Róbert
16 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Ígért, de nem adott segítséget a civileknek a kormány

D MTI20200406011
2020.05.20. 14:44

A koronavírus-járvány okozta drasztikus gazdasági válság tompítására kidolgozott egyik fő kormányzati politika, a rövidített munkaidős bértámogatás messze nem volt tökéletes annak bevezetésekor, olyannyira, hogy a kormány – valószínűleg az üzleti érdekszervezetek hatására – gyorsan módosította is annak feltételeit, hogy több cég számára legyen vonzó alternatíva a dolgozók leépítésével szemben.

Van viszont a magyar gazdaságnak egy jelentős szelete, amely úgy, ahogy van, kimaradt a bértámogatási programból: a civil szféra. Ezzel egy nagyjából 166 ezer főt foglalkoztató, a GDP 5,2 százalékáért felelős szféra marad nagyrészt magára, amely állami segítség helyett leginkább az emberek jóindulatában és adományaiban bízhat. 

Amint azzal korábban részletesen foglalkoztunk, a német kurzarbeitprogram magyar megfelelőjének számító kormányzati bértámogatási program lényege az, hogy a cégek jelentkezhetnek a kormányhivatalnál, és ha be tudják mutatni, hogy a járvány komoly forgalomkiesést okozott, ami miatt nem tudnák kifizetni a munkavállalóikat, rövidített munkaidőbe tehetik át dolgozóikat (azok beleegyezésével), a kieső fizetés egy részét pedig az állam kifizeti helyettük. 

A programot alapvetően forprofit vállalkozásokra tervezték, annak nyelvezete és logikája is olyan gazdasági egységekről szól, amelyek valamilyen terméket vagy szolgáltatást nyújtanak, és amelyeknek a piaci értékesítéséből bevételük van, a járvány viszont ezt a piaci értékesítést nehezíti. Ennek ellenére a program bemutatásakor a köztévé riportjában például kiemelték, hogy civil szervezetek is jelentkezhetnek a támogatásra. Ennek viszont ellentmond a bértámogatásról szóló rendelet szövege, amely kerek perec kimondja, hogy a civil szervezetek, egyesületek, alapítványok nem tartoznak bele a jogosult munkaadók körébe. 

Pontosabban nem annyira kerek perec, ami a civil szervezetek és az általuk riadtan felkeresett jogászok körében okozott némi szövegértési nehézséget. A civil szervezetekre vonatkozó rész a következőképpen néz ki a rendeletben:

"munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény és hálózat, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése szerint költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84. § (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó;"

A bizonytalanságot az okozta, hogy a szöveg ezzel a résszel vajon minden civil szervezetet kizár a jogosult munkaadók közül, vagy csak azokat, amelyek költségvetési támogatásban részesülnek. Látszólag a kormány az utóbbi értelmezést kommunikálta. A Kormány.hu-n ugyanis az olvasható, hogy „a bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből”. A civil szervezetek sajnálatára viszont a legtöbb szakértő, így az általunk megkérdezett jogász is a teljesen kizáró értelmezést tartotta valószínűbbnek a rendelet szövege alapján. 

Ennek ellenére voltak civil szervezetek, amelyek megpróbáltak élni a lehetőséggel, és bár Gerencsér Balázs, a civil szférát segítő NIOK Alapítvány igazgatója szerint a legtöbb ilyen szervezet jelentkezését egyből elutasította a kormányhivatal, voltak olyanok, amelyeket befogadott. Igaz, olyan esetről még nem tudni, ahol meg is ítélték volna a bértámogatást. Így a civil szférát április 10. óta bizonytalanságban tartja a kormány, miközben a válság pontosan úgy érinti ezeket a szervezeteket is, mint a forprofit vállalkozásokat is, és ugyanúgy segítség lenne nekik a kurzarbeitprogram. 

Civil szervezetek egy csoportja, köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, WWF Magyarország Alapítvány, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a NIOK ezért levélben is fordult Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez, érdemi válasz a levélre azonban tudomásunk szerint még nem érkezett. 

A civil szférának így jobb híján az adománygyűjtés marad mint valamiféle megoldás. Ebben viszont nagyon komoly a verseny, főleg olyankor, amikor a kampányok célközönségének is anyagi gondjai lehetnek. Fontos forrás sok civil szervezetnek az szja 1 százalékok felajánlása, amelynek május 20-án van a határideje. Ebből a forrásból viszont az elmúlt években amúgy is egyre kevesebb pénz jutott a civil szervezeteknek, mert amióta a NAV az alkalmazottak jó részének elkészíti az adóbevallását, az adózóknak így alig kell interakcióba lépniük a saját bevallásukkal, egyre többen mulasztanak el dönteni arról, kinek adják az 1+1 százalékukat, ami így az államkasszába megy. 

Emellett egyre népszerűbbek a crowdfunding oldalak. A NIOK például a válság miatt ingyenessé tette az alapítvány által üzemeltetett Adjukössze.hu egyes szolgáltatásait, hogy az összegyűjtött pénzből több maradhasson a gyűjtő civil szervezetnek. Gerencsér Balázs szerint viszont nem minden szervezet tudja jól kihasználni az online adománygyűjtést.

Azok a szervezetek, amelyek tevékenysége amúgy is összefüggésbe hozható a koronavírus-járvánnyal, komoly előnyt élveznek ezen a téren, más szervezetek pedig ezért igyekeznek valamilyen formában a Covid-19-hez kötni a saját adománygyűjtésüket. Azok a szervezetek viszont, amelyek ezt nem tudják megtenni, könnyen elvesznek a zajban, és adomány nélkül maradnak. 

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tesz Budapesten 2020. április 6-án. MTI/Fischer Zoltán)