16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

Lassan, de szabadulunk a külföldtől

2015.04.02. 14:10

Valutaváltó

Tavaly tovább mérséklődött az ország GDP-arányos nettó külső adóssága, amit a gazdasági növekedés is erősített, a nettó külső adóssága a GDP-hez mérten 33 százalék közelébe csökkent

– mondta Koroknai Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták az MNB Fizetési mérleg jelentés című kiadványának 2015. áprilisi számát, írja az MTI. A külső adósság 2009 első negyedévében volt a csúcson, akkor 60 százalék felett állt.

A nettó és a bruttó külső adósság között az a különbség, hogy a bruttó nincs csökkentve azokkal a pénzekkel, amiket mi adunk kölcsön más országoknak. Tehát a bruttó mutatja meg teljes egészében, hogy a magyar államnak mennyi pénzre van ahhoz szüksége, hogy legyen pénz a kiadásaira, beleértve a kamatkiadásokat is, amiket a már meglévő tartozásaink után fizetünk. Szerencsére a bruttó külső adósságunk is csökken az utóbbi időben.

 

Mi az előnye annak, ha a lakosság pénzeli az államadósságot?

Az adósságban világelső Japánban például a GDP majdnem 230 százaléka az államadósság, viszont amíg a magyar államadósság nagyjából tizede van lakossági tulajdonban, Japánban nagyrészt a lakosság és a hazai vállalatok birtokolják az állampapírokat, csak nagyjából tíz százalék a külföldi befektetők aránya a japán állampapírok tulajdonosai között. És hogy miért jó ez? Nagyjából azért, mert a lakosság sokkal nyugisabb befektetőnek számít a külföldi nagybefektetőknél, akik adott esetben lazán megszabadulnak egy csomó papírjuktól, ha hirtelen valami baj van a gazdaságban. A lakossági állampapír-tulajdonosok ezt általában sokkal jobban tolerálják.

A bankok, és a lakosság is kevesebbel tartozik

A bankok bruttó adóssága is csökkent és a lakosságé is, főleg a devizahitelek kivezetése miatt. A lakossági megtakarításokon belül közben egyre nagyobb az állampapírok aránya. Koroknai azt is mondta, hogy a régiós országokénál nagyobb a magyar lakosság és vállalatok megtakarítása.

Az ország külső sérülékenységének csökkenését a hátralévő futamidő szerint rövid lejáratú külső adósság zsugorodása is segítette. A rövid lejáratú külső adósság 2014. végére 21 milliárd euró közelébe mérséklődött.

Ez azért jó hír, mert a rövid lejárattal az lehet a baj, hogy rövid futamidőnél megújítási kockázat van, tehát amíg a hosszabb futamidőnél biztos, hogy marad a befektető pénze az államnál, itt benne van a pakliban, hogy a lejáratkor könnyedén máshova viszi. Ilyenfajta papírokból pedig a magyar államnak világviszonylatban is sok van, ezért is igyekszik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hosszabb lejáratú befektetések felé terelni a befektetőket. 

A külső adósság viszont gyorsabban is csökkenhetett volna, de ezt két dolog is akadályozta:

  • egyrészt a forint árfolyamának gyengülése,
  • másrészt pedig a hozamok csökkenése, ami a külföldiek kezében lévő állampapírok értékét is növelte.

A hozamok csökkenése ugyanakkor hosszabb távon – a kamatfizetések csökkenésén keresztül – kedvezően hathat a külső finanszírozási képességre, illetve a külső adósság alakulására is.

A negyedik negyedévben közel 1,5 milliárd euróval nőtt a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás. A külföldiek többnyire a jövedelmeiket fektették be újra, de nagyjából 0,6 milliárd euró értékben vettek részvényeket és egyéb részesedéseket. Emellett ugyanakkor a magyar vállalkozások is több pénzt fektettek be külföldön.

Az S&P nemrég felminősítette az ország adósbesorolását, az indoklásban kiemelték a magyar adósság összetételének átalakulását is: erről itt írtunk bővebben.



  • Tippek
  • Hírek