Valter
15 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Szörnyen hülyék vagyunk a pénzügyekhez

2016.04.18. 11:28
Nagyon kapós lett a magyarok körében az állampapír és a befektetési alap az elmúlt időszakban. Ennek köszönhetően ma Magyarországon a legtöbb pénzt már nem bankbetétben, hanem értékpapírokban tartják a háztartások. Nincs is ezzel gond addig, amíg valaki a kockázatok tudatában választ magának befektetést. A Bankmonitor elemzéséből az is kiderül, hogy a magyarok biztonságos befektetésnek tartják az ingatlant és a nemesfémeket, pedig ez egyáltalán nem igaz. És, hogy mibe rakja a pénzét? Az a cikkből nem fog kiderülni, de legalább lesz pár szempont, amit mérlegelhet.

A magyar lakosság még mindig bankbetétben tartja a legtöbb pénzt annak ellenére, hogy ma már szinte semmilyen kamatot nem fizet ez a megtakarítási forma. 

bakráció 01.png

Az viszont a grafikonon is látszik, hogy bár a magyar megtakarítások összességében szépen növekednek, a bankbetétek állománya valójában nem nő, sőt, inkább csökken. A növekedést a kötvények, a  befektetési alapok  és a készpénz kategóriák adják. Ennek köszönhető az is, hogy ha összeadjuk az értékpapírokat, akkor észrevehetjük, hogy ezek együtt összesen nemrég meghaladták a bankbetéteket. Érdekes, akár történelmi jelentőségű váltásnak is nevezhetjük ezt.

bankráció 02.png

De miért van ez így?

Valószínűleg ezek miatt:

  1. a kamatok nagyot estek Magyarországon. Pár éve még 5-10 százalékot fizettek a bankok a betétekre. Ma már ez inkább 1-2 százalék körül van. Ilyen körülmények között érthető, ha akiknek van félretehető pénzük, elkezdik keresni, hogy betét helyett mi másba fektethetnének.
  2. Mindeközben az állam magas kamatokkal igyekszik átcsábítani a befektetőket az állampapírokhoz, hogy az államadósságot ne a külföldiek, hanem sokkal inkább a hazai lakosság finanszírozza. Ez azért fontos, mert egy adott ország lakossága mindig stabilabb megtakarító, mint a külföldi befektetők, spekulánsok. Miközben a bankbetétek csak 1-2 százalékot, az állampapírok 2-4 százalékot fizetnek és ugyanúgy biztos befektetések.
  3. A magas kamatok mellett az állam sokat reklámozta az állampapírokat, mint befektetéseket.
  4. A befektetési alapok előretörése mögött részben az a tényező áll, hogy a lakosság hajlamos azt nézni, amikor ilyeneket vesz, hogy mennyit hoztak az elmúlt 1-2 évben. Mivel a visszatekintő hozamok gyakran 10 százalék körül vannak, megveszik, mert azt hiszik, hogy akkor a jövőben is ennyit hoznak majd. Pedig ez egyáltalán nem biztos. Lesznek olyan kockázatosabb alapok, amik a jövőben is magas hozamot adnak majd. De sok alap múltbéli hozama azért magas, mert akkor még a betéti, illetve állampapír kamatok is magasak voltak. Viszont mivel ezek leestek, a jövőben már ezek az alapok sem fognak jól hozni.

Hülyék vagyunk

Hogy a befektetési alapokat sokan félreérthetik, valószínű az alapján a kutatás alapján is, amit a CIB Bank megbízásából a GfK készített. Kimutatták, hogy a heti rendszerességgel internetező 25-69 éves lakosság fele csak közepesnek tartja saját pénzügyi tudását, mindössze egyharmaduk mondta azt, hogy ennél jobban tájékozott.  A befektetési alapokkal kapcsolatban csapnivaló a magyarok tudása:

  • mindössze 9 százalék vallja magát tájékozottnak
  • közepes ismeretekkel 45 százalék rendelkezik
  • 46 százaléknak saját bevallása szerint semmi tudása a témában.

A megkérdezettek nyolc százaléka válaszolta azt, hogy befektetési alapban tartja a pénzét. A legtöbben a részvényalapokat, tőkevédett alapokat, ingatlanalapokat és pénzpiaci alapokat ismerik. A származtatott alapokról kevesebb, mint a megkérdezettek 6 százalékának van pontos fogalma. Ha öt millió forintot kellene befektetnie a válaszadóknak,

  • töredékük (12 százalék) választana befektetési alapokat,
  • míg 35 százalék fektetné a pénzt ingatlanba,
  • 30 százalék venne állampapírt,
  • 18 százalékuk nemesfémet venne,
  • 17 százalék pedig folyószámlán tartaná.

Befektetési alapot a legtöbben a minél magasabb hozam elérése érdekében választanának. Az ingatlanbefektetés, az állampapír és a nemesfém azért is vonzó, mert ezek biztonságos befektetések. Itt is érdemes megállni egy percre, mert hatalmas félreértés, hogy a nemesfém, vagy az ingatlan biztonságos befektetés lenne. Két példával gyorsan lehet cáfolni ezt a tévhitet:

  1. Magyarországon a lakások ára átlagosan még mindig nem érte el azt a szintet, ahol 2008-ban volt. Lassan 10 év telt el és még mindig bukóban van az az átlagos lakásvásárló, aki 2008-ban fektetett be.
  2. Az arany árfolyama 2011 elején 2000 dollár volt unciánként. Most 1250 dollár az ár. 5 év eltelt, és aki 2011-ben vásárolt, még mindig csaknem 50 százalékos veszteségben ül.

És akkor mibe fektessünk?

Sajnos nincs olyan befektetés, ami mindenkinek egyformán alkalmas. Hogy kinek mi a jó befektetés, az leginkább attól függ, hogy milyen céllal akarunk befektetni, hogy hány évesek vagyunk, hogy mennyi a jövedelmünk, mekkora a vagyonunk és mennyire szeretjük a kockázatot.

Általánosságban annyit azért megállapíthatunk, hogy ha ma Magyarországon valaki teljesen biztonságos befektetést keres, akkor az állampapírok jelentik a jó választást. Nagyon jó kamatot fizetnek és a Magyar Államkincstárban nagyon olcsó a számlavezetés.

A befektetési alapok között is nagyon jó választások léteznek, de mivel a részvény és a kötvénypiacok is 7 éve szárnyalnak, nem biztos, hogy most van itt az ideje beszállni. Talán inkább olyan érdemes keresni, ami tőzsdei pánikok idején is pénzt tud termelni. Ezek leginkább az abszolút hozamú alapok.