Timót, Xénia
-6 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Bankszövetség: A Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás

2015.04.20. 11:53

A bankszövetség azt az álláspontot képviseli – s ezt még az alkotmányból is le lehetne vezetni –, hogy Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás

– jelentette ki a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn, írja az MTI. Szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor-károsult megkapja a pénzét.

Kovács azt mondta, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig volt egy cég, amely 8-10 százalékot fizetett. A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A quaestoros ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája nem vonatkozik rá.

Nem is tartom etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása

– mondta a főtitkár.

Amikor az elmúlt években jó volt a 10 százalékos hozam, ami mindenféle realitást messzemenően nélkülözött, akkor az jólesett, ugyanakkor pedig, amikor a kockázatnak a mások oldala következik be, akkor őket teljes mértékben kárpótolják, ez olyan szinten etikátlan, hogy a bankszövetség álláspontja szerint nem lenne szabad ezt a terhet a társadalomra rárakni 32 ezer „meglehetősen jómódú“ ember érdekében, mondta Kovács Levente.

Arra a kérdésre, hogy nem a társadalmat, hanem a bankszektort terheli a kártalanítás, a főtitkár azzal válaszolt, hogy a devizaadósok konszolidációja a bankszektorra elképesztő terheket hárított, az OBA alapvetően kimerült a hitelintézetek konszolidációja miatt, most a Beva merült ki csalók miatt. A terheket előbb-utóbb a végső fogyasztó fizeti meg. Amennyiben a bankszektor ezt nem tudja továbbhárítani, akkor viszont a versenyképessége csökken, és ma már az ilyen versenyképesség-csökkenés költsége akkora, hogy az elmaradt beruházások után esedékes adóbevételek kiesése meghaladja a bankadóból befolyó összeget.

Utólag, most azt látom tehát, hogy alapvetően rossz lépés volt a banki szektort ilyen szinten szétverni és a versenyképességét lerontani

– mondta a főtitkár.

Az interjúban kitért arra is, hogy a kormány törekszik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás betartására, folyamatosak az egyeztetések a bankszövetséggel és a bankadó csökkenni fog. Ugyanekkor ez a csökkentés sokkal kisebb mértékű, mint amennyi a Quaestor-ügy miatt a Beva feltöltésével a szektorra hárul.

Fidesz: a szocialista kormányok

A Fidesz már reagált is a Bankszövetség mondandójára, a párt közleményét változtatás nélkül közöljük:

"A Bankszövetség főtitkárának nyilatkozatával ellentétben a Quaestor-károsultak kártalanítása csak ideiglenes terhet jelent a pénzügyi szektornak, hiszen a kártalanításra megelőlegezett összeget a bankok visszakapják majd a zárolt vagyonokból. A kormánypárt továbbra is azon az állásponton van – és ezért alkotta meg a kártalanítás felgyorsításáról szóló törvényt –, hogy a Quaestor-csoport fiktív kötvényeivel becsapott kisbetéteseket kártalanítani kell.

A törvényben lefektetett feltételekkel a bankok együttműködését kérjük a kártalanítás felgyorsításához és a követeléskezelő alap felállításához, hogy a 32 ezer kisbetétesnek ne kelljen éveken át egyénileg pereskednie, és gyorsított eljárással július végéig a pénzükhöz juthassanak. Az új befektető-védelmi rendszernek, a parlament és a kormány döntéseinek köszönhetően először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a mostani felderített pénzügyi csalások – a Buda-Cash-, a Hungária- és a Quaestor-ügy – áldozatai kártérítést kapnak. A szocialista kormányok idején egyetlen bedőlt cég (pl. Baumag, Hajdú-Bét, Globex) károsultjait sem kártalanították."

Az autóhitelek forintosításáról feltett kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az ilyen hiteleket nyújtó lízingcégek egy része banki tulajdonban van, és ezeknél, ha az ügyfél azt kéri, hogy a svájcifrank- vagy euróalapú hitelét forintra váltsák át, bármely bank ezt örömmel megteszi. A főtitkár nem tudja elképzelni, hogy lenne olyan bank, amely az ügyfél ilyen kérésének ne tenne eleget, a fő kérdés viszont mindig az, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjék, piaci árfolyamon az átváltásra mindig van lehetőség.