Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

A kormányon kívül senkinek sem tetszik a cafeteria kivéreztetése

DBZOL20150501002
2018.07.18. 07:13
A munkavállalók és a munkaadók koalícióban utálják a kormány tervét, ami alapján eltörölnék majdnem az összes cafeteria formájában kapható adókedvezményt. A nyugdíj- és egészségbiztosítások támogatásának megszűnése miatt a biztosítók se támogatják az ötletet, de úgy tűnik a kormány hajlik rá, hogy ebben változtassanak a terven. Ráadásul a költségvetés sem jár igazán jól a dologgal, talán csak az a jó a tervben, hogy hosszabb távon nőhet a nyugdíj és a táppénz is.

Ritka az ilyesmi, de a kormánynak sikerült szövetségbe tömörítenie a magyar munkaadói és munkavállalói szervezeteket azzal, hogy a Pénzügyminisztérium új adócsomagja a Szép-kártya kivételével szinte teljesen kivezetné a cafeteria juttatások rendszerét, ezen kívül pedig csak az óvodai ellátás munkaadói térítése kapna adókedvezményt.

Bár Varga Mihály pénzügyminiszter a törvényjavaslat benyújtása óta már beszélt arról, hogy a kormány nyitott a cafeteriát érintő javaslatokra, és konkrétan az egészség- és nyugdíjpénztári megtakarítások adókedvezményének megtartásán gondolkodnak is, módosító javaslatot egyelőre nem látni. Pedig pénteken lesz a szavazás a törvényjavaslatról. Így a jelen állás szerint megszűnik:

  • a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége,
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége,,
  • a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díjának adómentessége (ide tartoznak az önkéntes pénztárak, a nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítások is),
  • a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége,
  • a sportrendezvényre szóló belépők adómentessége,
  • a kultúrautalványok adómentessége,
  • és a készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

Nem örülnek neki

A Szép-kártyán adható éves rekreációs keretösszeg a költségvetés alá tartozó munkahelyek esetében 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében 450 ezer forint. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ebben a formában ez a törvényjavaslat nagyjából kétmillió magyar munkavállalótól venne el átlagosan 90 ezer forintot évente.

A kormány álláspontja ugyan az, hogy a munkaadók a cafeteria összegét beépítik majd az alapbérbe, a szakszervezeti szövetség szerint ez "nyilván nem lesz így".

"Valószínűleg Ön sem tartja reálisnak, hogy a munkaadó fogja kompenzálni a dolgozók jövedelemkiesését egy rossz parlamenti döntés miatt. Ha ezt mégis vállalná, az könnyen a béremelések visszafogásához vezetne"

- írta a levelében a szövetség a képviselőknek. 

A munkaadók pedig valószínűleg pont ezt a helyzetet akarják elkerülni, és emiatt kardoskodnak a rendszer szolidabb átalakítása mellett. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a SZÉP-kártyán található három - turizmus, vendéglátás, szabadidő - zseb mellé két új alrendszert kellene kialakítani.

A vállalkozók ilyen módon az élelmiszer- és a tanszervásárlási alrendszert tartanák meg a régebbi struktúrából.

A munkaadók alapvetően azért támogatnák a rendszer megmaradását, mert így megmaradnának azok az adókedvezmények, amikhez jelenleg a cafeterián keresztül jutnak, másrészt viszont az elektronikus rendszer a visszaélések lehetőségét is minimálisra csökkenti.

Azt egyébként nemcsak a munkavállalók állítják, hogy a kormány terve hátrányos lenne a fizetésből élők számára, a munkaadók is elismerik, hogy még abban az esetben is rosszabbul jár a munkavállaló, ha a kieső cafeteriával megnöveli a bruttó fizetését a cége. Ha a cafetéria adókedvezménye elveszik, a munkavállalóra szánt pénz nagyobb része landol az államnál.

Rosszul járnak a fiatalok, tovább durvulhat a munkaerőhiány

Az egyszerűsítéssel egyébként a munkavállalók is egyetértenének, ugyanakkor nekik is az élelmiszer és a tanszertámogatás elvonása fájna a leginkább.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ha a kormánynak fontos a családok támogatása, akkor számára nem világos, hogy miért vezetik ki az iskolakezdési támogatást a cafeteria rendszerből, illetve ha fontos a kormánynak az országhatáron belüli munkaerő mobilitása, akkor miért szűnik meg az albérleti és a lakhatási támogatás kedvezményes adóztatása?

Ez azért is probléma, mert a gyermeket nevelő családok 43 százaléka létminimum alatt él, a módosítás pedig a szövetség szerint leginkább ezektől a családoktól von majd el pénzt. A szakszervezet felkérésére a Policy Agenda készítettet egy közvélemény-kutatást, ebből pedig kiderült, hogy akik a cafeteria keretében kaptak bizonyos juttatásokat, azok többsége úgy véli, jövőre rosszabbul fognak járni. 

Egy másik szakszervezet, a több mint 10 ezer munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HDSZ 2000) Ifjúsági tagozata szerint

a fiatal munkavállalóknak leginkább a közlekedési és az albérleti támogatás adómentességének megszüntetése fog fájni.

Ez a szakszervezet szerint ráadásul azért is problémás, mert ezek a kedvezmények sokat segítettek a munkaerőhiány miatt küszködő cégeknek, hogy megfelelő munkaerőt csábítsanak magukhoz.

Az érdekképviselet nehezményezi, hogy úgy került a parlament elé a cafeteriát átalakító javaslat, hogy nem volt róla érdemi párbeszéd a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a kormány között. A HVDSZ 2000 saját működési körében is azt tapasztalta, hogy a munkaadók az elmúlt években, mintegy béreket helyettesítő juttatásként gondoltak a cafeteria-rendszerre. Ez azt jelenti, hogy szinte semmilyen garancia nincs mögötte, és ha nem rögzítik kollektív szerződésben, könnyen elvehető.

A településüzemeltetésben is nagy a munkaerőhiány, amire sokszor a munkavállalói mobilitás jelent megoldást: a mobilitási célú lakhatási támogatás is ezt segítette. Ha ennek adómentessége megszűnik, az a szakszervezet szerint kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem.

2018 a családok éve a kormány szándékai szerint, azonban a szakszervezet szerint ezt a tervezett lépések nem ezt támasztják alá. Az bölcsődei, óvodai költségek térítési lehetősége, illetve a lakáshitel támogatás fontos elem volt a fiatal családok, illetve az önálló életet kezdő munkavállalók számára; ezen elemek adómentességének megszüntetése fontos társadalompolitikai üzenet is a fiatalok felé. A HVDSZ 2000 Ifjúsági tagozata szerint sokan érzik azt, hogy a kormány elengedte a kezüket, és inkább külföldre mennek dolgozni.

11 milliárdos piacot forgatna fel

A szakszervezetek és a munkaadók mellett a biztosítók sincsenek oda a kormány ötletéért, ugyanis az átszervezés után az egészségbiztosítások támogatásának adómentessége is eltűnne. Ez eddig a minimálbér 30 százalékáig volt adómentes. A Portfolio.hu-nak nyilatkozó biztosítási szakemberek szerint a változás a meglévő és az új biztosításokra is rossz hatással lehet, a cégek nagy része fel fogja mondani meglévő szerződését, még akkor is, ha ezekből több év van hátra, újakat pedig nem fognak kötni.

Arról hivatalosan adat ugyan nincs, hogy mekkora a magyar egészségbiztosítási piac, de a lapnak nyilatkozó szakértők a piac 2017-es forgalmát 11 milliárd forint körülire becsülték. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.

Vannak előnyei is hosszabb távon

A Magyar Nemzeti Bank 2019-es költségvetési tervezetre vonatkozó elemzése alapján ráadásul az adókedvezmények visszavonása nem is jelentene óriási plusztöbbletet az államkasszának:

a jegybank becslése alapján a büdzsé egyenlegére közel semleges hatással lenne a cafeteria átvariálása.

A jegybank közgazdászainak becslése alapján az intézkedés hatására a cégek a cafeteriára el nem költött pénz 90 százalékát fordítanák fizetésemelésekre. A nettó bérek ezzel csökkennének, viszont mivel a munkavállalás adóterhei magasabbak, mint a cafeteria juttatásoké, az adóbevételek nagyon kicsit nőhetnének.

Van viszont, amiben egyértelműen jobban járnának a munkavállalók, hosszabb távon nőhet a nyugdíjuk, és a táppénzük is. Amíg ugyanis a cafeteria nem számít bele nyugdíjalapba, ugyanez a pénz a bérbe számítva már növeli azt az összeget, ami alapján a nyugdíjt és a táppénzt kapják a munkavállalók.

Név szerint tudni akarják, ki szavazta meg

Ez azonban pillanatnyilag nem nyugtatja meg a munkavállalókat, Kordás László, Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke kedden sajtótájékoztatón azt mondta: miután a kormány nem fogadta el javaslatcsomagukat, a törvényalkotási bizottság ülésén pedig nem kapott szót, így szeretnék meggyőzni a pénteki végszavazás előtt a  döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”.

Kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, amikor eljön az igazság pillanata, és februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták tőlük az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy ki az a képviselő, aki ezt megszavazta, és elvette tőle, mondta.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!