A magyar csoda Mercedesen érkezhet

2014.05.26. 10:06
11 hozzászólás
2002 óta fokozatosan lemaradunk régiós versenytársainktól a világ exportpiacán. Úgy tűnik, a termékek minősége a gond: szomszédainknál sokkal kevésbé emeljük exportárainkat. Az Audi és a Mercedes új beruházásai segíthetnek megfordítani ezt a trendet.

A magyar feldolgozóipari cégek bevételének több, mint kétharmada külföldi eladásokból, vagyis exportból származik. Az export teljesítménye megmutatja, hogy mennyire versenyképesek külföldön a nálunk gyártott termékek. Hogy alakult a magyar és a régiós országok exportja az elmúlt két évtizedben? Mi magyarázhatja a régión belüli különbségeket?

A blogról

 

Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákon alapuló. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Első ábránkon régiós országok exportját mutatjuk a világ összes exportjának arányában. Az országok közötti összehasonlítás érdekében minden ország exportrészesedését a saját 2000-es szintjéhez viszonyítjuk. Ha például a vonal vízszintes, akkor az adott ország részesedése a világ exportjában nem változik, ha pedig a vonal felfelé ível, az ország részesedése nő.

graph10 1 2.png

A 90-es évek végén a magyar exportrészesedés még gyorsabban nőtt, mint a cseh vagy a szlovák. Azonban 2002 körül ez a minta megfordult, és azóta hazánk fokozatosan lemaradt régiós versenytársaitól. Például 2007 óta exportunk részesedése a világpiacon 16 százalékkal csökkent. Ugyanezen időszakban Csehország csak harmadekkora visszaesést könyvelhetett el, Lengyelország és Szlovákia pedig átmeneti lejtő után emelni is tudta a piaci részesedését.

 

Defacto

Ha egy vállalat azzal szembesülne, hogy piaci részesedése ennyire visszaesett, megvizsgálná, mit csinálnak másképp a versenytársai. Tegyük meg mi is ezt Magyarország esetében!

Második ábránkon két, az export szempontjából fontos mutató alakulását látjuk. A piros sávok különböző országok exportjának euróban mért árnövekedését mutatják 2000 és 2011 között. Az ábra tanúsága szerint biztosan nem az a baj, hogy túl drágán adnánk a termékeinket. Az átlagos magyar exporttermék euróban mért ára ugyanis 2000 óta alig 1 százalékkal emelkedett, miközben a többi visegrádi országé jelentősen nőtt, Szlovákiáé például 70 százalékkal.

graph10 2 2.png

Hogy lehet, hogy a piaci részesedésünk csökken, miközben a versenytársainkhoz képest egyre olcsóbbak vagyunk? A legtermészetesebb magyarázat az, hogy a többi visegrádi ország egyre jobb minőségű termékeket exportált, mi pedig lemaradtunk ebben a minőség-versenyben.

Jó minőségű, exportképes terméket gyártani nem könnyű. Nemzetközi összehasonlító kutatások szerint azoknak az országoknak sikerül, amelyek sok külföldi befektetést vonzanak. A feldolgozóiparba beruházó külföldiek ugyanis eleve exportra szeretnének termelni, és gyakran hoznak olyan műszaki tudást, ami javítja a termékek minőségét. Gondoljunk például a csehországi Skodára: az ott gyártott autók jelentősen javultak, miután a Volkswagen átvette az céget.

Második ábránk kék sávjai a külföldi tőke növekedését mutatják 2000 és 2011 között. A feldolgozóiparban működő külföldi tőkét mérjük a GDP arányában. Magyarországon például a GDP 17 százalékáról a GDP 19 százalékára nőtt a külföldi tőke aránya; ez 14 százalékos növekedés. A tőkebeáramlás Lengyelországban és Szlovákiában volt a leggyorsabb: ott 61 illetve 70 százalékkal nőtt a külföldi tőke aránya a vizsgált időszakban.

Tehát az exportárak pont azokban az országokban nőttek jobban, ahová több külföldi tőke áramlott be (Szlovákia és Lengyelország). És pont ott nőttek kevésbé, ahol kicsi volt a tőkebeáramlás (Magyarország). Vagyis lehetséges, hogy a hazai export versenytársainktól elmaradó minősége részben az alacsony tőkebeáramlásnak köszönhető.

Ebből következően a történet akár happy enddel is végződhet. Hiszen 2012-ben jelentős, a GDP 4 százalékát meghaladó külföldi beruházások érkeztek a magyar feldolgozóiparba. Csak az Audi és a Mercedes új beruházásai a GDP közel 2 százalékát teszik ki. A fentiek azt sugallják, hogy amint felfut ezen új beruházások termelése, exportunk is javulni kezd majd. Még jobb lenne persze, ha több lábon állna a magyar ipar, és más szektorok is növekednének, de a Defacto így is bizakodó.