A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1598,32 pontos, 9,15 százalékos emelkedéssel, 19062,34 ponton zárt pénteken. A Mol árfolyama 7,97 százalékkal 14900 forintra erősödött, az OTP részvények ára 14,94 százalékkal 7000 forintra nőtt.

MTI

Ma délután körülbelül 100 volt Hungerit dolgozó tüntetett az osztrák Négy Mancs Alapítvány budapesti irodája előtt azt követelve, hogy haladéktalanul vegye le a céget az általa készített német és osztrák áruházláncoknak megküldött feketelistáról. A Hungerit dolgozói szerint az alapítvány tévesen és jogtalanul járt el, amikor hadjáratot indított ellenük és a magyar hízott libatenyésztés ellen, aminek következtében 200 elveszítették munkahelyüket. A Négy Mancs magyar vezetőjének véleménye szerint az agrártárca és az alapítvány közötti közelmúltban történt egyeztetések sikerre vezettek, így várhatóan október 1-től hatályba lépő minisztériumi rendelettel megoldódik a probléma, és levehetik a céget a feketelistáról. A rendelet tartalmazza, hogy a Hungerit termékeinek csomagolásán jól látható címke jelölje, hogy az hízott libát tartalmaz. Emellett egy kódex is életbe lép, amely az állati termékek nem kifogásolható eljárással történő előállítására 10 éves átmeneti időt biztosít a magyar feldolgozók számára.

Független Hírügynökség

Pozitívról stabilra mosósította Oroszország hosszú lejáratú devizaadósságra vonatkozó kilátásait az S&P. A hitelminősítő azt követően döntött így, hogy a pénzpiaci válság súlyosbodása igen komoly zavarokat okozott az orosz pénz- és tőkepiacokon. Oroszország hosszú lejáratú devizaadósságának minősítését nem változtatta az Standard&Poor's, továbbra is BBB+. A döntés hátterében az áll, hogy a pénzügyi válság mélyülése kapcsán Oroszországban igencsak felerősödtek a gazdaságpolitikai kockázatok. Amennyiben az orosz fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanság tovább nő, úgy nem kizárt, hogy a külföldi befektetők kivonulnak, ami növelné az ország külső fizetőképességével és növekedési pályájával kapcsolatos aggodalmakat.

Nagy nyereséggel nyitottak a vezető mutatók New Yorkban, miután a befektetők örömmel nyugtázták azokat az összehangolt erőfeszítéseket, amelyekkel a világ kormányai igyekeznek úrrá lenni a gyűrűző hitelválságon. Hozzájárult a mutatók erősödéséhez az is, hogy az amerikai értékpapír-felügyelet elrendelte a tőzsdén jegyzett 799 pénzügyi cég részvényeinek úgynevezett short (rövid) eladásait a befektetők és a piacok védelmében. A mai kereskedés indításakor a tőzsde DJIA mutatója 3,69 százalékkal, a Nasdaq composite index 4,49 százalékkal emelkedett, nagyjából fél órával később a DJIA 3,98 százalékos, a Nasdaq Composite 3,99 százalékos nyereségnél járt. A New York-i tőzsde nyitásakor a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek is emelkedtek: a londoni FTSE-100 mutató 8,67 százalékkal, a frankfurti DAX-30 5,37 százalékkal. Tőzsdenyitáskor a Brent könnyűolaj jegyzése októberi szállításra Londonban 3,60 dollárral 98,79 dollárra nőtt, az amerikai könnyűolaj (WTI) 3,65 dollárral 101,53 dollárra drágult. Az euró az amerikai tőzsdenyitás idején 1,4411 dollár volt.

MTI

Soros György pénteken a francia Le Monde című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a globális pénzügyi rendszer széthullásának még fennáll a veszélye, mert a pénzpiaci helyzet súlyosbodott, és a bankok törékenysége nőtt. A magyar származású milliárdos befektető ugyanakkor megjegyezte: a piacok egyelőre működnek tovább, az "újdonság" a pénzügyi rendszer szétrobbanásának veszélye. Soros elsősorban a Fed régebbi elnökét, Alan Greenspant tartja felelősnek a mostani pénzügyi válságért, mivel túl sokáig és túl alacsonyan hagyta a kamatokat, és szabad teret engedett a "pénzügyi innovációnak", úgy gondolva, hogy azzal többet lehet nyerni, mint veszíteni. A nagybefektető egyébként esélyt lát arra, hogy kamatcsökkentésre kerüljön sor, nevezetesen az EKB részéről, mert Európában a nyersanyagok árainak visszaesése deflációs szakaszhoz vezet. Pár nappal ezelőtt a 77 éves Soros György azt jósolta, hogy a pénzügyi piacok jelenlegi válságának még messze nincs vége. A legsérülékenyebb gazdaság Európában a briteké, pénzügyi ágazatuk is - amely a brit gazdaság egyik fő szegmense - a legsebezhetőbb.

MTI

Akár a jövő hét vége előtt sztrájkba léphetnek a vasutasok, miután a pénteki egyeztetésen sem engedett a MÁV az álláspontjából - közölte Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke. A szakszervezet tett gesztusokat a pénteki tárgyaláson  - mondta az elnök, de a részleteket nem ismertette. A MÁV nem engedhet az álláspontjából, miután a követeléseknek nincs gazdasági alapja - reagált Sigulinszki Tibor szóvivő. A VDSZSZ eredeti követelése 10 százalékos többlet béremelés a kiszervezett MÁV-társaságok munkavállalóinak a megajánlott 6,9 százalék felett, a MÁV Cargo privatizációs bevételéből 250 ezer forint kifizetése valamennyi vasutas számára. Ez egészült ki azzal a követeléssel, hogy a korábban bezárásra szánt 38 vasúti szárnyvonalon maradjon meg a személyszállítás, a munkáltató 1,1 százalékos béremeléssel kompenzálja a vártnál magasabb inflációt, továbbá a MÁV-társaságoknál az idén ne legyen létszámleépítés munkáltatói érdekből. A tárgyalásokat jövő pénteken folytatják.

MTI

A kőolaj árának csökkenése várhatóan nem fogja jelentősen befolyásolni a Mol nyereségességét - mondta a Reutersnek a Mol vezérigazgatója. Mosonyi György leszögezte: a finomítói árrés stabil és a dollár erősödése is kedvező a Mol fő üzletágai számára, mivel a magyar cég alapvetően a feldolgozásban érdekelt vállalat, és a dízel, illetve a benzin esetében stabilizálódott, sőt még javult is a finomítói árrés. Korábban elemzők azt állították, hogy a kőolaj árának csökkenése negatív hatással lesz a Mol kitermelő üzletágára, a cég számára azonban a feldolgozás a kulcsterület, ahol a dízel, vagy a gázolaj üzemanyag árrése nagyon magas, és a benzin árrése is kedvezően alakul. Ez kedvez a Mol-nak, hiszen a Mol termékpalettájában a hangsúly a dízel irányába tolódik el.

MTI

Az orosz kőolaj és földgáz külföldi vásárlóinak a jövőben dollár helyett rubelben kellene fizetniük, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz kormányfő Szocsiban egy befektetői konferencián. Az Itar-TASZSZ beszámolója szerint az átállás fokozatosan következne be. Oroszország azt szeretné elérni, hogy a rubel ugyanolyan tartalékvaluta legyen, mint amilyen az amerikai dollár. A Gazprom korábban már tett olyan javaslatot partnereinek, hogy 2009-től rubelben számoljanak el. Mindenesetre a múlt héten Alekszandr Medvegyev, a Gazprom igazgató tanácsának helyettes elnöke azt mondta, hogy az Európának szállított orosz földgáz átlagára október 1-től 500 dollár lesz ezer köbméterenként. Péntek délben a londoni bankközi kereskedelemben egy dollár 25,526 rubelt ért, ezzel a dollár 0,46 százalékkal jobb volt a rubellel szemben, mint csütörtökön későn, és 3,89 százalékkal erősebb, mint tavaly év végén.

MTI

A szlovák kormány új atomreaktor építését tervezi a Jaslovské Bohunice-i atomerőműben. A kivitelezéssel a francia AREVA vállalatot bíznák meg, jelentette be Robert Fico miniszterelnök. Az idei év végén az uniós csatlakozási szerződés értelmében leállítják a Jaslovské Bohunice-i erőmű egyik, elavultnak tartott reaktorát, ennek következtében Szlovákia áramimportra kényszerül. Az új beruházás a leállítással kieső kapacitást pótolná.

MTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 945,49 pontos nyitás után tovább emelkedett pénteken délelőtt. A BUX 11.30 órakor 18.489,37 ponton állt, ami a csütörtöki záró értékéhez képest 1025,35 pontos, 5,87 százalékos emelkedés, a pénteki nyitásnál 79,86 ponttal magasabb. A részvénypiac forgalma délelőtt 17,9 milliárd forint volt, a vezető részvények emelkedtek az előző napi záráshoz képest. A Mol 5,14 százalékkal 14510 forintra, az OTP 8,70 százalékkal 6620 forintra, a Magyar Telekom 4,23 százalékkal 740 forintra, a Richter 3,96 százalékkal 27860 forintra erősödött.

MTI

Ringier AG eladta ukrajnai leányvállalatát, a Free Media Ukraine-t a román Adevarul Holding SRL kiadóinak.  A 106 főt foglalkoztató ukrajnai céget 2006 tavaszán vásárolta meg a svájci kiadó. A Free Media Ukraine adja ki a Blik napilapot. A Ringier stratégiai okokból döntött a cég eladása mellett, a jövőben a sikeres Közép- és Kelet-Európai tevékenységeire fog fókuszálni. A kiadó tájékoztatása szerint az ukrajnai piac nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat.

MTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 945,49 pontos emelkedéssel, 18409,51 ponton nyitott ma reggel. A csütörtöki záró értékéhez képest 5,41 százalékkal erősödött.

MTI

Megfordult a befektetői hangulat, lendületesen erősödik a forint. Az eurót 240,60/70 forinton jegyezték délelőtt negyed tízkor a budapesti bankközi kereskedelemben, szemben az előző délutáni 242,25/35 forinttal, ez 0,68 százalékos forint erősödésnek felel meg. A nemzetközi pénzpiacokon javult a hangulat, az amerikai és ázsiai értékpapír-piacok erős nyereségekkel zártak. A dollárt 169,35/45 forinton jegyezték negyed tízkor az előző délutáni 168,50/60 forinttal szemben. Az euró 1,42 körüli árfolyamra gyengült a dollár ellenében az előző napi 1,45 körüliről.

MTI

Az idén 7,934 millió tonna kalászos gabona termett az országban, 2,343 millió tonnával, 41,9 százalékkal több az előző évi 5,591 millió tonnánál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A közlemény szerint az idén 1,694 millió hektáron termeltek gabonát, 1,7 százalékkal nagyobb területen mint tavaly. A KSH adatai szerint 2007-ben 5,591 millió tonna kalászos gabona termett, mintegy 9 százalékkal kevesebb a 2006. évi 6,141 millió tonnánál. Tavaly 1,666 millió hektáron termeltek gabonát, ami 63 ezer hektárral, 3,9 százalékkal több volt, mint 2006-ban. A legjelentősebb kalászos gabonaféle, a búza termésmennyisége ugyancsak 42 százalékkal növekedett, és az idei termés 26 százalékkal magasabb a 2003-2007-es évek átlagos termésmennyiségénél. Búzából 2008-ban az előző évinél 1 százalékkal nagyobb területen, 1,125 ezer hektáron, 5.020 kilogrammos hektáronkénti termésátlag mellett, közel 5,7 millió tonnát takarítottak be. Rozsból a tavalyinál 8 százalékkal nagyobb területen, 2.630 kilogrammos hozam mellett 114 ezer tonna termett.

MTI

A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken, követve a Wall Street csütörtöki példáját, lelkesen elemelkedett a csütörtökön elért, hároméves mélypontról, arra a hírre, hogy az amerikai pénzügyi kormányzat állami ügynökség alakítását tervezi a pénzintézetek jelzáloghitelekhez kapcsolódó, rossz követeléseinek átvételére, illetve refinanszírozására. A japán bankok 10-12 százalékkal drágultak a nap folyamán. A dollár gyors javulása megsegítette a nagy exportőrök részvényeit is. A tokiói tőzsdezárás előtt a sanghaji összetett mutató 9,5 százalékos nyereségben volt, a többi ázsiai piac is meggyőzően javult. Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója pénteken 431,56 pontos, azaz 3,76 százalékos nyereséggel 11 920,86 ponton zárt, 22,13 százalékkal alacsonyabban az év véginél. Ezen a héten 2,41 százalékot vesztett, a múlt héten 0,02 százalékot nyert, az előző héten 6,58 százalékot vesztett. Augusztusban 2,27 százalékot vesztett, júliusban 0,78 százalékot vesztett, az első félévben 11,93 százalékot vesztett. Tavaly 11,13 százalékot vesztett, négyévi nyereségsorozat után először volt éves vesztesége, ezzel tavaly a tokiói részvénypiac volt a legrosszabb a világ nagy értéktőzsdéi közül.

MTI