Mindjárt feláll a bankunió! Mi lesz velünk?

2014.04.01. 14:19

Valutaváltó

Nincs többé adófizetők pénzéből kitömött bank – ígéri az immár csak az EP pecsétjére váró európai bankunió, melynek embertelenül komplex szerkezetét a múlt hétig toldozták-foldozták a tagállamok. De vajon beszáll-e Magyarország?

Ne az adófizetők pénzéből mentsék meg a bankokat a jövőben, hanem egy közös alapból, amit a bankok befizetéseiből töltenek fel – ez a célja ennek a bonyolult, de mindenki igényét kielégítő rendszernek a lényege. A remények szerint ez lesz az euróválság kezelésének megkoronázása, amely valójában az elmúlt időszak egyik legnagyobb lépése a föderalizmus felé. Kérdés, ez meggyőzi-e a piacokat, és hogyan reagálnak majd az ügyfelek. A szerkezet egyelőre az eurózónára vonatkozik, de nyitva áll mindenki előtt. Vajon Magyarország csatlakozik-e?

Az Európai Bizottság szerint 2008 és 2012 között a pénzintézetek feltőkésítésre használt támogatások összvolumene elérte az 591,9 milliárd eurót (181 ezer milliárd forintot). Ez az EU 2012-es GDP-jének 4,6 százalékát teszi ki, és négyszer akkora, mint az unió éves költségvetése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az államok feltőkésítik a bankokat, de kezükben marad a bankok adóssága. Utóbbiak egyébként államkötvénybe is fektetnek, és így alakul ki az az ördögi kör, amelyben az adófizető jár rosszul. A rendszer ezt akarja orvosolni.

Megpróbáltuk pontokba szedni a bankunió főbb elemeit, hogy valamennyire áttekinthető legyen ez a diplomaták homlokára is sós izzadtságcseppeket gördítő monstre jogalkotási dossziécsomag. Íme!

Ki mit fizet, ha baj van?

A bankuniónak vannak bizonyos elemei, amelyek minden tagállamra vonatkoznak. Ilyenek például a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályok, illetve a bankszanálás közös szabályai. Ezek mutatják meg, milyen sorrendben vegyenek részt a veszteségmegosztásban a bank tulajdonosai, a kötvénytulajdonosok, illetve a betétesek. A 100 ezer euró (mostanában nagyjából 30,7 millió forint)  alatti betétekhez elvileg semmiképp nem nyúlnak. A pénzintézet összes kötelezettségének minimum nyolc százalékát ezen szabályok alapján kéne teljesíteni. Ezek után lehet beletúrni a nemzeti bankszanálási alapokba, amelyek létrehozását kötelezővé teszi a jogszabály.

Egymásnak hiteleznek, ha nem elég

Az eurózónás államok (és a bankuniókhoz csatlakozók) belenyúlhatnak majd a közös bankszanálási alapba. Először a közös fiókban található nemzeti borítékokba, majd a nemzetinek számító fiókba. Ha ez sem elég, különadót kell kivetni az adott tagállamok bankjaira. Ha ez sem elég, akkor a közös alapon belül egymásnak hitelezhetnek a tagállamok. Ezután az európai mentőalaphoz (ESM) csak akkor férhetnek hozzá egy tagállam bankjai, ha az ország programért folyamodik a pénzügyi szektor stabilizálása érdekében, mint tette ezt Spanyolország. Ez a rendszer 2015-tól indul, maga a „tűzerőt” adó alap 2016-tól működik majd.

Lehet majd tudni, hogy ki mennyit tett bele

Megegyeztek az eurózónás tagállamok abban is, hogyan épüljön fel az a közös bankszanálási alap, amely majd állja a bankok veszteségeit, ha ismét baj lenne. Ezt egyébként nem uniós kereteken belül, hanem külön nemzetközi megállapodás keretében hozzák létre jogi problémák miatt. Ez 2023-ig töltődik fel teljesen, méghozzá 8 év alatt 55 milliárd eurót (16,8 ezer milliárd forintot) kell összekalapozni a bankokra kivetett adóból, évente 7 milliárdot. Ezt a tagállamok fizetik be, de egyelőre még nem bontották le, pontosan ki mennyit. A lényeg, hogy a befizetett pénzeket fokozatosan „közösségiesítik”. Magyarán nagy nehezen mégiscsak el lehet majd jutni a német adófizető pénzéhez, de az nem most lesz, és nem lesz egyszerű.

Az EKB felügyeli majd az egészet

Megalakul az egységes bankfelügyelet is, azaz az eurózóna tagállamaiban már nem csak a nemzeti felügyeletek figyelik a bankok működését. A nagyobb bankok felügyeletét, melyek száma körülbelül 130-ra rúg és a bankrendszer 80 százalékát teszik ki az Európai Központi Bank  (EKB) veszi át. A többi megmarad a nemzeti felügyeletek hatásköre alatt. A rendszerhez bárki csatlakozhat. Eddig egyedül Nagy-Britannia közölte, hogy ők biztos nem állnak be az EKB alá. Elvileg novemberben veszi át a központi bank a felügyeletet, de először még stressztesztet és az eszközök felülvizsgálatát hajtják végre, s csak egészséges bankot vesznek át.

És ki felügyeli a felügyelőket?

Elvileg az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek, de nyilván a piacnak és a tágabb értelemben vett nyilvánosságnak is lesz véleménye. Az EKB bevonása ellen az volt az egyik legerősebb érv, hogy a közös jegybank hitelessége, szakmai függetlensége eddig nagyon jónak számított.

Persze, ha átláthatatlanul vagy szakmailag megkérdőjelezhető módon bonyolódik bele az EKB a bankszanálás politikailag is érzékeny ügyeibe, ez a hitelesség megkérdőjeleződhet, ami az EKB többi tevékenységét is negatívan befolyásolhatja. Az biztos, hogy fontos, de nagyon kényes területet kaptak most az uniós jegybankárok.

Na de ki dönt arról, mikor szanálnak és kit?

A felügyelet vezetése, amelyben képviseltetik magukat a tagállamok felügyeltei. A döntést aztán jóváhagyja (vagy nem) az Európai Bizottság (erre a kitérőre a jogalap miatt volt szükség), és rendkívüli esetben a tanács, azaz a tagállamok elé is kerülhet egy-egy bank ügye. Mindezt a tervek szerint egyetlen hétvége alatt kéne lerendezni piacnyitásig, de uniós források fogadkoznak, a mai világban ez nem lehet gond.  

Nekünk jók lesznek Matolcsyék

Ha választhatna, hogy ki felügyelje, Matolcsy György vagy az EKB, melyiket választaná? Hiába is morfondíroznak el ezen a magyarországi bankok, a döntést a kormány hozza. Magyarország eddig kivárt, mert a kormány látni akarja, hogyan működik a rendszer, addig a Matolcsy vezette MNB marad a független felügyelet. Ha csatlakoznánk az uniós rendszerhez, azt az EKB-nél kellene majd jelezni. Ha kimaradunk, de egy nálunk is működő bankot kell szanálni, a magyar felügyelet vezetője jelen lesz a döntéseknél, de nem szavazhat.



  • Hírek
  • Hírek