Árpád
-5 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Béremelés helyett a kis cégeknél csak legalizálódás is mehetett

2017.11.29. 09:36

Rövid áttekintésében azt fejtegeti a Policy Agenda, hogy valódi béremelés helyett a kis hazai cégeknél sok esetben csak kisebb részt kapnak az alkalmazottak zsebbe. Döntően a kötelező minimálbér-emelések miatt.

Ezt az alapján gondolják, hogy a kisvállalkozások emelték leginkább a béreiket, átlagosan 13 százalékkal emelték a béreket, a középvállalkozások 15 százalékkal, a nagyvállalatok  a legkisebb mértékben, 9 százalékkal. A kisvállalat alatt itt a KSH szerinti, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeket értik, a nagyvállalatok a 250 embernél többet foglalkoztatók. 

  foglalkoztatottak aránya 2008-2016 közötti átlagos bérkülönbség az átlagbérhez képest (%) 2017. (I-III. n.év) bérkülönbség az átlagbérhez képest (%)
50 fő alatti foglalkoztatók 34,3% 76% 77%
ebből 20 fő alatti cég 23,2% 71% 71%
50-250 fő közötti foglalkoztatók 23,5% 101% 103%
250 fő feletti foglalkoztatók 42,2% 119% 117%

Ezt egyebek mellett az is magyarázhatja, ha más szektorokban jellemzően más méretű cégek működnek. És mondjuk a kicsiket jobban érinti a kötelező minimálbér-emelés. A nettó bérek a válság óta viszonylag stabilan, évente átlagosan 5,6 százalékkal nőttek. A 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodás eredményeként pedig idén év elejétől 15-százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum.

De az iparági különbségek ellen hozzák fel a kereskedelem példáját, ahol jellemzően ugyanazt kell csinálni a egy kisebb boltban is egy alkalmazottnak, mint egy nagyobban. Ennek ellenére 42 százalékkal többet keresett egy nagy cégnél dolgozó, mint egy kisvállalkozás hasonló alkalmazottja, írják.

Mármint papíron, a valóságban ez nem túl reális a bolti alkalmazottaknál elég könnyű a mozgás. Ezért inkább azt lehet feltenni, hogy a kisebb cégeknél dolgozók a tényleges bérük nagyobb részét kaphatták zsebbe, mint a tisztességesebben működő nagyobb cégeknél. Ezért a béremelés valójában jelentős részben fehéredést takarhat. Ami nem rossz, csak ettől még nem lesz több pénze az érintetteknek, a nyugati bérektől való különbségeink nem csökkennek.

Felhozzák még példának azt is, hogy az országban a legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyében keresnek átlagosan az emberek, és ott idén 15,6 százalékkal nőttek a bérek, Budapesten csak 11 százalékkal. Egyszerűen azért, mert az ország keleti végében gyakoribb a minimálbéren foglalkoztatás. Mégis, ha megnézzük, ennél sokkal kisebb mértékben nőtt a belkereskedelmi forgalom, az Észak-Alföldön csak 5,9 százalékkal.

A szervezet ezért azt állítja, hogy munkaerőhiány még mindig nem kényszeríti a cégeket erős béremelésre, a kötelező, minimálbér-jellegű béremelések hatása sokkal erősebbnek tűnik. Ezért különösen a kisebb cégeknek kéne ténylegesen több pénzt adniuk a dolgozóiknak, ha azt szeretnék, hogy ne menjenek el.