Hát ezért jobb a Nyugat, mint a Kelet

000 DV1549815
Nyugaton elégedettebbek életükkel az emberek, mint keleten. Ezt valószínűleg nemcsak a jövedelemkülönbség okozza, hanem többek között a hosszabb élet és egyenlőbb társadalom is.

Sokszor halljuk manapság, hogy a „nyugati világ” válságban van, és ezért Magyarországnak az EU további követése helyett érdemes részben a „keleti világ” sikeres országainak – például Oroszországnak vagy Kínának – a modelljét átvenni. Hogy segítsünk választani, utánajártunk: keleten vagy nyugaton boldogabbak az emberek?

A blogról

 

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Kiválasztottunk néhány nyugat-európai országot (Hollandia, Németország, Spanyolország, Svédország), és néhány olyan keletit, amelyekkel az utóbbi években a kormány próbálja szorosabbra fűzni a kapcsolatot (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Oroszország).

Első ábránk azt vizsgálja, hogy a fenti országokban milyen arányban vallják magukat életükkel elégedettnek a lakosok. Az ilyen elégedettségmutatók egyre elterjedtebbek a közgazdaságtanban, és egy egyszerű kérdésen alapulnak: „Mindent egybevéve Ön mennyire elégedett jelenlegi életével?” Az 1-es jelenti, hogy nagyon elégedetlen, a 10-es pedig, hogy nagyon elégedett. Hová helyezné el önmagát ezen a skálán?” Az ábra oszlopai azok arányát mutatják, akik életükkel inkább elégedettek, vagyis a tízes skálán 6 vagy annál magasabb számot jelöltek meg. A „most”-ra vonatkozó arányt minden országnál a legfrissebb (2010-es vagy újabb) felmérés alapján számoltuk.

graph 1 high res.png

Az ábra első két oszlopából kiolvasható, hogy nyugaton elégedettebbek az emberek, mint keleten. Számszerűen, a magukat inkább elégedettnek tartók nyugaton 12 százalékkal többen vannak. Jól érzékelteti a nyugati előny nagyságát egy elemzések alapján kiszámolható összehasonlítás: ekkora elégedettségkülönbség két csoport között például akkor várható, ha az egyikben mindenki egészséges, a másiknak pedig több mint 23 százaléka súlyos beteg.

Az okozza ezt a jelentős különbséget, hogy a keleti országok szegényebbek, és ha utolérik a nyugatiakat, ők is ugyanolyan elégedettek lesznek? Hogy ezt a lehetőséget megvizsgáljuk, összevetjük a mai Oroszországot mind a mai Spanyolországgal, mind pedig azzal a „régi” (1990-es) Spanyolországgal, amely –egy főre jutó jövedelem vásárlóerejében mérve – körülbelül olyan szegény volt, mint Oroszország most. Az ábra következő három oszlopa szerint Oroszország lakosai jóval elégedetlenebbek életükkel, mint akár a mostani (válsággal küszködő), akár a régi Spanyolország lakosai. Vagyis a Kelet és Nyugat közötti különbséget valószínűleg nem csak a jövedelem magyarázza. (Ezt az összehasonlítást az adatok hiánya miatt sajnos más országokkal nem lehet elvégezni.)

Mi lehet az a plusz, amit a nyugati modell a gazdagságon felül nyújt? Nemzetközi kutatások azt valószínűsítik, hogy az elégedettséget nagyban befolyásolhatja a jövedelem mellett az egészség, a munkapiaci lehetőségek, az egyenlőség, illetve a demokratikus intézmények színvonala is.

Ezen tényezők közül most kettőben hasonlítjuk össze keleti és nyugati országainkat. Következő ábránk az egészség egy mérőszámát, a születéskor várható élettartamot mutatja.

graph 2 high res.png

A minta megdöbbentően hasonlít a korábban látotthoz. A nyugati várható élettartam több mint 10 évvel magasabb a keletinél, és ez így van a spanyol–orosz összehasonlítás esetében is. Ráadásul Spanyolország már 1990-ben (amikor jövedelmi szintje a mostani oroszéhoz volt hasonló) átlagosan hét évvel hosszabb életet tudott biztosítani polgárainak, mint Oroszország ma.

Utolsó ábránk a jövedelmi egyenlőtlenség egy gyakori mérőszámát (a Gini együtthatót) mutatja. Magasabb oszlop nagyobb egyenlőtlenségnek felel meg, tehát a rövidebb oszlop előnyösebb.

graph 3 high res.png

A nyugati országok egyenlőbbek, mint a keletiek. A keleti országok Gini együtthatója 38 százalék, ami nagyjából egyezik a legegyenlőtlenebb fejlett OECD-ország, az USA együtthatójával. Nyugati országaink együtthatója 28 százalék, ami alig magasabb, mint a legegyenlőbb fejlett OECD-országok, Dánia és Norvégia együtthatói. Spanyolország is jobb helyzetben van, mint Oroszország, és volt akkor is, amikor jövedelmi szintje a mai Oroszországéhoz volt hasonló.

A sikeres állam egyik jele, hogy az ott élők szeretik az életüket. Ha a célunk az, hogy Magyarországon is így legyen, akkor Nyugat felé érdemes tartanunk.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön