorlást segítő tevékenységnek számít például:

  • a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány,
  • a médiaszemináriumok folytatása és azokon való részvétel,
  • a hálózatépítés és működtetés, oktatásszervezés
  • valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység,

ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.

Elképzelésük sincs, hogy mennyit kéne adózni

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó-kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Utóbbi esetben az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség lesz. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.

Az érintett szervezeteknek augusztus 25-ig be kellett jelentkezniük a NAV-nál, szeptember 15-ig pedig az első adóbevallást is le kell adniuk. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a kérdésünkre azt mondta, első körben a támogatást nyújtó szervezet feladata az adóalap kiszámítása és befizetése, és arra a kérdésünkre, hogy ettől függetlenül meg tudják-e becsülni, hogy a Helsinki Bizottságnak a törvény alapján mennyi adót kellene befizetnie, azt mondta, mivel

az adóköteles tevékenység meghatározása homályos, még nagyságrendileg sem tudják megmondani, hogy a Helsinki Bizottság esetében mekkora lenne az adóalap.

Pardavi példaként elmondta, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy mit jelent a törvényben emlegetett „médiaszeminárium" szervezése, és hogy egyáltalán ki foglalkozik ilyesmivel, vagy hogy mi számít hálózatépítésnek". Mivel a jogalkalmazó az adóhatóság lesz, rajtuk múlik majd, hogy milyen tevékenységeket tekintenek ilyennek, ami elég komoly jogbizonytalanságot jelent.

A gumiszabály-jellegre ráerősít, hogy elvileg a bevándorlás közvetlen és közvetett a nyilvánosság segítségével történő előremozdítása is adóztatható lenne. A közvetett kategória viszont itt már végképp nem nyilvánvaló, szélsőséges értelmezésben közvetettnek számíthat akár az is, hogy van áram az érintett civilek irodájában, aminek segítségével tudnak dolgozni egy-egy kampányon. 

A potenciálisan érintett szervezetek közül a Migration Aid meg sem várta, hogy adót kelljen fizetni, a civil szervezet nagyjából egy héttel a törvény hatályba lépése előtt bejelentette, hogy Éjjeli Őrség néven politikai pártot alapít. A szervezet saját bevallása alapján 2 millió forintnyi tartalékkal rendelkezik, amiből még három hónapig tudják működtetni az alapítvány projektjeit, elsősorban a menekült családokat segítő központját.

Péntek éjfél óta azonban nem fogadnak el további adományokat, hiszen ezek után már adózni kellene. A szervezet közleménye alapján abban bíznak, hogy az alapítvány pénzügyi keretének kifutásáig bejegyzik pártként az Éjjeli Őrséget, amire pártként nem vonatkozik a bevándorlási különadóról szóló törvény, így folytathatják a megszűnő alapítvány menekülteket támogató tevékenységeit.

Sok pénzre nem számíthatnak belőle

A 2019-es költségvetési előirányzatban 14 milliárd forint szerepel a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások” soron, valószínűleg ez az a tétel, amihez a kormány érzései szerint hozzá kellene járulniuk a nyilvánosság felhasználásával a bevándorlást segítő” szervezeteknek. Ez a 14 milliárd forint egyébként az egész büdzsében elhanyagolható tételnek számít, a kiadási főösszeg több mint 20 ezer milliárd forintra lett tervezve 2018-ra. 

De racionálisan végiggondolva ennél is indokolatlanabbá teszi az adó kivetését az a tény, hogy a feltehetően célba vett szervezetek mekkora összegből gazdálkodnak. A menekültügyben a kormány egyik főellenségének számító Magyar Helsinki Bizottság tavalyi nyilvános beszámolója szerint 404 millió forintot költött el programjaira. Ha feltételezzük, hogy a Helsinki tevékenységének mondjuk a felére ráhúzható, hogy segíti, propagálja a bevándorlást, ebben az esetben tőlük nagyjából 50 millió forint folyna be az államkasszába a különadóból.

A Helsinkin kívül szóba jövő néhány szervezet is hasonló vagy kisebb büdzséből gazdálkodik, el lehet képzelni tehát, milyen elenyésző terhet venne le az adófizetők válláról az új adó. Szerettük volna azt is megtudni, hogy a Pénzügyminisztérium mekkora bevételre számít a bevándorlási különadóból, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az elmúlt hónapokban többször is feltett kérdésünkre.

A Mérce.hu az adóhatóságnál arra is rákérdezett: az adóhivatal miből fogja megállapítani, hogy mely szervezeteket sújtja a különadó? A NAV erre elküldte a lapnak a honlapjukon található, bevándorlási különadóról szóló összefoglaló dokumentumot, amiből semmi konkrétum nem derül ki.

Ez alapján nem úgy tűnik, mintha a különadó bevezetését nagyon komoly hatástanulmányok előzték volna meg.

Alkotmányellenes lehet

A különadóval a pénzügyi megalapozatlansága mellett ugyanakkor alkotmányossági problémák is lehetnek. Ahogy azt Pardavi Márta külön is megemlítette, az alaptörvény a mostani, sokadjára módosított formájában is rögzíti a szólásszabadságot mint alapjogot, amivel durván szembemegy az, ha bizonyos vélemények – ez esetben a bevándorlás pozitív színben feltüntetése – megjelenítését a nyilvánosságban 25 százalékos adóval sújtják. A Helsinki társelnöke

AHHOZ AZ OROSZORSZÁGI TÖRVÉNYHEZ HASONLÍTOTTA A BEVÁNDORLÁSI KÜLÖNADÓT, AMELLYEL A HOMOSZEXUALITÁS PROPAGÁLÁSÁT BÜNTETŐJOGI KATEGÓRIÁVÁ TETTÉK.

Deák Dániel nemzetközi adójogász, kutatóprofesszor az Indexnek egy másik alkotmányjogi problémát is megemlített, mégpedig azt, hogy már önmagában vitatható annak az alkotmányossága, hogy közrendvédelmi feladatból adódó állami kiadások fedezetére külön csak az ebből származó kiadások fedezésére szolgáló adót lehetne kivetni.

Deák szerint ugyanakkor az is problémás, hogy bevándorlással összefüggő állami feladat nemcsak a határvédelem, hanem a menekültek állami ellátása is, ami a magyar állam által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekből adódik. „Ennek áthárítása a bevándorlást segítő tevékenység támogatóira és támogatottjaira okszerűtlen, ésszerűtlen és méltánytalan" – mondta.

De a különadó nemcsak a magyar alaptörvénnyel, hanem – ahogy arra az Amnesty International közleménye rámutat –  az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokkal is ellentétes. A civil szervezet szerint

  • a különadó sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát (Alapjogi Charta 21. cikk), mert politikai vélemény alapján különbséget tesz szervezetek között, hiszen azok a szervezetek, amik ellenzik a bevándorlást, kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel nem kell különadót fizetniük.
  • És ellentétes a véleménynyilvánításhoz való joggal és a tömegtájékoztatás szabadságával, mert a célkeresztbe került szervezetek véleménynyilvánítását korlátozza, illetve korlátozza annak lehetőségét, hogy az emberek, újságolvasók független információkhoz férjenek hozzá hatósági korlátozások nélkül, illetve a sajtószabadság is tovább szűkül, ha az újságok, tévék nem számolhatnak be szabadon ezekről a véleményekről.

Annak ellenére viszont, hogy számos szervezet jelezte (Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Intézet, Transparency International) alkotmányossági aggályait a különadóval kapcsolatban,

egyelőre nem tudunk arról, hogy bárki az Alkotmánybíróság elé vitte volna az ügyet.

Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője a kérdésünkre elmondta, a különadót augusztus 25-től számítva 180 napig lehet az Alkotmánybíróságon megtámadni, ugyanakkor új adójogi rendelkezések alkotmányosságát – abban az esetben, ha az államadósság a GDP 50 százalékát meghaladja – csak bizonyos alapjogok sérelme esetén lehet vizsgálni (gondolat, a lelkiismeret- és a vallásszabadság joga, személyes adatok védelme, magyar állampolgársághoz fűződő jogok). Mindez pedig nehezített pályát jelent annak, aki a törvény alkotmányosságát vitatni szeretné, bár ehhez először arra lesz szükség, hogy valaki konkrét beadvánnyal is forduljon az Alkotmánybírósághoz.