Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Évtizedekig kísértenek még a devizahitelek

D ATI20150504008
2015.05.26. 07:27
Megoldást, megmentést ígért a kormány a devizahiteleseknek a banki elszámoltatással, a megmentett hitelesek egy része mégis elégedetlen és csalódott, legalábbis ez látszik azokból a levelekből, amiket az Indexnek írtak. Sokan közülük úgy érzik, még aki jól járt, az sem járt igazán jól, sokan pedig nagyon rosszul jártak. De akkor most mit gondoljunk a kormány nagy adósmentéséről?

Az elmúlt két hétben már majdnem minden devizahiteles kézhez kapta a levelet a bankjától, amiben elolvashatják, hogy a banki elszámolás és forintosítás után mennyi pénzt kaphatnak vissza és mekkora lesz a forintra átváltott hitelük. A bankok elszámoltatásától a kormány nagy dolgokat várt, megnyugvó, elégedett hiteleseket, növekvő népszerűséget. A jegybank háztartási hitelstatisztikáiban mindenesetre nagyon látványos a változás. 

 

Ahogy az MNB hitelállomány-statisztikáin is látszik, 2014-ről 2015-re gyakorlatilag egy csapásra megszűntek a devizahitelek és forinthitelekké változtak. Ebben nincs túl sok meglepő, hiszen erről szólt a forintosítást szabályozó 2014. évi LXXVII. törvény, amit tavaly novemberben fogadott el a parlament. Ebben a devizahiteleket az akkori piaci árfolyamon, a svájci frank hiteleket 256,5 forinton, az eurósokat 309, a jeneseket pedig  2,16 forinton váltották át magyar pénzre. Emellett a bankokkal visszafizetették a hiteleseknek azt a pénzt, amit a kamatok egyoldalú, tisztességtelen emelésével legomboltak róluk – ezt hívják elszámoltatásnak. 

Az is látszik a grafikonon, hogy a forintosítás után is maradt pár száz milliárd forint devizában, ami leginkább a személyi kölcsönökből, autóhitelekből áll össze. Viszont a jövőben ezek is forinttá változhatnak, erről már tárgyal az MNB és a Bankszövetség. 

Régóta vártuk ezt, örülhetünk? 

A devizahiteleket tehát lényegében kiirtották, ehhez képest a nagy adósmentés eddig inkább csalódott, elégedetlen és dühös adósokhoz vezetett, akik igazságtalannak érzik a számokat, amiket a levélben látnak. A devizahitelesek véleményét azzal próbáltuk felmérni, hogy megkértük az olvasóinkat, írják meg, ők hogy jártak az elszámolással. 160 levelet kaptunk, ezekből alapvetően négyféle problémát tudtunk kihámozni:

  1. A törlesztőrészletek sokaknál a forintosítás után tényleg alacsonyabbak, mint a válság alatt voltak, de még így is nagyon magasak. Szó nincs 20-40 százalékos csökkenésről. Sőt, van aki többet fizethet, mint eddig.
  2. Sokaknak fáj, hogy miután már legalább 7-8 éve törlesztenek, az eredeti hitelüknél több, esetenként jóval több a bank felé fennálló tőketartozásuk. Ez a magasan rögzített árfolyam miatt van így.
  3. Ami viszont azért is zavarja az adósokat, mert emlékeznek még arra, hogy amikor a pénzesebbek végtörleszthettek, akkor 180 forinton történt meg a rögzítés, a piaci árfolyam alatt.  
  4. Vannak, akik attól tartanak, hogy ha kicsit is emelkednek a forintkamatok a következő 10-15 évben, amíg még sokaknak törleszteniük kell (és az biztos, hogy a mostani történelmi mélypontról a kamatok előbb-utóbb emelkedni fognak), a részletek újból a kifizethetőség határáig mehetnek.  

Vegyük sorra a problémákat.

A törlesztőrészlet

Sokan panaszkodtak a felhívásunkra. Persze tudjuk, hogy a nálunk lecsapódó kép nem reprezentatív, egy ilyen felhívásra általában az ír, aki nagyon elégedetlen. Leginkább az lehet csalódott, aki

  • vagy késve törlesztett, ezzel kisebb-nagyobb tartozást halmozott föl korábbról a bankja felé;
  • vagy árfolyamgátas volt, tehát eddig is egy mesterségesen, banki és állami támogatással alacsonyra nyomott törlesztőrészletet fizetett.

Az árfolyamgáttal annak idején az elviselhetetlen szintekről sok adósnál az elviselhetőségig jöttek le a részletek. A mostani elszámolással és a forintosítással az árfolyamgátas árfolyamrögzítésnek vége, a részletek így csak ahhoz a szinthez képest csökkennek, ahol a kedvezmény nélkül lennének. Így az érintettek, hiába kaptak tényleges segítséget, nagyon nem érzik így, szóval eléggé csalódottak, és nincsenek is kevesen. A Bankszövetség adatai szerint a devizaadósok 40 százaléka belépett az árfolyamgátrendszerbe, amit a bankok is nagyon nyomattak. Szóval ezzel kapásból az érintett devizahitelesek egy igen nagy csoportja azt éli most meg, hogy a nagy füsttel beharangozott elszámoltatás egy nagy nulla.

A késve törlesztőknél kicsit más a helyzet, csak a végeredmény hasonló: a borítékolható csalódás. Esetükben az adósságukat csökkentő elszámoltatással visszajáró pénz nem a tartozásuk (és ezzel a törlesztőrészletük) csökkenésében csapódik ki, hanem a bankoknál landol, hiszen ki kell egyenlítsék a felhalmozott tartozásukat. A Bankszövetség szerint ebben a cipőben jár az adósok 18-20 százaléka. 

A fenti két csoport után marad az adósok nagyjából 40 százaléka, akik nem kértek árfolyamgátat de nem is volt lejárt, ki nem fizetett tartozásuk a bank felé. Most ők jártak a legjobban, ők azok, akik tényleg érzékelnek valamit az egész akcióból. A Bankszövetség szerint ők az „általános hitelesek”, az ő havi törlesztőjük átlagosan 20 százalékkal csökkent.

Eltérések ebben a körben is lehetnek, ugyanis nem mindegy, hogy ki milyen árfolyamon, milyen kamatszinttel, mekkora összeget és milyen futamidőre vett fel. A legjobban azok járnak egyébként, akiknél a bank sokszor élt az egyoldalú szerződésmódosítással (az adós kárára természetesen), mert ők most akár pár millió forintot is visszakaptak a bankjuktól, azokra pedig, akik most kevéssé érzik a részletcsökkenést, a bankjuk korábban nem vert rá annyi indokolatlan költséget. 

De vannak még speciálisabb csoportok is, például a türelmi idősök, vagyis azok, akiknek olyan hitelszerződésük volt, hogy egy ideig csak kamatot fizettek, és csak aztán kellett elkezdeniük a tőketartozást törleszteni. Sokan közülük pont mostanában értek el addig a pontig, hogy tőkét törlesszenek, ezért hiába a könnyítés, azt ők sem érzik a részletek csökkenésében, sőt, sokuknak még nőhetett is a havi fizetendő. 

A túl nagy tőketartozás

A beérkezett panaszos levelek alapján a másik nagy problémakör az, hogy a forintosítás után sokan még mindig több pénzzel tartoznak a bankjuknak, mint amennyit eredetileg felvettek, mindezt úgy, hogy már évek óta törlesztenek. Hogy történhetett ez? 

A nekünk író hitelesek többsége már egy jó részét visszafizette az eredetileg felvett összegnek, és a válság alatt az egekbe szökött törlesztők miatti emberi, pénzügyi, érzelmi és idegi áldozatok ellenére sokan kezdhetik újra onnan, mint 7-8 éve, ha nem az akkor fölvett összeg többszörösét kell még törleszteniük. Így simán előfordul olyan helyzet, hogy valaki végül 40 milliót költ majd egy valaha 18 millió forintot érő lakásra, vagy hogy valaki 27 milliót kell, hogy törlesszen egy kilencmilliós kölcsönre.

Ennek az a minden trükktől mentes oka, hogy 

míg a hitelüket a legtöbben 140-180 forintos svájcifrank-árfolyamon vették föl, a bankok most 256,5 forinton váltották át a frankhitel fennmaradó részét, a különbözetet pedig az adósnak kell kifizetnie.

Ez pedig azzal jár, hogy bár ki vannak mentve, mégis többet fizetnek forintban, mint amit gondoltak, vagy mint amiről szó volt a hitel felvételekor. Ez pedig nyilván sokakat frusztrál, és lássuk be, teljesen jogosan.

a tartozásunk jelenleg 17,7 millió forint, ennyi „maradt” a felvett 12 millióból úgy, hogy az elmúlt közel 7 évben 7,6 millió forintot fizettünk vissza.

– írta le egyik olvasónk a történetét.

Kinek 180, kinek 256 – a magas átváltási árfolyam

A fentiek az átváltási árfolyammal vannak összefüggésben. Sok hitelesben, aki levelet írt nekünk, felmerült a kérdés: ha az, aki megengedhette magának, hogy egyben visszafizesse a hitelét a végtörlesztés hónapjaiban, 180 forint/frank árfolyamon tehette, akkor a mostani forintosításnál miért piaci árfolyamon rögzítettek? Vagyis egy kicsit populistábban, ha a tehetősek törleszthettek 180 forinton, akkor a „keményen dolgozó kisembereknek" miért 256-on kell?

A kérdés abból a szempontból jogos, hogy sok szempontból igazságtalannak lehetne nevezni azt, hogy pont a jobb anyagi helyzetben lévő devizahitelesek voltak azok, akiknél az árfolyamkockázatot a bank állta. Akik később be tudtak lépni az árfolyamgátba, azoknak eddig az állam tette ugyanezt, míg a szegényebbeknek, akik egyik korábbi lehetőséggel sem tudtak élni, el kell könyvelniük a komolyabb árfolyamveszteséget. Ez persze nem a bankokon múlt, ők valószínűleg mindenkivel piaci áron törlesztetnének, ha tudnának.

Az, hogy a gazdagabbak jobb mentőövet kaptak a hitelválságból, alapvetően politikai kérdés, az Orbán-kormány döntése. 

Azt, hogy mindenki 180 forinton váltsa át a hitelét, valószínűleg amúgy már a magyar bankrendszer sem bírta volna ki, ami már így is a saját tőkéjének egyharmadát ráköltötte az elszámolásra, a kamatokkal és árrésekkel való elszámolás 744,4 milliárd forintba került a bankoknak.

Ráadásul a forintosítás miatt a bankok elnyelték a svájci frank januári emelkedése miatt jó nagy veszteséget is lenyeltek a bankok. Ez egyébként utólagos értelmet adott a teljes forintosítási meg elszámoltatási őrületnek, hiszen így tényleg el lehetett mondani, hogy sok adóst igen nagy árfolyamkilengéstől mentett meg a kormány. Ettől persze még nem kell szeretni a bankokat és a kormányt, mert a forintosításnál még nem tudhatták, hogy mi jön a devizapiacon, és hogy még az akkori piaci árfolyammal is mekkora szívességet tesznek az adósoknak.

A visszakapott összeg a levélíróinknál 0 és majdnem 4 millió forint között mozog, bár ez utóbbi azért ritkább. Többen írták, hogy nagyjából 1-1,5 milliót írtak nekik jóvá, ennyivel csökkent a forintban nyilvántartott adósságuk. Sokaknak viszont csak 3-500 ezret, és volt olyan olvasó is, akinek csak 20 ezer forintot. Itt is igaz, hogy azok kaptak többet, akik korábban rosszabbul jártak.

Kamatpara 

Sok hiteles amiatt is aggódik, hogy a most megállapított forintos törlesztőrészlete (ami tehát sok esetben nagyobb, mint amit eddig fizettek az árfolyamgátban), megint elszállhat, ha a jegybank a következő években kamatot emel.

Ez viszont valószínűleg elkerülhetetlen lesz, mert most kifejezetten alacsony a magyar alapkamat, a nemzetközi kamatkörnyezet viszont változni fog, ha a világ nagy jegybankjai az évekig tartó élénkítés után emelni kezdenek, és akkor az MNB-nek sem lesz egy idő után más választása. 

Ha Matolcsy úr gondol egyet, akkor 1%-os alapkamat-emelés nekem tizenezerbe fog fájni. Ha jön egy kis válság, akkor akár több százalékkal is emelni kell a kamatot, ami rögtön megint az egekbe emeli a törlesztőt is.

– mutatott rá egy olvasónk.

Ez valóban egy komoly probléma: Gergely Péter, a bankok termékeit összehasonlító Bankráció.hu hitelszakértője szerint mivel a törvényileg „megkapott" forinthitel 3 havonta változó kamatozású, ha a jegybank kamatot emel, akkor max. 3 hónap múlva akár 10-20-30 százalékkal emelkedhet a törlesztő. Ezért a szakértő mindenkinek azt javasolja, hogy

aki teheti, cserélje olyanra a hitelét, ahol 3-5-10-15-20 évre is fix a törlesztő, így nem kell aggódni a kamatemelések miatt. 

A Fidesz is elismeri, hogy nem mindenki járt jól

Rogán Antal fideszes frakcióvezető a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva azt mondta, hogy a hitelesek

  • 51 százalékának csökkent,
  • 26 százalékának változatlan maradt,
  • 23 százaléknál pedig növekedett a törlesztője,

de még utóbbiak is sokkal jobban jártak annál, mintha nem lett volna forintosítás (a frank említett erősödése miatt). Rogán is elmondta, hogy a törlesztőnövekedés azokat érinti, akinek „már 90 napon túli tartozása van, vagy valamilyen kombinált konstrukciót vett fel”.

Összességében lehet, hogy tényleg több ember járt jól, mint rosszul a forintosítással, legalábbis ahoz képest, ahogy járhatott volna a forintosítás nélkül.

De a megnövekedett tőketartozás, a rögzítései árfolyammal elkönyvelt árfolyamveszteség és az árfolyamgát vége miatt biztos, hogy többen bosszankodnak, mint akik a a számok szerint rosszul jártak. Ezt eddig hivatalos formában 323 ügyfél tette meg, pontosabban ennyien tettek panaszt az MNB alá tartozó Pénzügyi Békéltető Testületnél, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz (szintán az MNB része) több mint 11 ezer megkeresés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban.

Újabb segítség jöhet

Ezt egyébként a kormány is belátta, Rogán Antal már arról beszélt, hogy azoknak, akiknek növekedett a törlesztőjük, akiket már komolyan fenyeget a lakásuk elvesztése, nekik új adósmentő megoldásokat kell kidolgozni, amikkel már a nyáron előállhat a kormány. Ilyen lehet például a családi csődvédelem bevezetése, aminek a részleteiről már lehet tudni, a kormány szerint pedig már szeptembertől ez fogja kimenteni a jelzáloghiteleseket az adósságcsapdából. 

A Bankszövetség is a magáncsőd felé mutogat, mint amibe kapaszkodhatnak azok az adósok, akiken a forintosítás sem segített. Ezenkívül Becsei András, a Bankszövetség alelnöke szerint már régóta javasolják a kormánynak, hogy duplázzák meg a Nemzeti Eszközkezelő keretét, hogy az még több bajba került adósnak tudjon segíteni.

Az tehát látszik, hogy még messze nem ért véget az adósságválság Magyarországon, és a 2000-es évek nagy dobása még évekig kísértheti a magyar közéletet. A családokat, akik pedig nemrég kibontották az elszámolási borítékot, még akár évtizedekig.

Itt lájkolhatja az Indexet a Facebookon, ha még nem tette, és a cikket is itt kommentelheti.

Sok a csalódott ember a devizahitelesek megmentése után is. Ezek miatt szomorúak:

Posted by Index.hu on Monday, May 25, 2015