Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Matolcsy: NATO-szövetséges ország nagykövetsége támadta az MNB-t

2017.02.22. 11:53
Matolcsy György jegybankelnök szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015-ös évét értékelte: azonkívül, hogy kiderült, a jegybank mindent nagyon jól csinált, Matolcsy arról is beszélt, hogy valakik 2015 áprilisában a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek egy NATO-szövetséges ország budapesti követségének segítségével.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint az általa vezetett intézmény kivételesen sikeresen működött 2015-ben, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett – írja az MTI.

D KOS20170222007
Fotó: Koszticsák Szilárd

Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában azt mondta, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el.

Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re. Abban az évben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország: először a Buda-Cash, majd a Hungária, végül a Quaestor nevű csalárd cég „dőlt be”, mert a jegybank új vizsgálati módszerével megtalálta a 10-15 éve felhalmozott trükköket, amelyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől – mondta.

Kormánybuktató szándékú NATO-szövetséges

Matolcsy György szerint a csalók megtalálása jó hír, az árnyék azért vetül rá mégis, mert a Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik. Úgy fogalmazott: ami történt, egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el.

Matolcsy György ezt úgy magyarázta, hogy az MNB megtalálta volna a csalárd brókercégeket, mert már ott voltak a cégeknél, de nem mindegy, mikor. Nem mindegy, hogy január-márciusban találták meg vagy májusban – mondta.

Szerinte azért találták meg 2015 elején, mert

valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára.

Ez a bankpánik be is következett: négy városban négy órát tartott. Mondhatnánk, hogy nem sok, de sokkszerű volt az, hogy „egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt”.

Az MNB elnöke szerint a jegybank azonban úgy működött, hogy ez ne következhessen be. 15 hónappal az MNB és a pénzügyi felügyelet integrációja után leleplezték a csalásokat, a jegybank nem felelős, hanem a jegybank leplezte le a csalásokat.

A jegybanknál rákérdeztünk, hogy:

  • Melyik NATO-szövetséges országra utalt Matolcsy György?
  • Milyen eszközökkel vitték véghez a támadást, és mit tett az MNB az elhárítása érdekében?
  • Várható-e még hasonló támadás?

A cikket frissítjük, amint a válaszokat megkaptuk.

Mindent nagyon jól csinált a jegybank

Matolcsy szerint a sikerek nem önmagában a jegybank, hanem a magyar állam sikerei: Magyarország bizonyította, hogy lehet olyan állami intézményeket működtetni, amelyek szabályozzák a piacot, de levegőhöz is engedik a vállalkozásokat, segítik a növekedést és foglalkoztatást, de nem avatkoznak be olyan módon az üzleti életbe, amely gátolná annak önállóságát – mondta. A siker elérésében kiemelte a 2010-es kormányváltás utáni gazdasági fordulatot is.

Matolcsy György értékelése szerint az MNB 2015-ben is „konzervatív politikával, de kreatívan, innovatívan használta a jegybanki eszköztárat”. Emlékeztetett arra, 2015-ben 1,35 százalékra csökkent az alapkamat. Most 0,9 százalék, historikus mélypont – mondta, megjegyezve, ez esetben a mélypont egy nagyon jó dolog, mert alapkamat csökkentése miatt az összes hitelkamat kedvező, az államadósság finanszírozása pedig olcsóbbá vált.

Matolcsy arról is beszélt, hogy:

  • A 2015-ös siker egyik „legfőbb forrása” a növekedési hitelprogram, amelynek keretében mára 2600 milliárd forintot kaptak a mikro-, kis- és közepes vállalkozások.
  • 2013 és 2015 között 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása.
  • Az államadósság átárazódása miatt a megtakarítás 2020-ra elérheti a GDP két százalékát, mintegy 600 milliárd forintot. 
  • Az önfinanszírozási program nagyon sikeres lett: 2015 végére 31 százalékra csökkent a deviza aránya az államadósságban.
  • Az MNB 2015-ben – 2002 után először – osztalékot fizetett a költségvetésnek: 95 milliárd forintos nyereséget értek el, amelyből 50 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe.
  • A jegybanki alapítványoknak juttatott forrásokat kifogásoló ellenzéki bekiabálásra reagálva Matolcsy azt mondta, hogy az MNB „az összes programjával együtt 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is ezermilliárd forintot ad vissza Magyarországnak”. A szocialisták által kinevezett jegybanki vezetésre utalva közölte, hogy az a vezetés körülbelül ennyit vitt el.