Kevés a szakképzett szakmunkás, sok a marketinges és a pénzügyes
Egyre kevesebb fiatal jelentkezik szakmunkástanulónak, a hiányszakmákban végzettek több mint fele pedig annak ellenére elhagyja a pályát, hogy munkájukra szükség lenne, hangoztatta előadásában Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke kedden Szombathelyen. Továbbra is nagy gondot jelent, hogy a gazdaság igénye és a szakképzés között komoly eltérések vannak, alig akad jelentkező például gépi-forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos, villanyszerelő, mechatronikai műszerész, ács-állványozó, pék, egészségügyi, vagy akár textilipari szakmákra. A kamara alelnöke szerint a problémát az is súlyosbítja, hogy a munkáltatók sok helyen a minimálbérhez közeli összeget kínálnak ezekben a szakmákban, amiből nem fedezhetőek a megélhetés költségei. Bihall Tamás szólt arról is, hogy a szakképzés prioritásait a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok döntései is alakíthatják, hiszen ezek a testületek dönthetnek arról, hogy egy-egy régióban mely képzéseket, mely szakmákat támogassanak kiemelten a szakképzési alapból. A kiemelten támogatott szakmák körében kellene elkölteni a decentralizált forrásokat, az új forráselosztás szerint ugyanis 2010-ben előre láthatólag 3,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra a munkaerő piaci alap képzési részében. Bihall szerint még a szakmunkásképzésben jelenleg meglévő alacsony gyermeklétszám mellett is muszáj egyfajta markáns átrendeződést végrehajtani a fizikai szakmák és az úgynevezett "ügyintézői szakmák" között. Az ügyintézői típusú szakmák túlsúlya ugyanis szerinte elképesztő, túl sok marketing ügyintézőt, pénzügyi ügyintéző, kereskedelmi ügyintéző, irodai asszisztens, jogi asszisztens kerül ki a képző intézményekből.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
