Alkotmánybírósághoz fordulnak devizás ügyben

2014.09.05. 14:27

Valutaváltó

Felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását pénteken, írja az MTI. A dologban az a rendkívüli, hogy a bíróság - elfogadva a takarék javaslatát - az Alkotmánybíróság elé terjeszti az ügyet. 

Eddig ilyen még nem volt az bankok devizahiteles pereiben. Ez ugyanis késleltetni fogja a döntést, pedig a kormány határozott parancsa az volt, hogy a bíróságnak legkésőbb az adott banki keresetlevél beérkezésétől számított 8. napon ki kell tűznie a tárgyalást és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia. Rogán pedig már arról beszélt, hogy február végéig pénzt kell kapnia a devizahiteleseknek a bankoktól, szerinte átlagosan nagyjából egymillió forintot.

Augusztus végétől indult be a gyorsított pereskedés a bankok és az állam között a devizahitelesek megmentése kapcsán. A június végén elfogadott devizahiteles törvény értelmében egyebek mellett az egyoldalú kamatemeléseknél a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek voltak.

Mi ez az egész?

Alapvetően arról van szó, hogy a bankok azt próbálják bebizonyítani, hogy nem voltak tisztességtelenek, amikor megkötötték a több százezer devizahitel-szerződést. Erre a nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt kényszerültek rá, amit a Kúria nem sokkal korábbi döntése tett lehetővé.

A törvény azt vélelmezi, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, amikor a folyósításkor és a törlesztéskor is árfolyamrést alkalmaztak, és amikor egyoldalúan, átláthatatlan szempontok alapján emelték az ügyfelek kamatait. A bankok szerint viszont a hatályos jogrend szerint jártak el. A tét igen nagy: a mostani állás szerint 900 milliárd forint cserélhet gazdát a bankok és az adósok között, ennyit kapnak vissza a devizahitelesek.

A nemrég elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a bankok bíróságon védjék meg az álláspontjukat, de mindezt igen szűk határidők és szigorú feltételek szerint. A törvény azzal indokolja ezeket a különös eljárásjogi szabályokat, hogy a perek ne húzódjanak el, tehát az év végéig lezáruljanak.

Rogán Antal szerint az Ab-hoz fordulás a bankok időhúzó taktikájának a része, próbálják elhúzni az időt, hogy ne történjen meg a magyar bankrendszer elszámoltatása. Szerint ez az "időhúzási taktika" sikertelen lesz, mert a törvényhozó erre a lehetőségre is gondolt az elszámoltatást elindító jogszabály júliusi elfogadásakor. Akkor a bíróságoknak meglehetősen szűk, de reális határidőket szabtak az eljárások lefolytatására, és ennek során az Ab-hoz fordulás lehetőségével is kalkulálták - mondta a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője.

A kormánypárti politikus szerint azonban bizonyos értelemben még jó is, hogy egy bíró az Ab-hoz fordult, mert innentől kezdve a többi perben ez a lehetőség elvész, hiszen az Ab egy konkrét eset kapcsán állást foglalhat majd.