Emília
18 °C
26 °C

MGYOSZ: Piaci kényszer lesz a béremelés

2015.10.14. 11:50

Rövid távon legfeljebb csak mérsékelni lehet azt, hogy aki tud, az nyugatra megy dolgozni, mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke egy, a munkaerőhiányról szervezett konferencián. Bár talán a vendéglátásban látszik a leginkább az, hogy nem lehet elég dolgozót találni, mert aki tud, az kimegy külföldre, Rolek szerint

az egész magyar gazdaságban hiányzik a képzett munkaerő a hegesztőktől az informatikusokig.

Ez szerinte valójában az európai integráció beteljesedése, annak a teljesen logikus hatása, hogy míg Magyarországon évi 25 ezer euró körül van az egy főre eső GDP, addig ott, ahová kivándorolnak a magyarok, ez inkább 40-45 ezer euró. Ez egy olyan hátrány, amit hosszabb távon sem fogunk tudni ledolgozni.

Nem visszafordítható

Ráadásul van egy olyan beépített egyenlőtlenség a rendszerben, hogy míg a munkaerő szabad áramlása az EU egyik megkérdőjelezhetetlen szabadsága, a munkaerő képzés költségei mind a tagállamokat termelik. Ez Rolek szerint olyan, mintha egy bokszmeccsen eltörölnék a súlycsoportokat, majd azt mondanák, hogy innentől szabad a verseny.

A kivándorlást megállítani nem nagyon lehet, az eddigi próbálkozások pedig, mint a fiatalok hazacsábítása vagy a hallgatói szerződés bevezetése, eddig elég göröngyösen működnek és csak kicsi részeredményeket mutatnak, leglábbis az alelnök így látja.

Rövidebb távon nincs más megoldás, mint az, hogy a munkáltatók béreket emeljenek, ami nem is választás lesz már, mint egy piaci kényszer.

A kérdés az, hogy a vállalatok milyen terheiket tudná csökkenteni ahhoz, hogy béreket emeljenek. A MGYOSZ azt javasolja, hogy a kormány ne növelje a vállalatok TB járulékát, legfeljebb csak annyival, amennyivel reálértéken emelkedik, hogy több pénz maradhasson a cégeknél.

Ennél kicsit még tovább menne a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet, ami azt javasolja, hogy a 27 százalékos TB járulékból a vendéglátó cégeknek csak 13 százalékot kelljen befizetni, feltéve, hogy a megmaradó részt kötelezően fizetésemelésre költik addig, amíg a vendéglátásban a bérek legalább akkorák lesznek, mint a magyar átlag. Várnai Zsuzsanna, a szakszervezet ügyvezető elnöke szerint ez azért kell, mert

bár megint pörög a turizmus, a bérek ebben a szektorban még mindig csak a magyar átlag 60 százalékán állnak.

A vendéglátásban ráadásul a dolgozók majdnem fele minimálbéren dolgozik, így nem csoda, hogy aki teheti, az külföldön vagy máshol keres munkát.

Integráció és szelektív bevándorlás

A béremelés mellett persze felmerül még az, hogy máshonnan kell bevonni munkaerőt, ha a magyarok kivándorolnak, már pedig továbbra is ki fognak vándorolni, legalábbis Rolek Ferenc ezt gondolja. Ez a máshonnan lehetne belföld, például hatékonyabb roma integrációval vagy azzal, hogy több erőt fordít a kormány az aktív munkaerőpiaci politikákra, vagyis a képzésekre, átképzésekre.

És azon is el kell gondolkodni, hogy hogyan lehet a kivándorló munkaerőt külföldről szelektív bevándorlással pótolni.

Ezt viszont Magyarország már nem fogja tudni Erdélyből vagy máshonnan a környező országokból megoldani, mert a dolgozók onnan is inkább nyugatra szeretnének menni, Magyarországon már leginkább csak átutaznak.