Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Újabb hatalmas pénznyelőt venne a kormány?

2013.08.22. 11:02
A Dunaferr már júniusban jelezte, hogy komoly elbocsátások jönnek, mivel a vállalat lényegesen több embert foglakoztat annál, amit a versenyképes gazdálkodás elbír. Amikor azonban ténylegesen be is jelentették az 1500 fő elbocsátását, a kormány bepánikolt, hirtelen ötlettől vezérelve államosítaná a céget. Az oroszok mondjuk nem valószínű, hogy eladják, legfeljebb valamilyen más gigaprojektért cserébe. Nem tudni, hogy pontosan mire lenne jó az államnak a vásárlás: az 1500 embertől a cégnek mindenképpen meg kell válnia, ha talpon akar maradni a versenyben. Lehet, hogy az egész vásárlási szándék csak kommunikációs fogás a kormány részéről.

Az európai piacra gyártó acélipari cégek mindenhol a költségeik lefaragásán dolgoznak, Dunaújváros legnagyobb, ikonikus cége, a Dunaferr is már júniusban jelezte, hogy megválik az irodai dolgozói jelentős részétől, mivel az iparági átlagnál sokkal többen dolgoznak náluk, sokkal több pénzért. A 7500 főt foglalkoztató egykori Sztálin Vasmű múlt csütörtökön jelentette be részletesebben, hogy hozzávetőleg 1500 fő kerül utcára több lépcsőben.

Erre már felkapta a fejét az addig hallgató kormány is: Varga Mihály másnap bejelentette, hogy gyorsan odamegy tájékozódni. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy hivatalosan úgyis csak 890 Dunaferr-alkalmazottról van szó (ami tulajdonképpen igaz is, hiszen a többi 600 kölcsönzött munkaerő vagy a leányvállalatok alkalmazottai).

A legnagyobb pénztemető

Korábbi cikkünkben a Sólyom légitársaságnál nagyobb pénznyelőt kerestünk. Olvasóink arra szavaztak, hogy a legrosszabb üzlet ma beszállni a vas- és acélgyártásba, valamint megvenni a Dunaferrt.

A hétfői kormányülés előtt Vargával megbeszélték a helyzetet, aki először bejelentette, hogy a kormány minden segítséget megad, de nem merült fel a Dunaferr visszaállamosítása. Majd a kormányülés után pár órával elmondta, hogy pontosan a visszaállamosításban gondolkoznak, nem is az elbocsátások miatt, hanem mert ők tulajdonképpen már a privatizációt is ellenezték. Ha jobban meg akarjuk érteni helyzetet, akkor a Dunaferrnél érdemes kezdeni.

Régóta túl sokan vannak

A 2004-es privatizációkor már sejthette a kormány, hogy a hatékony működéshez lényegesen kevesebb dolgozó is elég lehet; ugyanis a szerződésben rögzítették, hogy 2010-ig csak nyugdíjazással csökkenhet a munkaerőállomány, amit a tulajdonosok be is tartottak.

A válsággal azonban súlyosan visszaesett az acél iránti kereslet, döntően az autóipar és a drámai mélyrepülésbe kezdő építőipar teljesítményének hatására ma 27 százalékkal kevesebb acélra van szükség Európában, mint a válság előtt, és a kilátások sem különösebben biztatók.

Az ISD Dunaferr eredménye Milliárd forintban
2006 25,9
2007 33,2
2008 1,7
2009 −31,1
2010 −8,5
2011 −20,4
2012 29,2

Eközben az acélipari költségek nagyjából 40 százalékát kitevő energia ára folyamatosan emelkedett, ahogy az alapanyagoké is, ráadásul az unióban szigorodtak a környezetvédelmi előírások. Ezért az általános iparági trend a jelentős költségcsökkentés, különösen az európai piacokra gyártó cégeknél.

Hidegen hengerelt termékek
Hidegen hengerelt termékek
Fotó: Eurofer

A Dunaferr vezérigazgatója ezért mondta még júniusban, hogy a tavaly 30 milliárd forintos mínuszt termelő vállalatnál a válságban „elfogytak a belső tartalékok”, a vállalatcsoport teljes vesztesége 113 milliárd forint volt. Másrészt 30-40 százalékkal több dolgozójuk van, mint hasonló méreteknél az iparági átlag, akik átlagosan messze többet is keresnek, mint a versenytársaknál, ezért muszáj már mindenképp leépíteni.

A Dunaferr-csoport dolgozóinak átlagkeresete
A Dunaferr-csoport dolgozóinak átlagkeresete
Fotó: Dunaferr, KSH

„Amikor a céghez jöttem, úgy tűnt, hogy itt több ember tologat papírokat, mint ahány acélt gyárt” – mondta Jevgenyij Tankilevics; a Dunaferr ezért elsősorban a tagvállalatoknál lévő megkettőzött irodai háttérfunkciókat akarja felszámolni. Emiatt bízhatnak abban, hogy egy ekkora elbocsátásnál sem fogja a termelést semmiféle hátrány érni.

 A Dunaferr-csoport társaságai  
Munkajogi létszám
 
Kölcsönzött munkavállalók létszáma
 
ISD DUNAFERR Zrt.
 
5217
 
561
 
ISD Kokszoló Kft. 
 
684
 
47
 
ISD Power Kft.
 
501
 
1
 
DUTRADE Zrt.
 
286
 
72
 
ISD Portolan Kft.
 
97
-
 
TÜKI Zrt.
 
31
-
 ISD Vámügynökség Kft.  10  1
 
ISD Ferromark Kft.
 
9
 
3
 ÖKO-FERR Kht.  2 -
 
Összesen
 
6837
 
685

Termelőegységet így nem is zárnak be, sőt szeretnék növelni a termelésüket. A hozzáadott értéket növelő beruházásokkal a vállalat kibocsátása 25-30 százalékkal is nőhet jövőre, a menedzsment szerint kétség sem férhet hozzá, hogy az orosz állami és ukrán tulajdonosok hosszú távon gondolkoznak a cégben.

Már csak azért sem, mert már eddig is folyamatosan lélegeztetőgépen tartották az egész cégcsoportot azzal, hogy egyre komolyabb fizetési haladékokkal szállították a Dunaferrnek a félkész terméknek számító acélbugát. „A saját erőnkből pár hónapot élne csak a cég” – mondta Mezőközy András szóvivő. Az is a hosszabb távú elkötelezettség jele, hogy bár csak egy kohóval, de meg akarják tartani a régóta komoly veszteséget termelő nyersvasgyártást is, egy későbbi kedvezőbb környezetben bízva.

RGMK bramma 12 havi kumulált számla- és pénzforgalma (millió dollárban). Márciusig egy év alatt összesen mintegy 33 milliárd forintnyi pénzügyi segítség érkezett a Dunaferrhez a tulajdonostól.
RGMK bramma 12 havi kumulált számla- és pénzforgalma (millió dollárban). Márciusig egy év alatt összesen mintegy 33 milliárd forintnyi pénzügyi segítség érkezett a Dunaferrhez a tulajdonostól.
Fotó: Dunaferr

Az oroszok máshol is számolhatnak velünk

Ezért is lenne furcsa, ha az állam egy délután alatt támadt ötlettől vezérelve olyan áron megvenné a céget, amiért a tulajdonos boldogan eladná. Egyrészt a leépítésre mindenképp szükség lenne a versenyképes működéshez, másrészt az életben maradásának egyetlen köldökzsinórját vesztené el a cégcsoport, az olcsó félkész terméket. Zsebpénzért pedig aligha fognak megválni egy olyan óriásvállalattól, aminél hosszú távra terveznek.

Hosszú távon terveznek

A Dunaferr-vállalatcsoport az elmúlt tíz évben, a privatizáció óta több jelentős beruházást is végrehajtott. A fejlesztésekről az MTI közölt összeállítást.

  • 2006-ban fejezték be az I-es nagyolvasztó 10 millió eurós rekonstrukcióját.
  • 2007-ben a vállalatcsoport 49 milliárd forintot költött beruházásra: ebből az összegből egyebek között 10,7 milliárd forintos költséggel fejlesztették a meleghengerművet, 11 milliárd forintot fordítottak a hideghengermű korszerűsítésére, s megkezdték az új horganyzó építését.
  • 2008-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök avatta fel az ISD Dunaferr 160 millió eurós beruházását: a mintegy 40 milliárd forint értékű fejlesztéssel a hideghengermű első üteme fejeződött be. Szintén 2008-ban egy 1,5 milliárd forintos környezetvédelmi beruházással évi mintegy 2 ezer köbméter szálló portól mentesítették Dunaújváros levegőjét.
  • 2009-ben 280 millió forintból felújították az I. nagyolvasztót a hatékony és biztonságos technológiai működés érdekében.
  • 2012-ben tízmilliárd forintos beruházás fejeződött be az ISD Dunaferr Zrt.-nél: a meleghengermű kapacitását növelő, úgynevezett léptetőgerendás hevítő kemencét helyeztek üzembe.
  • 2013. áprilisában jelentette be a Dunaferr, hogy folytatódik a válság előtt megkezdett modernizációs program a meleghengerműben, ezért mintegy hárommilliárd forint értékű fejlesztést hajtanak végre.
  • 2013. június 15-én felavatták az ISD Kokszoló Kft. új technológiai vízkezelő telepét Dunaújvárosban. A hárommilliárd forintos beruházással a kokszolási folyamat során keletkező vizekből a nitrogént és a szerves összetevőket biológiai úton tudják eltávolítani.
  • Szintén ezen a napon jelentette be a vállalatcsoport cégvezetője, hogy megkezdődik az év elején leállított 1-es számú kohó felújítása. A kivitelezés összköltsége nagyságrendileg 3-4 milliárd forintra tehető, és várhatóan az év végére fejeződik be.

Sokan ezért arra következtetnek, hogy az állam egyéb orosz ügyeivel együtt, így a tervezett erőműépítésekkel, gázszerződésekkel vagy a paksi bővítéssel sikerülhet tárgyalóasztalhoz ültetni a Dunaferrben is tulajdonos orosz állami Vnyesekonombank vezetőit, akik tavaly még szóba se álltak velünk. De ugyanúgy ők követelnek tőlünk még 120 millió eurót a Malév csődje óta, biztosan érdekelné őket az is, ha esetleg ki akarnánk fizetni.

Többen éppen ezért úgy vélik, a kormány részéről a vételi ajánlat inkább csak kommunikációs fogás lehet. Utólag el lehet mondani, hogy ők mindent megtettek a munkahelyek megmentéséért, de az orosz fél nem volt hajlandó eladni a céget.

Érdekes, de attól még lesz elbocsátás

A Dunaferrnél azt mondták, hogy ők is meglepődtek az államosítási terveken, mindenesetre a szándékot jelzik majd a tulajdonosnak, és addig is folytatják a bejelentett leépítési folyamatot, mivel erre a vezetés szerint mindenféleképp szükség van, a tulajdonostól függetlenül áll fenn a túlfoglakoztatás.

Dunaújváros lehet a következő Ózd
Okkal vannak gondban

Pénteken találkoznak az üzemi tanáccsal; ők 15 nap alatt véleményezhetik az elbocsátási terveket, megkezdődnek a név szerinti kijelölések, aztán az első hullámban jó eséllyel 250 alkalmazottnak mondhatnak fel november környékén, hogy aztán április végéig elrendeződjön mind a 890 dolgozó sorsa. A kölcsönzött munkaerőtől pedig értelemszerűen hamarabb is meg tudnak válni.

Mindenesetre Dunaújvárosra nézve nem túlzás attól tartani, hogy a nem egészen 50 ezres városra rászabaduló munkanélküliekkel nem fognak tudni mit kezdeni helyben. Az olyan ötletek, mint hogy a Hankook majd átveszi őket, nem hangzanak igazán hitelesnek, hiszen a Hankook összesen nagyjából 2200 főt foglalkoztatott eddig.

4abra
Fotó: Dunaferr, KSH

A kormány minden segítsége valami időszaki segély vagy jobb esetben átképzési ajánlat lehet a munkanélkülivé válóknak, de bármilyen megoldásra is jut, szerencsésebb, ha azt nem egy délután akarja kitalálni. Különben a városra érezhető lecsúszás, a volt dunaferresekre pedig a presztízsnek számító közmunkaprogram vár.