Laura, Alida
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Német gigabank miatt retteg a pénzvilág

GettyImages-610888410
2016.09.30. 08:53
Óriási bírságot kapott nemrég a legnagyobb német bank az USA-ban: az amerikai hatóságok azt akarják, hogy a botrányt botrányra halmozó Deutsche Bank 14 milliárd dollárt fizessen be a washingtoni államkasszába a 2008 előtti bűneiért. Pedig a bank enélkül is elég rosszul áll, a válság óta nem tudta összeszedni magát. Most mindenki azt találgatja, ők lesznek-e a következő Lehman Brothers. Valószínűleg nem – de a Lehman csődje előtt is mindenki azt gondolta, hogy kár izgulni.

Pár napja az egész nemzetközi pénzügyi sajtó azon pörög, hogy Németország legnagyobb pénzintézete, a Deutsche Bank (DB) részvényei zuhanni kezdtek, és végül 33 éves mélyponton landoltak. Bár az árfolyam azóta már kicsit javult, a világsajtó tele van most olyan cikkekkel, amik azt találgatják: vajon a Deutsche lesz-e a következő Lehman Brothers, ami majd bedönti a világgazdaságot.

Bár a német kormány hivatalosan tagadja, hogy az adófizetők pénzén mentenék ki a bajba került bankot, és a bank igazgatója, John Cryan is naponta lenyilatkozza, hogy nekik aztán nincs szükségük állami mentőcsomagra, a Die Zeit szerdán meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról írt, hogy a kormány arra is hajlandó lenne, hogy 25 százalékos részesedést szerezzen a bankban. Ezt akkor tennék meg, ha a Deutsche nem tudja kifizetni azt a bírságot, amit az USA akar behajtani, amiért a válság előtt fedezet nélküli, úgynevezett toxikus kötvényeket forgalmaztak.

De hogy jutott ide Németország legnagyobb bankja, ami ráadásul a nemzetközi pénzügyi rendszerben is elég komoly tényezőnek számít? És mi lesz ennek a vége, tényleg újabb gazdasági válság jön?

A válság óta nem szedték össze magukat

A hétfői, több mint hatszázalékos zuhanás nem előzmény nélküli: valójában már bőven azelőtt esni kezdtek a részvények, hogy az USA igazságügy-minisztériuma bejelentette, 14 milliárd dollárra büntetné a bankot, amiért az fedezet nélküli kötvényeket adott el a befektetőknek. Ahogy az ábrán is látszik, a bank papírjai a válság óta mélyrepülésben vannak.

forrás: db.com
forrás: db.com

A 14 milliárdos büntetés nem fix, egyelőre tárgyalások folynak a bank és az amerikai hatóságok között arról, hogy mennyi legyen a végleges összeg, a Deutsche legfeljebb a bírság felét lenne hajlandó kifizetni. Mindez érthető is: a 14 milliárdos büntetés a bank 69,5 milliárd dollárnyi saját tőkéjének ötödét vinné el.

A bank körül ezen kívül is sok volt a botrány az utóbbi időben, a Deutsche volt a 2012-ben feltárt Libor-botrány egyik főszereplője is. Itt több bank a bankközi kamatlábak manipulálásából csinált pénzt, a bank akkor 2,5 milliárd dolláros büntetést kapott. És nem ez volt tavaly az egyetlen büntetésük: azért is kaptak egy kisebb pénzbírságot az USA-ban, mert kiderült, az Egyesült Államok pénzügyi embargója ellenére üzleteltek burmai, líbiai, szudáni, iráni és szíriai partnerekkel. Az amerikai és európai hatóságok pedig vizsgálódnak egy másik ügyben is, a gyanú szerint a bank orosz leányvállalata pénzmosásban segédkezett.

A bank vezetését 2015 júliusában átvevő John Cyran hatalmas leépítést hajtott végre, csaknem 20 ezer munkatárstól vált meg, eladta a kínai leányvállalat egy részét, illetve egy ideje már árusítja a Postbank nevű leányvállalatot is, egyelőre sikertelenül. A cég csak idén az értékének a felét vesztette el eddig, így miközben piaci kapitalizációban lassan akkorára zsugorodik, mint az OTP, a mérlegfőösszege 53-szorosa Csányi Sándor bankjának.

Mennyit számít, ha bukik a Deutsche Bank?

Nem csak a pénzügyi sajtó huhogásáról van szó, amikor a Lehman Brotherst emlegetik, a Nemzetközi Valutaalap idén nyáron kiadott egy elemzést, amiben a nemzetközi pénzügyi rendszer szempontjából legkockzatosabb banknak minősítették a német gigabankot az HSBC és a Credit Suisse után. Az IMF elemzése szerint a bank sokkal nagyobb veszélyt jelent a nemzetközi piacain, mint Németországban.

Ennek az is az oka, hogy a Deutsche Bank nagyon meghatározó szereplőnek számít a derivatív pénzügyi termékek piacán. Ezek olyan komplex pénzügyi eszközök, amikkel a befektetők például árfolyam- vagy kamatmozgások ellen tudják bebiztosítani magukat. A 2008-as válság kialakulásában kulcsszerepet játszottak az ilyen eszközök, egy idő után olyan komplex termékek alakultak ki belőlük, hogy a piac szereplői már nem tudták felmérni, hogy a megvásárlásukkal valójában mekkora kockázatot is vállalnak.

Az IMF nincs egyedül a kétségeivel: az amerikai jegybank, a Fed idén nyáron fejezte be a stessztesztjét, aminek az a célja, hogy felmérjék, hogy egy esetleges pénzügyi sokk milyen hatással lenne az egyes piaci szereplőkre. Ebből az derült ki, hogy a vizsgált 33 bankból a spanyol Banco Santander mellett a Deutsche Bank nagyon sérülékeny. Hasonlóan gyengén szerepelt a bank az Európai Bankhatóság stressztesztjén is: a hatóság által megvizsgált 51 európai nagybank közül a Deutsche Bank lett a negyedik legkockázatosabb, és az is kiderült a vizsgálatból, hogy a Deutsche Európa egyik leggyengébben tőkésített bankja.

Ezek alapján látszik, hogy komoly kockázatot hordoz a bank bedőlése, ugyanakkor az elemzők között bőven vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a bank bedőlése esetén nem alakulna ki a 2008-ashoz hasonló válság. David P. Goldman, a Credit Suisse volt igazgatója például arra hívja fel a figyelmet, hogy a Deutsche Bank derivatív ügyletei átláthatóak, ráadásul ha a bank olyan helyzetbe kerülne, a 2008 óta életbe lépett európai bankszanálási szabályok alapján simán leválasztanák a bankról a rossz hiteleket kezelő részeit. A bankszanálásnak az a lényege, hogy ha becsődöl egy bank, az minél kisebb terhet jelentsen a vétlen adófizetőknek és a reálgazdaságnak.

A szanáláskor a költségvetés nem menti ki bankot, de mégsem engedik felszámolásba, hanem a legfontosabb funkcióit, állományát (elsősorban biztosított betéteit) helyezik biztonságba: legtöbbször egy stabil piaci szereplőhöz vagy egy köztulajdonú, úgynevezett hídbankba. Itt írtunk kicsit részletesebben erről az egészről.

Mi fog történni?

A Forbes Goldmannál sokkal pesszimistább szerzője szerint simán elképzelhető, hogy Merkel egész egyszerűen csak blöfföl, amikor arról beszél, hogy nem mentené ki a Deutschét, és mindezzel az a célja, hogy lealkudja a bírság összegét, amiről az amerikai hatóságot és a bank még tárgyalnak. Valójában viszont még a Forbes szerzője szerint is valószínűbb, hogy szanálás lesz a dolog vége. Ennek alternatívája lehet, hogy a bajban lévő bank összeolvad egy másik nagybankkal, például a Commerzbankkal.

Jelenleg ugyanakkor még nem tartunk ott, hogy ezeket az opciókat komolyan mérlegelni kelljen, mert a bank tőkeemelésre készül, ami azt jelenti, hogy új részvényeket akarnak kibocsátani a tőzsdén, amiből pénzhez juthatnak. Az, hogy pontosan mennyi pénzhez juthatnak viszont még függ attól, hogy milyen egyezséget sikerül összehozni az amerikai hatóságokkal.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!