Nyoma sincs az előző kormány túlköltekezésének

2010.07.05. 12:02
A KSH beszámolója szerint nincs nagy feszültség az idei költségvetésben, de beavatkozás szükséges a hiánycél tartásához. A pozitív adatok elsősorban azzal indokolhatók, hogy a költségvetés bevételei jelentősebb mértékben növekedtek, mint a kiadások.

A kormányzati szektor 2010. első negyedévi hiánya az előzetes adatok szerint 259 milliárd Ft volt, a GDP 4 százaléka. A 2009. első negyedévihez képest a hiány 54 milliárd Ft-tal, GDP-arányosan 0,8 százalékponttal alacsonyabb, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az uniós módszertan szerint készülő statisztikában tehát nem látszik, hogy a kormány a választások előtti időszakot a szokásos költekezéssel töltötte volna. A pénzügyi számlák múlt héten megjelent adatai - némileg más módszertannal - hasonló eredményt mutatnak: az első negyedévben a kiigazítatlan adatok szerint 0,4 százalékpontos, a szezonálisan igazított számok szerint 1 százalékpontos volt az elmaradás a hiányban az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

A bázisidőszakinál alacsonyabb hiány kialakulása arra vezethető vissza, hogy a bevételek nagyobb mértékben növekedtek, mint a kiadások. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2010 első negyedévében a kormányzati szektor bevétele 2942,4 milliárd forint, kiadása 3201,7 milliárd forint, hiánya 259,3 milliárd forint volt.

A bevételek 2010 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 3,1 százalékkal növekedtek. Elsősorban a termelési és importadók emelkedtek jelentős mértékben (15,9%), ezen belül az áfabefizetések 25,9 százalékkal nőttek. A jövedelemadó-bevételek (11,9%) és a társadalombiztosítási járulékok (8,4%) ugyanakkor jelentősen visszaestek.

A kiadások 2010 első negyedévében 1,1 százalékkal növekedtek. A felhalmozási kiadások (19,5%), a folyó termelőfelhasználás (10,2%) és a munkavállalói jövedelem (5,6%) növekedési üteme jelentősen meghaladta az átlagot. A kamatkiadások (5,4%) és a pénzbeli társadalmi juttatások (4,6%) ugyanakkor jelentősen csökkentek. A fenti adatok arra utalnak, hogy nincs óriási feszültség az idei költségvetésben, de nem cáfolják azokat a nézeteket, mely szerint beavatkozás nélkül azért valamivel magasabb lenne a hiány a 3,8 százalékos GDP-arányos célnál. Ezt a feszültséget a tartalékok zárolása és az új kormányzat intézkedéseinek egyenlege (főként a bankadó miatt) megoldhatja.