Csoda, hogy még dolgoznak a közszférában

A közszféra része csaknem a teljes hazai egészségügy és oktatás, és ide tartozik a közpolitika kidolgozása és végrehajtása is. Jövőnket meghatározó kérdés tehát, hogy kik és hogyan dolgoznak a közszférában. Ezt pedig jelentősen befolyásolja a keresetük.

Hogy alakultak az elmúlt 15 évben a közszféra bérei?

Az első ábra 1998 és 2012 között mutatja, hogy hány százalékkal keres többet (vagy kevesebbet) egy közszférában dolgozó ember egy azonos korú, nemű és végzettségű versenyszférában dolgozóhoz képest. A közszférába soroljuk a köztisztviselőket, bírókat, ügyészeket és közalkalmazottakat: ide tartoznak például a közoktatásban, a közegészségügyben és az állami adminisztrációban dolgozók. A versenyszférába soroljuk az állami és magánvállalatok alkalmazottait. Célunk a nyílt munkapiaci bérek összehasonlítása, ezért a közmunkásokat nem vizsgáljuk.

1998 és 2001 között a közszférában dolgozók bére közel 20 százalékos hátrányban volt a versenyszférában dolgozókhoz képest. 2001 és 2003 között a közszféra bérei jelentősen emelkedtek, és utána 2006-ig viszonylag stabilan, 10 százalékkal magasabbak voltak, mint a versenyszféra bérei. 2006 óta viszont – részben olyan kormánydöntések miatt, mint a 13. havi fizetés megvonása és a közbérek befagyasztása – a közbérek a versenyszféra béreihez képest szinte folyamatosan csökkentek. 2012-re a közszféra bérei már átlagosan 30 százalékkal maradtak a versenyszféra bérei alatt.

Valamennyi bérkülönbséget kompenzálhat, hogy a közszférában sokszor szerethetőbb a munka, rövidebb a munkaidő, és kisebb az állásvesztés esélye. A közelmúlt nagymértékű bércsökkenése azonban a Defacto szerint már könnyen vezethet a közszolgáltatások romlásához. Félő, hogy sok pályakezdő elkerüli a közszférát, hogy sok tehetséges ott dolgozó inkább átmegy a versenyszférába, és hogy a maradók motiváltsága is csökken az alacsony bérek miatt.

Minden munkakörben azonos a közszféra bérhátránya? A válaszhoz a második ábra külön mutatja a bérkülönbség alakulását felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőkre és diplomásokra. Az életkor és a nem által magyarázott különbségeket itt is kiszűrtük.

Az évezred elején a közszférában a legfeljebb érettségivel rendelkező dolgozók bérhátránya 10 százalék körüli, a diplomás dolgozóké pedig 30 százalék körüli volt. 2001 után az állam mindkét kategóriának jócskán megemelte a bérét. De amíg a legfeljebb érettségivel rendelkezők 2006-ban majdnem 20 százalékos előnynek örvendhettek, a diplomások csupán beérték a hozzájuk hasonló versenyszférabeli dolgozókat. A közbérek csökkentését hasonlóan differenciálatlanul vitték végig a kormányok. Ezért 2012-ben az érettségizettek 20 százalékkal, a diplomás dolgozók viszont már 40 százalékkal kerestek kevesebbet a közszférában, mint a versenyszférában.

Eltérő tehát a különböző munkakörök bérhátránya: különösen a diplomások között rendkívül nagy a lemaradás a versenyszférához képest. Ez valószínűleg fontos oka orvosaink és tanáraink egyéb szektorokba és külföldre vándorlásának.

A Defacto szerint amíg a kormány nem emeli meg a közbéreket – különösen a diplomás közbéreket –, addig romló közoktatásra, közegészségügyre és közpolitikára kell felkészülnünk. Valójában az a csoda, hogy még mindig sokan vannak a közszférában, akik az alacsony bér ellenére lelkiismeretesen dolgoznak mindannyiunkért. Köszönjük nekik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!