Ezért rossz ötlet a még több orosz gáz

Kapcsolódók (28)

Jelentősen többe kerül a gáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya. Ez valószínűleg nem az importtól való függésnek, hanem az orosz importtól való függésnek köszönhető. A tartósan olcsó gázhoz a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükségünk, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az orosszal versenyző nyugat-európai gáz.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Ésszerűnek tűnik, hogy ha olcsóbb földgázt szeretnénk, akkor a legnagyobb szállítónkkal, Oroszországgal kell barátságban lennünk, és velük kell minél jobb üzleteket kötnünk. Hogy értékeljük ezt a logikát, megvizsgáltuk: mi határozza meg, hogy melyik országnak mennyibe kerül a gáz? Mennyit számít az importtól való függés, és mennyit az orosz importtól való függés?

Első ábránkon 17 EU-országra mutatjuk 2013-ban az orosz gáz arányát a teljes fogyasztásban (vízszintes tengely), és az országban fizetett nagykereskedelmi gázárat az év első harmadában (függőleges tengely).

(Az ábrán nem szereplő uniós országokra nem találtunk megbízható adatot. Ábráink adatai elérhetőek itt.)

Jól látható, hogy 2013-ban azokban az országokban került sokba a földgáz, ahol nagy volt a fogyasztásban az orosz import aránya. Belgium például nem vett gázt az oroszoktól, és ők 401 dollárt fizettek ezer köbméterért. Viszont Lettországban az orosz gáz aránya 100 százalék volt, és ők 531 dollárt – vagyis 32 százalékkal többet – fizettek. Magyarország nagyjából középen van: gázfogyasztásunk 65 százaléka származott Oroszországból, és 440 dollárt fizettünk ezer köbméter gázért.

Az ábrán látható összefüggésnek két magyarázata is lehet. Elképzelhető, hogy a sok orosz földgázt használó országok kevéssé férnek hozzá más gázforrásokhoz. Ha így van, akkor a domináns orosz exportőr visszaélhet erőfölényével, és magas árat szabhat. De az is lehet, hogy nem az orosz gáznak való kitettség számít, hanem általában az importnak való kitettség. Ez esetben az ábra jobb oldalán levő országok importfüggőségük miatt fizetnek sokat.

Melyik magyarázat valószínűbb? A válaszhoz második ábránkon nézzük azt meg, hogy hogyan függ össze az összes (nettó) gázimport a gázárakkal.

Itt nehezebb összefüggést találni. Sok ország van az ábra jobb alsó részében (például Ausztria, Németország, Belgium): ezekben az országokban, bár magas az import gáz aránya, mégis olcsó a gáz. Ráadásul a magas importfüggésű országok között jellemzően ott került igazán sokba a gáz, ahol 80 százalék fölött volt az orosz import aránya (ezeket pirossal jelöltük). Az ábra tehát azt sugallja, hogy nem önmagában az importfüggőség, hanem az Oroszországtól való importfüggőség vezet magasabb árakhoz.

Mitől lehetne olcsóbb Magyarországon a gáz? A fentiek alapján valószínűleg nem az orosz kapcsolat szorosabbra fűzésétől, hanem attól, ha több vezetéken férnénk hozzá az orosszal versenyző gázhoz. Ebben nem a látványos, kontinensen átívelő vezetékek segíthetnek. Hiszen a Nabucco útvonala mentén magas a politikai kockázat, a Déli Áramlat pedig megint csak orosz gázt juttatna hozzánk. Inkább a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükség, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az olcsó nyugat-európai gáz. Ilyen a szlovák–magyar összekötő vezeték, amit várhatóan 2015 januárjában adnak át, és amelyen akár évi 5 milliárd köbméter gáz (a jelenlegi magyar fogyasztás több mint fele) érkezhet. Ez Ausztria és Németország felől biztosíthat hozzáférést Magyarország számára. (A fenti ábrán ez még nem látszik, de – valószínűleg a nyugati verseny miatt – a gáz ára Szlovákiában jelentősen csökkent az elmúlt két évben.)

Nem az szükséges, hogy tényleg leváltsuk az orosz importforrást: már a más forrásokhoz való hozzáférés lehetősége is elég lehet ahhoz, hogy az oroszok kénytelenek legyenek árat csökkenteni. Fontos viszont, hogy az EU betartassa energetikai és versenyjogi elveit a gázpiacon. Ilyen például, hogy bármely gázkereskedő gázát tovább lehessen értékesíteni, vagy hogy a vezetékekhez való hozzáférést ne korlátozzák.

Az importgáz ára és a rezsiháború 

 A kormány a lakossági gázár csökkentésével nem befolyásolja az import gáz árát. Ezért a rezsicsökkentés csak a terhek országon belüli átrendezésére alkalmas: amit megspórol a fogyasztóknak, azt ráterheli a szolgáltatókra. Az összkiadás szempontjából a rezsicsökkentésnek káros hatása is lehet. Ha az olcsóbb gáz miatt a lakosság kevesebbet fektet szigetelésbe, ablakcserébe, és más energiatakarékos beruházásokba, akkor magas marad a gázfogyasztás. Jelenleg a hazai lakóépületek egy négyzetméterre jutó fogyasztása közel kétszer annyi, mint az EU-s átlag.

A Defacto (és a Guruló hordó) szerint a piaci versenyt felhasználva, az importválaszték bővítésével lehetne elérni azt, hogy tartósan olcsóbb legyen a földgáz Magyarországon.